Felszállt a fehér füst: nem rúgták ki Balog Zoltánt

Az elvonulás nem tartott sokáig, kedd délelőttre ugyanis a Magyar Református Egyház zsinatának lelkészi elnökét berendelték az egyház hivatalába, hogy az esperes-gondnoki értekezleten számoljon be arról, milyen szerepe volt a 3 év négy hónapra ítélt, ám Novák Katalintól kegyelmet kapott K. Endre kegyelmi ügyében. Állítólag a botrány kirobbanása óta beszédesen hallgató Orbán Viktor utasította Balogot, hogy vállalja a felelősséget. A püspök esperes-gondnoki meghallgatása sajtóhírek szerint több mint öt órán át tartott, s végül, ha nem is ellenszavazatok nélkül, de az egykori Emmi miniszter továbbra is a zsinat lelkészi elnöke maradhat. Ugyanakkor elismerte, hogy annak idején támogatta a kegyelmi kérvényt, de most úgy ítéli meg, hogy tévedett és hibázott.

Balog Zoltán, aki évekig volt Orbán Viktor évértékelő beszédeinek ceremóniamestere, valamint a fideszes kötcsei piknikeinek házigazdája, a rendszerváltás környékén került kapcsolatba a Fidesszel. 1991-től a frakció egyházpolitikai tanácsadója, 1996-tól pedig a fővárosi Hold utcai gyülekezet lelkésze lett. Ekkoriban tért meg Orbán Viktor és Kövér László is – egy ideig Balog volt a lelkészük. Az egykor harciasan istentagadó fideszes képviselők – emlékszünk még a parlamenti bekiabálásra: „térdre csuhások, imához!” – 1998-ban már a Balog-féle istentiszteletről mentek át esküt tenni az Országgyűlésbe.

Balog ragaszkodása Orbán Viktorhoz valójában rajongás: egy közeli ismerőse korábban úgy nyilatkozott róla, hogy „Zoltánnak mindig szüksége volt egy olyan mentorra, akit feltétel nélkül követhet, akinek teljesen átadhatja magát, akivel olyan mély és bonyolult lelki kapcsolatban áll, hogy szinte teljesen feloldhatja a másikban a saját személyiségét. Ez a személy egy politikus, Orbán Viktor.”

A 2018-as választás előtt Orbán felajánlotta neki, hogy legyen romaügyi miniszterelnöki biztos és az Emmitől megváló miniszter elvállalta a feladatot. A miniszterelnök választása azért is érdekes, mert Balog Zoltánnak korábban több, a romákkal kapcsolatos különös kijelentése is volt. 2017 júliusában Tusnádfürdőn például azt közölte az egybegyűltekkel, hogy „a magyar közösségek és a kormány sem döntötte el azt a kérdést, hogy a határon túli, magyarul beszélő cigányok tehertétel vagy erőforrás.” A roma holokausztról pedig azt találta mondani, hogy „Magyarországról nem vittek el romákat, csak a szomszédos Ausztriából.”

2015 őszén – még az oktatásért is felelős miniszterként – a mindennapos iskolai éneklés bevezetésének ötletével jött elő, utóbb munkacsoport is alakult az iskolai énektanítás megújítására, az iskolai éneklés megerősítésére. Akkor osztotta meg a nagy nyilvánossággal azt az igen eredeti gondolatát, hogy az a jó, „ha a fogantatás pillanatában már énekel, dúdol a várandós édesanya, és akár az édesapa is csatlakozik hozzá.”

Volt olyan is, hogy viccelődni próbált, ám ezen igyekezete időnként a visszájára fordult. Így volt ez akkor is, amikor egy meglehetősen drága, nem a kétkezi dolgozók zsebéhez és pénztárcájához méretezett árfekvésű belvárosi étteremben köszöntötte a mentősöket. Beszédét egy rosszul elsült, poénnak szánt mondattal kezdte, miszerint ő azt hitte, hogy „minden nap itt reggeliznek a mentősök”.

Évek óta szóbeszéd tárgya volt Balog püspök és a családokért felelős államtitkárból, majd miniszterből államfővé avanzsált Novák Katalin szoros, a munkaköreiken is túlmutató bensőséges kapcsolata. A többi között ezért is tűnt életszerűnek az a felvetés, hogy Balog püspök járt közbe Nováknál a kegyelmi kérvény pozitív elbírálása érdekében.