Mészárosék karácsonya
Nagyszabású gálával köszönti az év végét, és köszöni meg dolgozóinak az egész évi helytállást Mészáros Lőrinc cégcsoportja. Felcsúton, a Puskás Akadémia Sport- és Rendezvényközpontjában gyűlnek össze az arra érdemesek, mégpedig látványos gála keretében. Lesznek rangos fellépők, például a Neoton, a Hoooligans, sőt, még egy meglepetésvendéget is beharangoztak. Fő attrakciónak azonban feltehetőleg a tombola ígérkezik, ahol értékes nyereményeket, robotporszívót, gőzmosógépet, hűtőszekrényt, sőt, két Suzuki S-Cross gépkocsit is kisorsolnak.
Mészárosék, amikor csak tehetik, megadják a módját, hogy kifejezzék nagyrabecsülésüket dolgozóik egész évi munkájáért. A tavalyi gálát is a felcsúti Puskás Akadémia sport- és konferenciaközpontjában tartották, akkor Majka, Curtis és Nagy Feró mellett – meg nem erősített, de nem is cáfolt hírek szerint – egy valódi világsztár, Enrique Iglesias volt az est meglepetésfellépője. Már a magyar sztárok fellépti díja sem lehetett két fillér, a spanyol énekes pedig bizonyára még náluk is többe kerülhetett.
Van annak, aki el nem issza, tartja a magyar mondás, és Mészárosékról még legádázabb ellenségeik sem állíthatják, hogy iszákosak lennének. Ráadásul a Mészáros Csoport ebben az évben jól muzsikált, a kilátások pedig jövőre még a mostaninál is biztatóbbak. Más kérdés, hogy Mészáros Lőrinc, akárcsak a NER többi kedvezményezettje, a magyar emberek adóinak köszönheti, hogy az átlagosnál nagyságrendekkel magasabb jövedelemből él. Nem szemrehányásként említjük mindezt, nem is irigységből, épp ellenkezőleg: mindez azt bizonyítja, hogy mi, magyarok, önzetlenek vagyunk. Tudunk örülni mások sikereinek és annak is, ha adhatunk a sajátunkból.
Korábban már vásároltunk ezt-azt az adónkból, Mészáros Lőrincnek például jachtot az Adrián. Nem volt olcsó, össze kellett húzni magunkat, mire kiperkáltuk, de megérte, mert látszott Mészároson, hogy örül. Először persze aggódtunk, hogy tetszeni fog-e neki, ilyenre vágyott-e valóban, ám az eredménnyel meg lehettünk elégedve. Földeket is vásároltunk neki, sokfelé az országban, előbb sok hektárt, majd még annál is többet, mert tudtuk, hogy semmi sem gyönyörködteti jobban, mint a változatosság. Meg akarta köszönni nekünk, de nem engedtük. Hagyjad Lőrinc, mondtuk neki, ha legközelebb megint lesz valamink, viheted azt is.
Korábban Orbánnak kisvasutat vettünk Felcsúton, stadiont a háza végébe. Lett volna más helye is a pénznek, de azt mégsem hagyhattuk, hogy a nemzetmegvezető frusztrált legyen. A frusztrált emberek ugyanis kiszámíthatatlanok, idegesek, elviselhetetlenek és szotyolát köpködnek. Ezt mindenáron el kívántuk kerülni, nem vettük volna a lelkünkre, hogy rosszkedvében olyat tegyen Magyarországgal, amit utóbb maga is megbán.
Más rászorulóknak is vásároltunk már mindenfélét, Kósa Lajost például egy Rolling Stones koncertre fizettük be. Hosszú és fáradságos utazás várt rá, Új-Zélandig kellett repülnie, de szerencsére vállalta az ezzel járó macerát. Szijjártó Péter házat kapott tőlünk Dunakeszin. Kissé össze kellett húznunk magunkat emiatt, mert a külügyminiszter kulipintyója már tíz évvel ezelőtt is 167milliót kóstált, ráadásul nem csupán nagy lett a ház, hanem hivalkodó is.
Nem tehetünk róla, ilyenek vagyunk: a mások boldogsága nekünk, magyaroknak, mindennél fontosabb. Örülünk, hogy legalább nekik megvan, ami nekünk nincs, egyedül azt sajnáljuk, hogy nem adhattunk nekik többet az adónkból.
Ezért, ha lehet, a jövőben még a mostaninál is többet fogunk dolgozni, s akkor többet tudnak majd elvenni tőlünk! Mert bár a Suzuki S-Cross is szépen csillog, de tombola-nyereményként egy Lamborghini, vagy egy Bentley volna az igazi.
