Egyet kell értenünk az MLSZ tiltakozásával!
Mint az ismert, az UEFA bizonyos esetekben szankcionálni rendeli a lelátókon feltűnő Nagy-Magyarország molinókat. Most kiderült, ez ellen az MLSZ főtitkára már tavaly tiltakozott.
És nagyon is igaza volt!
Sajnos, az UEFA csupa hülyét alkalmaz – eltekintve a maffiózóktól… Fogalmuk sincs a harmincezer éves magyar történelemről, ezért aztán mindenbe belekötnek!
Nagy-Magyarország, mint azt a főtitkár úrtól megtudhattuk, összekötő kapocs a Kárpát-medencei, sőt, a világ magyarsága számára: a magyar világnemzet talán legfontosabb jelképe!
Teljesen érthető hát, ha a szurkolók bizonyos, különben meglehetősen nagy létszámú csoportjai e jelkép alatt szeretnek szurkolni. E jelképben rejlő fölhívó erő hatására öltöznek feketébe, ami igen barátságossá, rokonszenvessé teszi őket. Ez ad nekik erőt ahhoz, hogy világszerte irigyelt lelkesedéssel végigszurkolják a mérkőzéseket, s a meccsek kezdetekor és befejezésekor – tekintet nélkül az eredményre: „mi akkor is győzünk, ha kikapunk!" – ünnepélyesen elbőgjék a Himnuszt.
Különösen azokon a meccseken, amelyeken számunkra nem jól alakul az eredmény, a Kárpát-medencében mindenütt kedvelt lelkesítő rigmusokkal kapcsolják össze a magyarságot. Ilyen például a „vesszen Trianon!", az "„utálunk, szar Szlovákia!/Románia!, vagy a „szlovákok, nincsen hazátok!" Ezek mindig és mindenhol előadhatók, ahogy az utóbbi időben megszokottá vált buzizás is.
Kétségtelen, hogy a világmagyarság rituális összekapcsolásához szükségesek a Nagy-Magyarországot ábrázoló molinók: alattuk lehet ugyanis a legjobban összekapcsolódni.
E molinók alól hangzik tán legszebben a „cigányok, cigányok!" csatakiáltás, amely nélkül magyarok részvételével szinte meccset sem lehet tartani. Ezt azonban az UEFA eddig nem kifogásolta, lévén magyar belügy. Sajnos, ez a buzdítás – tán a gyakori használat következtében – kissé megkopott; régóta nem veszik észre például a játékvezetők sem: idejét nem tudni, mikor állítottak meg meccset cigányozás miatt. Egykor népszerű volt a jogos fölháborodás érthető kifejezésére a „mocskos zsidók!", de erre nemzetközileg is figyelnek, ezért aztán az utóbbi időben csak különösen indokolt esetben hangzik föl.
Hazai körülmények között nem jön rosszul sem a cigányozás, sem a zsidózás – mint mondtam, hosszú ideje nem szakítottak félbe meccset ilyesmi miatt –, viszont jelentős pénzbüntetést szoktak kapni azok a klubok, amelyeknek szurkolói ilyen módon kapcsolódnak össze.
Ahogy megszaporodtak a színes bőrű játékosok, úgy ritkultak meg az őket gúnyoló makogások; néha előfordulnak, de leginkább az ellenfeleknek; a sajátjaikat kezdik megszeretni.
Gyakran úgy tűnik, a nemzeti érzületek osszekapcsolása fontosabb, mint meccs. Ezt jelzik az idegen városokban katonás alakzatban való lelkesítő, időnként karlendítésekkel kísért felvonulások, a megfelelő magyaros hangulat kialakításának szándékával. Az elpuhult, saját kultúrájukat éppen felszámoló, genderőrületes nyugati civileken ilyenkor halálfélelem vesz erőt, mintha a kalandozó magyarok utódai jelennének meg újra. Úgy kell nekik!
Természetesen tudjuk, honnan fúj a szél: az UEFA a Soros fizette brüsszeliták eszköze, minden módon támadjàk a magyar történelem szilárd ismeretével megáldott, a Jóisten kegyelmét élvező NER-t, és annak Vezetőjét, Orbán Viktort. Ezért aztán ez a mesterkedésük, ahogy a többi is, kudarcra van ítélve. Bizonyítéka ennek a legutóbbi nacionalista inzultáció, amelyben – mint azt már mindenfelé plakátok is hirdetik, a magyar lakosság 97 százaléka egyetért Orbànnal!