Lázár cigányozós mondataival győzködi a Tisza a romákat
„1000 kistelepülésre juttatjuk el hangosbemondón és szórólapokon Lázár János romáknak szóló üzenetét. Segíts te is, hogy mindenki megtudja, mit gondolnak Orbánék a romákról” – írta a Facebook-oldalán Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke. Korábban a mozgó postát, vagy éppen a faluba érkező mobil élelmiszerboltot hirdették hangosbemondón, mostantól, legalábbis átmenetileg, egy újfajta látványossággal is színesedik a kisfalvak mozgalmasnak nem mondható élete. Kérdés, hogy ez a kampányfogásnak szánt ötlet alkalmas-e arra, hogy a Fidesz ellen fordítsa a választás előtt a romákat.
A Népszava több kistelepülés roma önkormányzati és civil vezetőjét kérdezte meg arról, hogy hallottak-e Lázár János legutóbbi, a cigánysággal kapcsolatos kijelentéséről, melynek lényege, hogy a kormány amolyan belső munkaerőtartalékként tekint a cigányokra, akik leginkább a vasúti mosdók takarítására alkalmasak. Mint a válaszokból kiderült, szinte mindenhol hallották az ominózus mondatokat, ám a megkérdezettek véleménye, elsősorban a pártállástól függően, eltérő volt. Lázár szavai általában felháborították a roma közösségeket, de volt olyan, a kormányhoz közeli cigány vezető, aki mentegetni, vagy éppen bagatellizálni próbálta a miniszter szavait. „Nyilván nem úgy gondolta a miniszter úr, nem megfelelően fogalmazott” – fejtegette az egyik kis baranyai falu roma önkormányzati elnöke, aki szerint „kiragadtak egy mondatot a miniszter beszédéből.”
Mások viszont arra emlékeztettek, hogy Lázárnak nem a mostani volt az első, a romákkal kapcsolatos dehonesztáló megnyilvánulása, és olyan roma önkormányzati vezető is volt, aki szerint jó, hogy mindez több hónappal a parlamenti választás előtt történt, mert így lesz idő helyre tenni a dolgot.
Ez egyébként Orbán Viktor véleménye is, vagyis, hogy helyre kell tenni a dolgot. Nos, Lázár azóta bocsánatot kért a cigányságtól és ezzel a Fidesz igyekezett lezártnak tekinteni az ügyet. Ez azonban már csak azért sem ennyire egyszerű, mert Lázár és a Fidesz nem először – bár az áprilisi választásig már feltehetően utoljára – beszélt lekicsinylő módon a romákról. Az építésügyért és közlekedésért felelős miniszter 2016 szeptemberében, akkor épp kancelláriaminiszterként, egy Csongrád megyei utcafórumon a migránsokkal kapcsolatban vette elő a cigánykártyát. Arról beszélt, hogy a migránsok betelepítése azért nem jó ötlet, mert „nem tudni, hogyan tudnánk együtt élni velük. Hiszen 600 éve élünk együtt cigányokkal, akiknek nem tudtuk megoldani a problémáit.”
2018 januárjában, néhány hónappal az akkori országgyűlési választások előtt a közmunka létjogosultságát azzal indokolta Lázár, hogy „akinek reggel hatkor el kell mennie melózni... annak délután háromkor már nem sok kedve marad, hogy elmenjen lopni,” majd márciusban gyakorlatilag megismételte két évvel korábbi mondatait, miszerint „hatszáz éve élünk együtt a cigányokkal, és mind a mai napig nem tudtuk őket integrálni.”
Van elég sara Lázárnak és a Fidesznek a cigányságot illetően, ám ezzel együtt is kérdés, hogy mennyire lesz hatásos a Tisza kistelepüléseken tervezett akciója. A romák – tisztelet a kivételnek – a Fidesz biztos szavazóbázisát alkotják, mégpedig nemcsak a sajtóban gyakorta emlegetett, választások előtti osztogatás (zsák krumpli) miatt, hanem a társadalmi ranglétrán elfoglalt alacsony helyezésük okán is, hiszen velük lehet leginkább elhitetni a Fidesz riogatásait. Minél inkább információs karanténban van valaki, annál könnyebb elhitetni vele, hogy a mostani ellenzék nem Magyarország érdekeit szolgálja, háborúba sodorná az országot, beengedné a migránsokat, a magyarországi emberek – így a cigányok – pénzét pedig az ukránoknak adná.
Ebben a helyzetben nem biztos, hogy célhoz ér a Tisza akciója: életszerűbb, hogy a kistelepülések cigány és nem cigány lakói meghallgatják a megafonokból áradó szövegeket, elolvassák a szórólapokat, áprilisban pedig arra szavaznak, akire jónak látják.
