Vicsek Ferenc: a propaganda moslékja árasztja el a magyar nyilvánosságot
„Ezzel a beszéddel tudják a tömegeket a saját érdekükkel szembefordítani, a saját korábbi elveikkel, demokratikus felfogásukkal is akár” – jellemezte Vicsek Ferenc újságíró a Fidesz és a kormány kommunikációját a KlikkTV Tíz című műsorában.
Bolgár György A fasiszta kamu reneszánsza címmel az Élet és Irodalom friss számában megjelent cikkéről kérdezte őt. Az írás címe eredetileg az volt, hogy fasiszta beszéd, de mivel a magyar közélet érzékeny a fasisztázásra, ezért került bele végül a „kamu” jelző is. Vicsek Ferenc azonban elmondta, hogy osztja Ungváry Rudolf író álláspontját, hogy a jelenlegi magyar politikai rendszert fasisztoidnak minősíti, írásához pedig sokat merített Federico Finkelstein történész Fasiszta hazugságok címen megjelent könyvéből is.
„Van olyan beszéd, amely nem kognitív, nem értelmi, hanem azt szokták mondani, hogy érzelmi, de szerintem ennél durvább dologról van szó, ami miatt kivetkőzünk magunkból” – jellemezte a kormány és média- valamint propagandagépezete által tudatosan használt kommunikációt Vicsek Ferenc. Párhuzamként vetette fel ehhez az „anyázást” is. A fenyegetettség lelki pillanatával pedig azt illusztráltatta, hogy amikor magunk vagy szeretteink létét érezzük veszélyben, akkor olyan dolgokra is képesek vagyunk, amiket normális pillanatunkban nem tennénk meg. Nem pusztán a tömegek megvezetésére, pláne nem informálására, hanem akár zsigeri szintű befolyásolására használja médiaudvarát a kormány – fejtegette az újságíró. Vannak olyan nagyon erős kötődések – legyen az sportcsapat, család vagy nemzet –, amelyekről elhitetik velünk, hogy azok veszélyben vannak, s akkor „lényegében azt csinálnak velünk, amit akarnak”, törzsi szintű reakciókat hívnak belőlünk elő – fogalmazott Vicsek Ferenc, aki a MÚOSZ alelnöke is.
A szerző felidézte, hogy a választás előtt Polyák Gábor tanszékvezető egyetemi tanárral és Závecz Tibor kutatóval, azaz a Mérték Médiaelemző Műhellyel és a Závecz Research-csel elindították a Politikai Propaganda Indikátort. Ezen keresztül azt akarták megvizsgálni, hogy mennyire lehet eltéríteni a közbeszédet egy politikailag és nyelvi értelemben zárt közösségben, mint Magyarország. „Egy héttel előre tudtam a választás eredményét, mert az jött ki a kutatásból, hogy a válaszolók csaknem harmada elhitte azt a manipulált állítást, miszerint Márki-Zay Péter háborúba vinné a magyarokat, ha ő nyerné meg a választást” – emlékezett vissza Vicsek Ferenc. Hiába cáfolta aztán a korábbi miniszterelnök-jelölt az eredeti mondatot, s hiába ismételte úton-útfélen, hogy nem igaz az, amivel vádolják, az már töredéknyi emberhez jutott el, mint a manipulált.
Kétféle ok miatt érdekes a manipuláció. Nem elég, hogy a nyilvánosságot elárasztották a központi politikai propagandával, hanem ezzel párhuzamosan annak cáfolata már nem juthat el ugyanakkora embertömeghez. „Ekkor fedeztem föl, hogy benne van az alaptörvényben, hogy a demokratikus feltételek közül a legelsők közül az egyik, hogy a választásoknál biztosítani kell a manipulációktól mentes információkhoz való hozzájutást. Ez egy alapjog. Ez nálunk nem érvényesül” – jelentette ki Vicsek Ferenc. Ez esetben pedig Magyarország nem demokrácia, vonta le a következtetést.
Az újságíró arra is kitért, hogy nála a demokráciát leépítő propaganda jelzője másodlagos. Ebből a szempontból csereszabatos a kommunista, a náci vagy a fasiszta propaganda. „Az önkényuralmi rendszerek ugyanezeket a kommunikációkat használják. A békeharc is egy ugyanilyen konstrukció volt” – idézte fel a XX. század második feléből. Háborúvá alakította a béketeremtést, mert akkor tudták mozgósítani a tömegeket. Na, majd most „békeharcolunk”. Nevetséges volt ez már akkor is – emlékezett vissza Vicsek Ferenc. A háborús logika is analóg – vetette fel a szakember. A cél a tömegek szándékolt félrevezetése.
„A cikk azért született, hogy akit érdekel, az mostantól kezdve tudni fogja, hogy egyes politikai állításokra, plakátokra, szlogenre mondhatja-e azt, hogy fasiszta beszéd” – fogalmazta meg Vicsek Ferenc, majd egy példát is hozott. „A haza nem lehet ellenzékben” – idézte fel Orbán Viktor, a 2002-es vereség után tett kijelentését. Ebben a mondatban benne rejlik egy antidemokratikus manipuláció, hiszen kimondatlanul azonosítja magát, az ellenzékbe került Fideszt a hazával, kijelenti, hogy ők nem lehetnek ellenzékben, hiába vannak ott, és mindezt kizárólagosan teszi, azaz a 2002-es választást megnyerő pártokat és szavazóikat kirekeszti a hazából. Ez a logika kiiktatja a tisztességes hatalmi versenyt is.
Elvileg eljuthat a nyilvánosságban a közösségi média új eszközein keresztül bárkihez bármi. De nem az számít, hogy hány újságot tud megvásárolni a miniszterelnök a standnál a Madách téren, az az érdekes, hogy ez hány emberhez jut el. Ha olyan médiarendszert alakítanak ki, amelyben a tömegek kétharmadához fontos hírek nem jutnak el, akkor azt ír a független média, amit akar. A közösségi médiában pedig elég mondjuk tizenötször annyi pénzt költeni, mert ez olyan, mint a folyadék – ismertette kutatásainak eredményét Vicsek Ferenc, amit a következő képpel szemléltetett: „mi itt mondogatjuk a magunk kis patakocskájában a magunk igazát, tiszta víz van benne, ez igaz, de ha valaki tízszer annyit folyat rá az egész társadalomra, és az moslék, akkor sajnos az fog hozzájuk eljutni”
A KlikkTV Tíz című műsorát itt nézhetik meg.
