Nem Magyarország, hanem Krasznahorkai kapott Nobel-díjat

A Fidesz holdudvarának korábban sem volt könnyű megemésztenie, hogy a Nobel-díjakat, így az irodalmit is, nem a NER által kedvelt személyek kapják. Az első magyar irodalmi Nobel-díjast, Kertész Imrét például sajátos módon „köszöntötte” 2022-ben a Magyar Nemzet. A pártlap, utalva az író zsidó származására, azt a kérdést tette fel, hogy mikor lesz végre magyar Nobel-díjasa is az országnak? Krasznahorkaival inkább az lehet a gond, hogy nem kedveli Orván Viktor rendszerét.

„A Nobel-díj a magyaroknak jogcím a létezésre. Ezért kell megköszönnünk Krasznahorkai Lászlónak, hogy munkásságával szerzett ismét néhány évtizedet a magyar nemzet számára” – fejtegette Erdélyben Orbán, aki szerint „irodalom nélkül nincs magyar nemzet. De a Nobel-díj még ezen túl is fontos a magyaroknak. Van ugyanis egy rémálmunk, miszerint, ha nem tudjuk megválaszolni Isten kérdését, hogy mi okból vagyunk a világon, akkor Isten kihúz minket a nemzetek könyvéből.” (Hogy ez az utóbbi gondolat mélyértelmű, vagy éppen ellenkezőleg, csupán semmitmondó frázispuffogtatás, az olvasó véleményére bízzuk – a szerk.)

Orzóy Ágnes, a Krasznahorkai könyveit kiadó Magvető szerkesztője és nemzetközi kapcsolattartója a stockholmi Nobel-díj átadó kapcsán arról beszélt, hogy azért is örül ennek a nagy nemzetközi elismerésnek, mert végre nemcsak arról kell beszélnie, hogy mi történik ma Magyarországon, nemcsak politikáról, hanem irodalomról is kérdezik. „Nagyon kevés kis ország van, amelynek az írói két irodalmi Nobel-díjat mondhatnak magukénak. És a díj ugyan Krasznahorkai Lászlónak szól, az ő egyéni teljesítményének, de a díjaknak már csak az a természete, hogy a dicsőségből valamennyi az országnak is jut.”  

Krasznahorkai László Magyarországon él és alkot, de a legtöbb magyar Nobel-díjas külföldön jutott olyan lehetőséghez, hogy kiérdemelhesse a legjobbaknak járó elismerést. Ennek ellenére, a hazai hivatalosságok igyekeztek úgy tenni, mintha nekik is részük lenne a magyar Nobel-díjasok sikerében. 2023-ban Orbán Viktor a Facebook-oldalán „Magyar nő a világ tetején” feliratú közös képpel reagált Karikó Katalin kitüntetésére, „Gratulálok az első Nobel-díjas magyar nőnek! Büszkék vagyunk!” írta a fotó fölé. Az akkor épp köztársasági elnökként foglalkoztatott Novák Katalin is kifejezte örömét. „Karikó Katalin az első magyar nő, aki Nobel-díjat kap. Óriási büszkeség, hogy nemzetünk egy olyan Nobel-díjassal gazdagodott, akinek kutatásai milliók életét menthették meg. Köszönjük, Katalin! Gratulálok a Nobel-díjhoz” – írta közösségi oldalán a kegyelmi botrányba néhány hónappal később belebukott államfő.

Sem Orbán, sem Novák nem tartotta fontosnak említeni, hogy a tudósasszony nem szülőföldjének, hanem saját tehetségének, kitartásának és tudásának köszönheti a rangos elismerést. És persze azoknak, akik Németországban, majd az Egyesült Államokban egyengették az útját, pénzzel és lehetőségekkel segítették a munkáját. Nem önzetlenül persze: a világnak vannak olyan részei, ahol tudják, hogy a tudományra költött pénz befektetés. Hasznot hoz, vagyis, előbb-utóbb busásan megtérül. 

Normális üzemmenetben ez nálunk, Magyarországon is így volna, de idehaza egy ideje másfajta szelek fújnak, ezért számos kutató és tudós külföldön keresi és találja meg boldogulását. 2021 januárjában, a Covid-járvány idején Orbán Viktor magyar vakcinának nevezte a Pfizer készítményét, melynek feltalálásában Karikó Katalin is oroszlánrészt vállalt. „Amerikai pénz, magyar ész”, dicsekedett a miniszterelnök, aki mindehhez még hozzátette: „Büszkék lehetünk a tudó asszonyra, aki egy kisújszállási asszonyság egyébként, mint megtudtam”.

2021 júliusában az MTI egyetlen sort sem írt az akkor még nem Nobel-díjas Karikó kitüntetéséről, pedig a koronavírus elleni vakcina egyik feltalálója már akkor is rangos elismerést kapott: a Carnegie Alapítvány a Great Immigrant/Great American 2021 díjat adományozta Karikónak, aki 33 „bevándorlótársával” együtt érdemelte ki a kitüntetést. Összesen 30 ország 34 személyiségét tüntették ki, jelezve, hogy Amerika büszke a bevándorlóira. Nem is tehetne mást, hiszen az országot bevándorlók alapították, tették naggyá és sikeressé. Nyilván nem mindenki hoz hasznot új hazájának, de ahol megadják az esélyt a tehetségeknek, ott sokszorosan megtérül a tisztességes hozzáállás. Nem véletlen, hogy a magyar Nobel-díjasok többsége sem szülőhazájában, hanem Amerikában tudott olyan eredményeket felmutatni, amelyek méltóvá tették a kitüntető címekre.

Orbán Viktor ezt írta a Facebookon december 10-én, a Nobel-díjak átadásának napján Krasznahorkai Lászlóról „Sok dologban nem értünk egyet, egyben azért talán mégis. Dicsőséget akarunk szerezni Magyarországnak. Ő tegnap megtette. Gratulálunk!” 

A miniszterelnöknek annyiban igaza van, hogy mindenki dicsőséget szeretne szerezni a hazájának. Ez azonban nem mindenkinek sikerül, s vannak, akiknek a munkássága nyomán a világban ma lesajnált páriákként kezelik a magyarokat.