Lázár János cigányozik
„Ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCityn a mosdót – mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák –, akkor föl kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék az a magyarországi cigányságot jelenti” – közölte a megjelentekkel Lázár János építési és közlekedési miniszter Balatonalmádiban, egy lakossági fórumon. Erre reagálva Magyar Péter a közéletből való távozásra szólította fel a minisztert, míg Bódis Kriszta emberjogi aktivista szerint „amikor egy miniszter a magyarországi romákról úgy beszél, mint belső tartalékról a legmegbélyegezettebb munkákra, akkor nem munkaerőhiányról beszél, hanem etnikai alapú leosztásról”.
Lázár János (most még) biztosan nem fog távozni a közéletből, mint ahogyan nem egészen két évvel korábban Rogán Antal sem élt a politikában épp akkor feltűnt Magyar ajánlásával, és nem izzította be a helikopterét, hogy egy olyan országba meneküljön, amelynek nincs kiadatási egyezménye Magyarországgal. Lázár kijelentése mindazonáltal már csak azért is megér egy misét, mert a Fidesz-kormány sajátos, leginkább a választások előtt érzékelhető kapcsolatot ápol a magyarországi romákkal. Ilyenkor szokás fűt-fát – például tűzifát – ígérni és adni a leginkább rászorultaknak, valamint belengetni nekik, hogy megvédik őket a sok esetben csak a propaganda szintjén létező veszélyektől.
Lázár most a demográfiai – és az ezzel összefüggő munkaerőpiaci – helyzet kapcsán szólta el magát, ami a migránsok elleni kirohanásra is alkalmasnak bizonyult. „Ennek az országnak a tartalékát a magyarok és nem a migránsok jelentik” – mondta Lázár, aki szerint „a magyar tartalék a magyar cigány emberek közössége. Tehát ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCityn a mosdót – mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák –, akkor föl kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti.”
Lázár ezzel reagált Bódis Kriszta megszólalására is, mint mondta, „nekem egy Csipkejózsika a Rózsadombról ne dumáljon a cigányok integrációjáról, mert én több mint húsz éve csináltam, csinálom, amiről ő még csak sápítozik. annál nagyobb cigányintegrációs programot ebben az országban senki nem csinált, mint én Hódmezővásárhelyen, még polgármesterként.”
Hogy mit csinált Lázár János polgármesterként Hódmezővásárhelyen a romák érdekében, azt nem fejtette ki bővebben, az viszont tudható, hogy mit mondott: korábban, még kancelláriaminiszterként, azzal indokolta a sok vitát kiváltó közmunka szükségességét, hogy „akik reggel 6-tól dolgoznak, délután 3 óra után már fáradtak lesznek ahhoz, hogy lopjanak.”
Ez is egy megközelítés, mint ahogyan szintén idekívánkozik, hogy Balog Zoltán, akkor még az Emmi minisztereként arról értekezett Tusványoson, hogy „a kormány még nem tudta eldönteni a cigányságról, hogy tehertételt jelentenek-e az országnak, vagy erőforrást”. Az akkor romaügyi biztosként foglalkoztatott, azóta a sakktábláról levett Farkas Flórián e kijelentés kommentálásánál sokkal fontosabb dolgokkal volt elfoglalva: drága és költséges irodát kellett vásárolni és fenntartani a szervezet számára, valamint szolgálati autókat.
S ha már szóba került Farkas Flórián, érdemes megemlíteni, hogy Lázár a Bódis Krisztának adott válaszában azzal is kérkedett, hogy „a magyar cigányoknak ennél a kormánynál több lehetőséget senki nem teremtett.” Némi szerénység azért indokolt volna a miniszter úr részéről. Nem utolsósorban azért, mert a kormány sok évvel ezelőtt meghirdette ugyan a cigányság felzárkóztatását célzó Híd a munka világába programot, ám ez a csalásokkal tarkított projekt csúfos véget ért. A visszásságok az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) is szemet szúrtak, és vizsgálatot indítottak az 1,6 milliárdos költségvetésű program miatt. 2016-ban az akkor még Balog Zoltán miniszter nevével fémjelzett Emberi Erőforrások Minisztériuma kénytelen volt elismerni, hogy visszaélések történtek a brüsszeli pénzeket elherdáló projektben, ám a bűnösök felkutatása és felelősségre vonása helyett inkább felmondták az uniós támogatási szerződést és kötelezték az Országos Roma Önkormányzatot a támogatás visszafizetésére. (Mint kiderült, az akkor még fideszes országgyűlési képviselő, Farkas Flórián vezette ORÖ autókra, használhatatlan irodákra, bútorokra és egy gellérthegyi villára költötte a kapott pénzt.) A nagyobb botrány elkerülése érdekében a kormány utóbb 1,3 milliárd forintot átvállalt a tartozásból, így Farkaséknak „csak” 300 millió forintot kellett visszafizetniük.
Lehetőség tehát lett volna, de a pénz, fogalmazzunk így, cigányútra tévedt. Pedig, azóta sok víz lefolyt a Dunán, és ha valóban a romák felzárkóztatására költötték volna az 1,6 milliárd forintot, s nem arra, hogy néhány cigány vezető drága autókon furikázzon és kellemes környezetben béreljen irodát, akkor Lázár Jánosnak ma nem az jutna az eszébe, hogy a cigányság arra alkalmas, hogy az Intercity vonatokon „másnak a szaros mosdóját takarítsa.”
