Fitch majd fuccs?

– A hitelminősítő álláspontja szerint az a magatartás, miszerint a magyar kormány folyamatosan módosítja (növeli) a GDP-arányos hiánycélt kiszámíthatatlanságot jelez. Ebben az évben az eredetileg kitűzött 3,7 százalékos GDP-arányos deficit várhatóan 5 százalékra teljesül, ami 35 százalékos – negatív irányú – korrekciót jelez. Az Orbán-Nagy kettős tehát „lazán” sutba dobta az állami költségvetésben rögzített irányszámot, és a költségvetési stabilitást könnyedén feláldozta az osztogatás oltárán. A 2026-ra vonatkozó (újabb) 3,7 százalékos hiánycélt is felülírta a magyar gazdasági kormányzat, már 5,0 százalék a kitűzött cél, amelyet a Fitch nem tart reálisnak, és 5,6 os értéket prognosztizál. Ki beszél már itt a korábban megálmodott 3 %-százalékos szintről, jó, ha a 2026-os évet 6 százalék alatti GDP-arányos hiánnyal megússzuk!   

– Az államadósság terén sem sokkal jobb a helyzet, a magyar kormány képtelen csökkenő pályára állítani az államadósság GDP-hez mért szintjét. 2024-ben ez 73,5 százalék volt, ebből kellene lefaragni néhány (tized) százalékot, de már most látszik, hogy ez – ki tudja hányadszor – nem fog sikerülni.   A szomorú jelen és jövő reális értékei GDP-arányosan: 2025-ben 74,0 százalék, 2026-ban 74,4 százalék, 2027-ben 74,6 százalékos lesz az államadósság szintje. (V4 összehasonlítás: a cseh államadósság szintje 44-46 százalék, a lengyel 58 százalék, a szlovák 62 százalék.) Hazai viszonylatban a 60 százalék körüli érték már csak az álmok birodalmában létezik. Erről ennyit.

– A Fitch – joggal – aggasztóan gyengének minősíti a magyar gazdaság növekedési potenciálját. A 2023. évben mínusz 0,7 százalék volt a GDP-produktum, 2024-ben plusz 0,6 százalék, idén – a magyar kormány 3,4 százalékos elvárásával szemben – talán plusz 0,5 százalékos érték várható. A Fitch még ennél is kisebbet prognosztizál: 0,3 százalék. Az elmúlt három év tehát az egy helyben toporgás időszaka volt, bebizonyosodott, hogy EU-s források nélkül ez a gazdaság mozgásképtelen. (V4 idei várható növekedési értékek: Lengyelország 3 százalék feletti, Csehország 2 százalék feletti, Szlovákia 0,8-1,0 százalék körüli, tehát hazánk biztosan a tabella utolsó helyezettje. 2026-ra talán elérhető a 2-3 százalék közötti bővülés, és csak remélni lehet, hogy végre-valahára teljesül egy Nagy Márton-féle jóslat. (Az elmúlt három évben ez soha nem sikerült, már annak is örültünk, ha az előjelet eltalálta.)

Orbán Viktor washingtoni látogatásán pénzügyi védelmet kért az amerikai elnöktől, de az USA vezetője – utólag és nyilvánosan – elutasította a kétségbeesett koldulást. Ezután arról értesülhettünk, hogy jövőre az Orbán-kabinet 9,6 milliárd eurós hitelt venne fel a piacról és az EU-tól. A tarhálás tehát folytatódik, hiszen a költségvetési lyukak foltozásához és az osztogatás folytatásához újabb és újabb pénzforrásra van/lesz szükség, ami értelemszerűen tovább fogja duzzasztani az adósságtömeget! Mindeközben a magyar kormányfőre is rájár a rúd, hiszen a kontinentális közösség megfosztja miniszterelnökünket (és országunkat) a vétójog gyakorlásától. Hatalmas vereség, hatalmas blamázs! Ráadásul december 13-án azt is megtudhattuk a mohácsi DPK- találkozón Orbántól, hogy a jövő héten verekedni megy Brüsszelbe. Csak nehogy kiüssék!

A következő Fitch Ratings minősítésre Magyarország vonatkozásában 2026 első felében kerül sor. A naptárszerű dátum még nem ismert, holott egyáltalán nem mellékes az időpont!