Megtévedt kamara a népszavazás ellen

Rövid leszek, és csak az álláskeresési járadékkal kapcsolatos felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatban teszem meg észrevételeimet, különös tekintettel a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerepvállalására. Volner fellépésének mozgatórugója/háttere/indoka világos, de a kamarai fellépés azért magyarázatra szorul. Álláspontom szerint a gazdasági önkormányzat képét mutató köztestület (és vezetője) megint idegen pályára tévedt: olyan szolgálatot tejesít, amelyre az érdekszférájába tartozó vállalkozások nem adtak megbízást.

1. Minden szervezetnek, egyesületnek, köztestületnek és természetes személynek joga illetve lehetősége, hogy egy szakmai kérdéssel vagy jogintézménnyel kapcsolatos nézeteit szabadon kifejtse. Nem értem, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara miért nem él ezzel a lehetőséggel, miért nem vállalja – mondjuk egy közlemény formájában –, hogy nem ért egyet az álláskeresési járadék (munkanélküli segély) folyósítási időtartamának jelenlegi három hónapról kilencre való emelésével? Ezt korábban már megtette, nyugodtan megismételhette volna, de most nem így cselekedett, hanem inkább támadásba lendült.  

A kérdést pedig érdemes lenne széles körben megvitatni. A népszavazási kísérlet ezt a nagyon fontos jogintézményt (munkanélküli ellátás) akarja felrangolni és a közbeszéd tárgyává tenni. A kormány által favorizált Nemzeti Konzultáció a minimális bérrel egyébként hasonlóan tette, hiszen most „népi döntésre” hivatkozva járnak el a legkisebb bértarifa emelésének ügyében. A bérre lehetett külső támogatókat szerezni, a munkanélküli ellátás időtartamának meghosszabbítására nem?  Miért ne szabadna aláírásokat gyűjteni az álláskeresési támogatással kapcsolatban, miért kell meggátolni egy jó szándékú kezdeményezést? Ennyire fél a köztestületi kamara (vagy valaki más) a markáns véleménynyilvánítástól és annak lehetséges következményétől?

2. Elgondolkodtam azon is, hogy vajon milyen megbízás alapján nyújtotta be a(z) MKIK a felülvizsgálati kérelmet. Információim szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége és az – informálisan működő – ügyvezető grémium ebben a kérdéskörben döntést, határozatot nem hozott. A szövetségi munkában szerzett több évtizedes gyakorlatomból és a kapott tájékoztatásból kiindulva, joggal vélelmezem, hogy a népszavazás megtámadását tartalmazó dokumentumot az elnök vagy a főtitkár (vagy mindketten) úgy írták alá, hogy erre vonatkozóan testületi döntés nem született. Felmerül a kérdés, hogy akkor milyen felhatalmazás alapján történt a felülvizsgálati kérelem beadása, ki kérte/utasította az iparkamara első számú vezetőjét, hogy próbálja meggátolni a népszavazási kezdeményezést? Kinek állt/áll érdekében, hogy lassítsa, esetleg megakadályozza a széles körű véleménynyilvánítás lehetőségét? Ha az elnökség (vagy az ügyvezetői testület) nem adott erre megbízást, akkor az Iparkamara elnöke kinek az érdekét szolgálja a felülvizsgálati kérelem benyújtásával?

Több kérdésem nincs.