Bayer vadászterülete
Bayer Zsolt publicista, a Fidesz egyik alapító tagja leginkább a másokat súlyosan sértő stílusáról ismert. 2010 óta rengeteg közszereplőt, tudóst, újságírót, ellenzéki politikust, civil aktivistát, művészt és nemzetközi szereplőt támadott név szerint. Most Fleck Zoltánnak ment neki a tőle is megszokhatatlan stílusban,
Idejét éreztem annak, hogy a teljesség igénye nélkül emlékeztessem az Olvasókat arra, kikre és hogyan vadászott az elmúlt évtizedekben. Az itt hozott példák írásban megtalálhatók az interneten. Ezeken kívül a le nem írt, egyes műsorokban elhangzott mondatai is bővelkednek hasonló „nyelvi leleményekben”.
A politikusok közül célpontja volt: Hadházy Ákos (egy utolsó, szemét, becstelen gazember), Szél Bernadett (Elena Ceauescu), Orosz Anna (örüljön ... az Orosz, hogy nem lettek pofán vágva), Karácsony Gergely (egy kretén), Márki-Zay Péter (rothadt lelkű, gátlástalan szemétláda, egy aljas görény), Gyurcsány Ferenc (ávós, gyilkos, rohadt, szar gazember), Ungár Klára (csak egy ócska, gonosz senki. Egy lepukkant, szétcsúszott arcú, szánalmas roncs.), Bajnai Gordon (a baloldali roncsderbi négy évente előkerülő egyik zsebmessiása, bűnöző), Fekete-Győr András (szánalmas kis fityfasz), Jakab Péter (ha lesznek ivadékai, örök szégyenük lesz, hogy ótvar rohadék volt a felmenőjük), Vona Gábor (szar, geci), Tordai Bence (szélesebb a vállnál az arc prototípusa, ez a csurrantott f*szkalap, akinek sem haszna, sem semmi értelme nincsen), és persze Magyar Péter is rendszeres témája a szerzőnek.
A média szereplői közül: Bolgár György (objektum), a 444-es Bede Márton (az egyik legnagyobb darab az emésztőgödörből), Juhász Péter (ostoba, ám harsány, életében semmi hasznosat és szépet tenni még nem tudó senki ő.), Puzsér Róbert (van patkányg*ci és van a Puzsér), Tóta W. Árpád (mégsem vagy te orákulum. Csak egy gyűlölködő kis pöcs. Aki ráadásul végtelenül ostoba is), a HVG (totál hülyék dolgoznak a HVG-nél), a 444 (idióták) stb.
A civileket, szakértőket és külföldieket sem kímélte: Iványi Gábor (egy ócska, szemforgató, farizeus alak), Ágnes Heller (bigott kommunista, együgyű „filozófusocska”. Akinek úgy hatvan éve nem jutott eszébe semmi.), Konrád György (patkány), Fleck Zoltán (elmebeteg, rohadék gazember), Ferge Zsuzsa (megcsípte a hülyebogár, úgynevezett szociológus, Orbán-fóbiás), Tamás Gáspár Miklós (okoskodó, ám semmitmondó hülye), Nagy Blanka (szerencsétlen, nyomorult, ócska, kis proli, kretén barom állat).
Nagyobb közösségeket is támad: a romák (állatok, cigány gyerek elgázolása esetén tapossunk bele a gázba), a tanár- és diákmozgalmak résztvevői (nyomorult gennyládák), és úgy általában a civilek („ha még egyszer ezek vagy ilyennek megjelennek a parlament épületében, és ott megzavarják a munkát, akkor úgy kell őket kivágni, mint a macskát szarni. Ha a taknyukon és a vérükön kell őket kirángatni, akkor a taknyukon és a vérükön; ha kell, akkor szanaszét kell verni a pofájukat. Ez ugyanis Magyarország parlamentje, nem pedig a nyilvános vécé, ahová ezek valók.”)
Külföldiek vonatkozásában is „emlékezeteseket alkot”, egyetlen példa: Ferenc pápa (demens vénember, genderben hívő marha).
A fentiekkel a cél: bemutatni, senki sincs biztonságban Bayertől, aki bármi olyat tesz vagy mond, ami a publicistának nem felel meg. Különösen érzékenyen érintik a következő témák: a NER rendszerkritikája, az oktatás, az általa kereszténységnek vélt világnézet, a migráció, a jogállamiság, a kultúra és a szociálpolitika.
Személyisége abban a tekintetben nem önálló, hogy a régi társai és kapcsolatai védik. Övé a jelenlegi jogi immunitását biztosító 5. számú Fidesz párttagkönyv. /Csak a rend kedvéért: az 1. számú Kövér Lászlóé (HVG), a 2. számú Németh Zsolté (Wikipédia), a 3. számú Orbán Viktor (Index), a 4. számú tulajdonosáról nem áll rendelkezésre hiteles dokumentáció./
Olyan időszak előtt állunk, ahol a rezsimmel szembeni ellenvélemények heves megfogalmazása miatt vélhetően lesz kikből válogatnia a kormányoldalon annak, aki szereti sértő, dehumanizáló módon letámadni a politikai vagy ideológiai ellenfeleit. Ebben Bayerre mindenki számíthat.
Könnyű lenne azt mondani, hogy ne foglalkozzunk vele, mert önmagát minősíti, amit kimond, csakhogy a választópolgárok nem kis részének még mindig a kedvére tesz ez a kommunikáció, ezért észszerű határok között szükséges és érdemes felemelni a szavunkat, és tiltakozni az elfogadhatatlan stílus ellen. Mindenki számít, minden egyes szavazat szükséges ahhoz, hogy az ilyen fékevesztett, szabadjára engedett tombolás, érkezzék az bármely oldalról, eltűnhessen végre a közbeszédből.
