Péterfalvi nem töri össze magát a Pegasus-ügyben

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője megtartotta a szavát: visszatért a szabadságról, belevetette magát a munkába, majd – nyilván a körülmények mindenre kiterjedő tanulmányozása után – úgy döntött, hogy szeptember elején megindítja a vizsgálatot az ügyben. Hogy e vizsgálatnak mi a pontos tárgya, nem tudható: a közvéleményt leginkább az érdekli, hogy valóban vásárolt-e e kémszoftverből a magyar kormány, s ha igen, akkor használta-e magyar állampolgárok megfigyelésére, telefonjaik feltörésére, adott-e az igazságügy-miniszter felhatalmazást az illetékes szakszolgálatoknak ilyen tevékenységek végzésére?

Ezek a kérdések érdekelnék leginkább a közvéleményt, meg persze, hogy kiket figyelt meg a magyar állam, de ne legyenek illúzióink: a legtöbb kérdésünkre nem fogunk választ kapni. Péterfalvi Attila ugyanis jó előre közölte, a legtöbb részletről a vizsgálat lezárulta után sem áll majd módjában információval szolgálni, lévén ezek titkosított, minősített adatok.

Egyszer jó volna a nagyközönség számára is világossá tenni, hogy mit is jelent a titkosítás. Mert az, hogy valamit eltitkolnak az emberek elől – például a Budapest-Belgrád vasútvonal üzleti részét – kevés ahhoz, hogy belássuk, miért nem tudhatunk meg fontos, akár bűncselekményre utaló részleteket. Ugyanígy a minősített adatok esetében: mitől minősített egy adat, vannak-e ezzel kapcsolatosan egzakt leírások, ki tudhat ezekről a minősített adatokról, lehet-e fellebbezni egy adat minősítésének megváltoztatásával kapcsolatosan? Csupa megválaszolatlan, ám annál érdekesebb kérdés.

Már csak azért is jó volna több részletet megismerni az igazságról, mert a Pegasus nevű izraeli kémszoftvert elsősorban a terroristák elleni harcra fejlesztették ki, és fejlettebb országokban ellenük is használják. Jó volna tudni, hogy Magyarországon sincs ez másként, s a kormány nem politikai ellenfeleinek lejáratására, valamint a számára kínos történeteket feltáró és nyilvánosságra hozó újságírók megfigyelésére használta fel ezt a szoftvert.

Épp a napokban derült ki, hogy még ezen a nyáron is volt megfigyelés. Feltörték például a telefonját Németh Dániel fotósnak, aki korábban Mészáros Lőrinc ügyei után kutakodott. Ő volt az a fotóriporter, aki lefényképezte Szijjártó Péter külügyminisztert, amint tavaly családja körében egy Szijj László nevű milliárdos luxushajóján ringatózott az Adriai tengeren. Ennek a hajónak a heti bérleti díja 60 millió forintot kóstál, ami sehogyan sem jön ki Szijjártó amúgy nem kevés fizetéséből. Még az sem kizárt tehát, hogy korrupcióval állunk szemben, lévén Szijj nagyvállalkozó számos zsíros állami megrendelés haszonélvezője, és feltehető, hogy ezzel a hajókirándulással hálálta meg a külügyminiszter megtisztelően segítőkész hozzáállását.

Sok kérdés vár tehát tisztázásra, ám leghamarabb november elején kaphatunk választ nem titkos, minősített adatokra is. Összefoglalva tehát annyit tudunk, hogy van egy izraeli kémszoftver, amelyet az Európai Unió országai közül egyedül Magyarország vásárolt meg. (Már amennyiben az erre adandó válasz nem lesz titkosítva.) Ennél fogva mi vagyunk az egyetlen ország, ahol ezt a kémszoftvert a fennálló hatalom politikai ellenfeleinek megfigyelésére és fenyegetésére használták fel. (Feltéve, ha ezt állapítja meg a vizsgálat, és Péterfalvi Attilát sem köti majd a titkosítás.)

Egyelőre, nem tehetünk mást, várjuk a novembert, amikor az ígéretek szerint vagy többet tudunk majd, vagy nem. Lehet tippelni, melyik verzió lesz a befutó.