Infláció. Stop?
A Központi Statisztikai Hivatal március 11-i Gyorstájékoztatójából tudjuk, hogy Magyarországon 2025. februárjában a fogyasztói árak átlagosan 5,6%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt átlagosan 0,8%-kal emelkedtek a fogyasztói árak, ezen belül az élelmiszerek 1,2%-kal drágultak. Az élelmiszerek ára 7,1%-kal nőtt, ezen belül a liszté 44,3, az étolajé 27,5, a tojásé 24,7, a tejé 22,5, a vaj- és vajkrémé 19,2, a kávéé 16,1, a gyümölcs- és zöldségléé 14,5, a csokoládé és kakaóé 13,8, a tejtermékeké 10,9%-kal. Az élelmiszerárak viharos növekedésére a Kormány is reagált: március 17. óta hazánkban ún. árrés-stoppal kívánja meggátolni az alapvető élelmi termékek árának további emelkedését.
Érdemes a fogyasztói árak átlagos 5,6 százalékos (2025. február/2024. február) növekedését összehasonlítani az Európai Unió 27 tagországának adataival:
A legkedvezőtlenebb értékek:
Magyarország 5,6 %
Románia 5,2 %
Észtország 5,1 %
Horvátország 4.8 %
Belgium 4,4 %
A legkedvezőbb értékek:
Szlovénia 1,9 %
Olaszország 1,7 %
Finnország 1,5 %
Írország 1,4 %
Franciaország 0,9 %
A „rosszak” 5 % körüli, illetve feletti értékeket realizáltak, a „jók” 2 % alatti eredményeket értek el. Az EU-27-ek átlaga 2,7 %, az eurózónához tartozó tartozók államok átlaga ennél is kevesebb: 2,3 százalék. A fent közölt számsorok egyértelműen azt igazolják, hogy Magyarországon az év első két hónapjában sem sikerült „leteperni” az inflációt, és várhatóan – az árrés-stop ellenére – ebben a hónapban is 5 % körüli lesz a pénzromlás átlagos üteme. Márciusban az élelmiszerek vonatkozásában még nem lesz érzékelhető az árrés-plafon korlátozó hatása, mivel az idevonatkozó jogszabály csak március 17-én lépett hatályba és a KSH március árszínvonal mérésének zárónapja március 20. volt. Tehát mindössze négy nap árrés-stop befolyásolja az e havi értéket. Nagy miniszter ennek ismeretében nyilatkozott: „márciusban az élelmiszerinfláció biztos, hogy emelkedni fog, de közelebb lesz a 9 százalékhoz, mint a 10-hez. De áprilisban a jelenlegi infláció jelentősen fog csökkenni, 7 százalék alá tud menni.”
Nagy Márton Miniszter már nem beszél a korábban előirányzott 3,2 százalékos éves inflációról sem, legutóbbi interjújában 4-5 százalékos inflációs mutatót jósolt a 2025. évre. Ez jelentős eltérésnek minősíthető, hiszen az évből még nem telt el három hónap, és már mindenki láthatja/tapasztalhatja, hogy az eredeti kormányzati prognózis (3,2 %) nem lesz tartható. Ami viszont sajnos biztos: a legkiszolgáltatottabb társadalmi rétegek – a munkanélküliek, a közfoglalkoztatottak. a segélyen lévők, valamint a kisnyugdíjasok - jövedelemnövekedésének reálértékét röpke három hónap alatt felzabálta az infláció.
