Idővel, pénzzel légy takarékos!
A GDP-arányos hiány 6,7 százalékos volt 2023-ban, ugyanez ez az érték 2024-ben 4,9 százalékra teljesült. Nem tagadható a hiányszint jelentős csökkenése, de azt ne feledjük el, hogy a 2024. évre a kormány és parlamenti Fidesz-többség eredetileg 2,9 százalékos hiánycélt fogalmazott meg és rögzített a költségvetési törvényben. Ahogy a tavalyi évre tervezett 4 százalékos gazdasági növekedés sem következett be (csak +0,6 százalék lett), úgy a 2,9 százalék GDP-arányos hiány sem vált valóra. A 4,9 százalék és a 2,9 százalék közötti különbség igen jelentős, a túllépés mértéke jól tükrözi, hogy hazánk fiskális politikája ad-hoc jellegű, leegyszerűsítve: a költségvetés tervezői leírnak a törvénytervezetbe egy kívánt értéket (2,9 százalék), aztán lesz, amennyi lesz (4,9 százalék).
Pillantsunk vissza a 2023. évre. A kormányzati szektor hiánya 5018 milliárd forint, a GDP 6,7 százaléka volt. A kormányzati szektor adóssága – a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján – 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el. Azaz tavaly előtt sem sikerült a vágyott 70 százalék alá vinni az arányszámot. Az Orbán-Nagy duett által sokat emlegetett és hőn áhított 60 százalékos határérték 2023-ban is csak álom maradt, holott a hatályos Alaptörvény „A közpénzek” címszó alatt a 36.cikk 4.) bekezdésében igen szigorúan fogalmaz:
„(4) Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét.” Miket nem követel a „törvények törvénye” (Alaptörvény), amikor arról rendelkezik, hogy a GDP-arányos hiány nem lehet több 50 százaléknál? Ennek a realitása kb. annyi, mint mikor egy neves bankfigura (Matolcsy György) azt ígérte, hogy 2030-ra utolérjük Ausztria fejlettségét! (Ez azóta 2040-re módosult, talán 2050-re lesz is belőle valami.)
Nézzünk rá a 2024.évre. Mint említettem, a GDP-arányos hiány 4,9 százalékra teljesült. A kormányzati szektor adóssága 2024 végén 59 875 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el. 2024/2023 viszonylatában tehát nem csökkent a GDP-arányos adósságszint (mindkét évben 73,5 százalék), de abszolút értékben 4.741 milliárddal nőtt az adósságszolgálat és csaknem elérte a 60 ezer milliárd forintot. Jól jelzi a felelőtlen monetáris és fiskális politika gyakorlatát, hogy 2024-ben a kamatkiadások 506 milliárd forinttal, 14,3 százalékkal nőttek(!)
Tavaly év végén (december 20-án) a magyar Országgyűlés olyan állami költségvetést fogadott el, amelynek legfontosabb – 2025-re vonatkozó – paraméterei a következők: gazdasági növekedés 3,4 százalék; fogyasztói ár-növekedés 3,2 százalék, a GDP-arányos költségvetési hiány 3,7 százalék. Az már biztosan kimondható (ki is mondta a nemzetgazdasági miniszter), hogy idén az infláció a tervezett 3,2 százalék helyett várhatóan 4,5 százalék körüli lesz (jelentős eltérés/!/), a gazdasági növekedés pedig 3,4 százalék helyett 2,5 százalékra fékeződik. Ezek után joggal merül fel a kérdés: ha a reálgazdaság nem a tervezett mértékben bővül és ezzel egyidejűleg a pénzromlás üteme gyorsul, akkor vajon miként fog teljesülni a kitűzött költségvetési hiánycél (3,7 százalék) és milyen mértékben csökkenhet az állam eladósodottságának a szintje?
Erre a kérdésre nem tért ki az MNB új elnöke és nem adott választ a csodaváró nemzetgazdasági miniszter sem. Választás előtti évben vagyunk, amikor a hazánkban szinte tradicionális jelleggel folyik a pénzszórás. Adóvisszatérítés, adóelengedés, kamatmentes – állami kamattámogatást igénylő – munkáshitel, 5 ezer fő alatti kistelepüléseken élő nyugdíjasok támogatása a Vidéki Otthonfelújítási Programban keretében, kocsmaprogram stb. – hosszan sorolhatnám az átgondolatlan, bevételt csökkentő, illetve a költségvetés kiadási oldalát terhelő tételeket.
A 2025-re érvényes költségvetési törvény az egész évre 4,2 ezer milliárd forint hiánnyal tervez, és mindössze két hónap alatt (január, február) összejött az éves hiány 40 százaléka. Mindez annak tükrében persze nem meglepő, hogy 2024 februárjában is hasonlóan alakult az államháztartás helyzete. Meg is lett a drámai következménye: nem tudták tartani a központi kassza egyensúlyát: a tervezett 2,9 százalékos hiányszint 4,9 százalékra változott. A fentiek ismeretében aggodalommal tekintek a jövőbe. Én szorongok, a magabiztos pénzügyérek viszont nem izgulnak. Végül is minek idegeskednének: nem a saját pénzükkel hazardíroznak, hanem a mienkkel!
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2024. december 21-i adása itt nézhető meg:
