A mi Marcink
Mindenkit meglepett a kedden közölt inflációs mutató (5,5 %). Ezzel a szörnyű 12 havi inflációs mutatóval Magyarország a képzeletbeli dobogó tetejére állhat, ugyanis az EU-ban ismét nálunk volt a legmagasabb az áremelkedés üteme. (Románia adata még nem ismert.) A Központi Statisztikai Hivatal adatai azt tükrözik, hogy januárban sikertelen volt a repülőrajt, egy hónapot megint csúszott a gazdasági „feltámadás” időpontja. Az ember azt gondolná, hogy ebben a szituációban a felelős csúcsminiszter (Nagy Márton) kiáll a nyilvánosság elé, szerényen elnézést kér és higgadtan, tárgyszerűen értékeli a kialakult helyzetet. Nagy Márton nem ezt tette, a február 11-én kiadott minisztériumi közlemény azt tükrözi, hogy a miniszter megint jól felhúzta magát és ismét riadalmat keltett.
A nemzetgazdasági miniszter így harsog: „elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden eszközzel kész fellépni a családok védelmében.” Megvallom őszintén engem is lesújt a pénzromlás gyors üteme, de azt már nem tudom, hogy mire gondolhat a legfőbb gazdasági jósunk („a mi Marcink”), amikor – mintegy megtorlásként - „minden eszköz” felhasználásával fenyeget. Boltokat akar bezárni vagy megelégszik az engedetlen kereskedők deresre húzásával?
Harcias kedvében van a miniszter, ezt igazolja a kiadott NGM-közlemény is: „A kormány a családok védelmében határozottan fellép és a jövőben is fel fog lépni az élelmiszerárak kontroll alatt tartásáért. Ennek érdekében januárban berendelte a kiskereskedelmi üzletláncok képviselőit, valamint az Országos Kereskedelmi Szövetséggel és a termelőket, feldolgozókat és kiskereskedőket tömörítő Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal is egyeztetéseket folytatott.” Nem tárgyalásra invitálták a versenygazdaság autonóm résztvevőinek képviselőit, hanem szimplán berendelték őket. Vajon milyen gondolatok keringtek a kihallgatáson résztvevők fejében, amikor Nagy Mártont hallgatták?!
A szolgasajtó (mandiner.hu) a miniszterhez igazodó hangnemben interpretálta a történéseket: „Durva adat érkezett, de a kormány jelezte: kész az asztalra csapni”. Drága jó bérzsurnaliszták! Az üzleti világban nem az a módi, hogy indulatosan verdessük a bútorzatot, hosszú tapasztalat igazolja azt, hogy sokkal célravezetőbb az érdekalapon nyugvó tárgyalássorozat. A folytatás is mosolyra fakasztó: „a Mandiner úgy értesült kormányzati forrásokból, hogy aktívan figyelik a piacokat és készen állnak arra, hogy reagáljanak.” Hogyan kell aktívan piacot figyelni? Eddig passzívan tették, és ettől szabadult el az infláció? Olvasom, hogy a hírportál által felkért szakértő szerint az elszabadult tojásárakért a csökkenő számú tojóállomány, a magas itteni tejárakért pedig az olasz árazás a felelős. Rendben, de az étolaj 21,5, a gyümölcs- és zöldséglé 16,0, a vaj, vajkrém 15,5, a csokoládé és kakaó 12,9 százalékos áremelkedését mi váltotta ki?
A miniszteri közlemény és a lelkesen gazsuláló propagandasajtó egy szót sem ejt kormányzati felelősségről, esetleg hibás gazdaságpolitikáról, de Nagy miniszter előremutató javaslatot sem tesz. Ár-stoppal fenyeget, amelynek „hatásosságát” 2022-ben és 2023-ban már megismerhettük. Nem gondolkodik (az üzemanyag esetében) a jövedéki adó mérséklésén, és szóba sem hozza a vállalkozói terhek csökkentését (pl.: a kiskereskedelmi ágazati különadó kivezetése, a népegészségügyi termékadó („csipszadó”) vagy az élelmiszer-láncfelügyeleti díj megszüntetése. Az Európa-bajnok általános forgalmi adó mértékének csökkentését már szóba sem merem hozni.
Február 12-én indul az idei 13. havi nyugdíj kifizetése. Nagy dilemma előtt áll a 2,4 millió nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülő állampolgár. Választaniuk kell: a most kapott pluszpénzt állampapírba vagy étolajba, lisztbe, tartós tejbe fektessék? A döntésig Marci és társai aktívan figyelik a piacot…..
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2024. július 20-i adása itt nézhető meg:
