A rezsicsökkentés megszüntetésére készül a kormány?
Nehéz helyzetben van a gazdaság, a nemzeti össztermék zsugorodik, és az infláció sem csökken a kívánt mértékben. A beígért fantasztikus évből, csakúgy, mint a repülőrajtból egyelőre semmi sem látszik, a kormány a jelek szerint nem találja a nehézségek ellenszerét, kapkod és mint sok más esetben, ezúttal is másokra mutogat. Orbán Viktor legutóbbi rádióinterjújában, igaz, csak lehetséges opcióként, azt is belengette, hogy – Brüsszel ukránokat támogató politikája miatt – veszélybe kerülhet a kormány egyik csodafegyvere, a rezsicsökkentés.
„Hiába van vezetékünk, ha nem engedik, hogy azon keresztül gáz érkezzen” – mondta a Kossuth Rádióban péntek reggeli interjújában a miniszterelnök. Szerinte ez a lépés körülbelül akkora terhet jelentene a költségvetésnek, mint amennyit a rezsicsökkentésre fordít, ilyen körülmények között pedig kétséges, hogy fenntartható-e ez az intézkedés. „Brüsszel eltökélte, hogy azon az áron is megsegíti az ukránokat, hogy közben tönkreteszi a magyar és európai családokat” – festett fel újabb sötét felleget a magyar égboltra Orbán.
Orbán szerint rezsikatasztrófa csak akkor kerülhető el, ha minél többen visszaküldik a kormány véleménynyilvánító szavazásának íveit. (A miniszterelnököt láthatóan nem zavarja, és reményei szerint a Fidesz mellett még mindig kitartók is átsiklanak azon, hogy a mostani kérdés hivatalosan nem a gázellátásról, hanem az ukránok uniós csatlakozásáról szól.)
A jelenlegi, a Fidesz számára egyre kellemetlenebbé váló belpolitikai helyzetben Orbánnak már nincs hová hátrálnia, ezért semmit sem szégyell, és egy ideje minden alkalmat megragad, hogy az ukránokat sározza. Ők minden bajunk okozói – valamint, hogy az EU nem áll Putyin mellé –, s ennek szellemében az említett rádióinterjúban még azt is képes volt kijelenteni, hogy az ukránok hónapokkal ezelőtt elzárták a gázcsapot, és csak a kormány gondos előrelátásának köszönhető, hogy az országba jön még gáz. Nos, a gázcsapot nem az ukránok, hanem egy közös megállapodás értelmében az ukránok és az oroszok együttesen zárták el, mégpedig egy tavaly decemberi megállapodás értelmében, mert egyik félnek sem állt érdekében a szerződés meghosszabbítása.
Ennyi hamis állítás és csúsztatás után a miniszterelnök még „konkrétumok” közlésére is vetemedett. Állítása szerint, ha nem vehetünk gázt az oroszoktól, akkor országos szinte évente 800 milliárd forinttal többet kellene fizetnünk a gázért, mint amennyit most fizetünk Oroszországnak. Ez pedig azzal járna, hogy minden magyar ember áramszámlája a duplájára, a fűtésszámlája pedig a négyszeresére növekedne. Hogy az egyszerű emberek is megértsék, a kormányfő számokkal is megfejelte a mondandóját. Szerinte egy hétezer forintos áramszámla 14 ezerbe, egy 16 ezer forintos fűtésszámla pedig 54 ezer forintba kerülne. Ezen összegek kétségkívül alkalmasak arra, hogy riadalmat keltsenek az inflációtól, a gazdasági visszaeséstől sújtott emberekben, és őket Ukrajna, illetve az „ukrán érdekeket kiszolgáló brüsszeli bürokraták” ellen hergelje. (No meg persze az ezúttal meg nem nevezett, ám számos más alkalommal idesorolt Tisza Párt ellen, akiket a kormány propagandája szerint nemcsak Brüsszelből, hanem Ukrajnából irányítanak, mégpedig azért, hogy a magyaroknak minél rosszabb legyen.)
Orbán állításait a Telexnek nyilatkozó szakértő szerint semmi sem támasztja alá. Földgáz esetében például ki vannak építve a kapacitások ahhoz, hogy az oroszok nélkül is biztosított legyen Magyarország gázellátása, ráadásul jóval kevésbé drágábban, mint amit Orbán állított. Arról nem is szólva, hogy Európában az elmúlt években számos olyan kikötő épült, amelyek alkalmasak cseppfolyósított földgázt szállító hajók fogadására, ezekkel pedig a magyar vezetésnek meg is vannak a kapcsolatai, tehát csak (politikai) döntés kérdése, hogy például török, vagy akár lengyel gázt vásároljunk.
Ami pedig a veszélybe került rezsicsökkentést illeti: ezt a „vívmányt” 2013-ban vezette be a Fidesz-kormány, és gyakorlatilag a szabad áras díjszabás helyett a hatósági árakra történő áttérést jelentette. Az már a kormány kommunikációs találmánya volt, hogy minden áram- és gázszámlán feltüntetik, hogy a rezsicsökkentés révén (értsd: a kormány nagyvonalúságának és jóságának köszönhetően) mennyi pénzt takarított meg a lakosság havonta, illetve az intézkedés 2013-as bevezetése óta.
De nemcsak a számlákon tüntették fel a rezsicsökkentés előnyeit: a lakóingatlanok közös képviselőit is arra kötelezték, hogy a ház faliújságján közöljék a tulajdonosokkal, mennyire jól jártak, amiért Orbán Viktorra és a Fideszre szavaztak, a kormány számításai (pontosabban állítása) szerint ugyanis minden magyar család zsebében havonta 180 ezer forint maradt. Azt nem kellett a tájékoztató szövegre ráírni, hogy ha nem csökkentett rezsiáron, hanem az ennél alacsonyabb világpiaci áron adnák a gázt és az áramot, akkor a magyar családok jobban jártak volna. Arról nem is szólva, hogy a rezsicsökkentés nem csupán parasztvakítás, hanem társadalmi szempontból is igazságtalan. Annak is jár ugyanis, aki alig több mint néhány hónapos működés után százmilliókat vett ki a cégéből – lásd cikkünket ebben a témában - és annak is, aki családjával együtt havonta 180 ezer forintnál kevesebb pénzből él.
Mostantól tehát a számlákon arról „tájékoztatják” az állampolgárokat, hogy mennyivel kellene többet fizetniük, ha az uniós döntés értelmében Magyarország kénytelen volna megválni az orosz gáztól. S ha már tájékoztatás: úgy volna teljes a kép, ha a Rogán Művek azt is elmondaná a magyaroknak, hogy mennyit veszítettek az elmúlt 15 évben a gyenge forinttal, a magas inflációval, a csókosokat helyzetbe hozó korrupt közbeszerzésekkel, és úgy általában, a kormányzásnak nevezett gazdasági és politikai ámokfutással.
