Tudja, Hajdú elvtárs, egyszer majd kérni fogunk magától valamit

Mondhatnánk, hogy Hajdú Péter ezzel a szerda este bemutatott interjúnak álcázott mutatvánnyal kiírta magát az újságíró szakmából, de nem mondjuk, mert Hajdú – aki szocialistaként indult, aztán a Fidesznél kötött ki – soha nem volt újságíró. Ennek a súlytalan celebnek a szerda esti műsorából mindent megtudhattunk, amihez nincs közünk, merthogy két ember házasságának története nem a nyilvánosságra, hanem kizárólag rájuk és közvetlen környezetükre tartozik. 

Amit viszont nem tudtunk meg, mert Hajdú Péternek esze ágában sem volt megkérdezni, az mind ránk, úgy is, mint közvéleményre tartozik. Hogy mi az, ami a Magyar Péter által közzétett hangfelvételen elhangzott? Kik és miért korrigálták – ha igaz – a Schadl-Völner ügy nyomozati anyagait? Ki volt az, aki a kormány részéről figyelmeztette Völner Pál egykori államtitkárt, Varga Judit helyettesét, hogy megfigyelik és nyomoznak ellene.

Semmi ilyet nem tudtunk meg, a volt igazságügyi miniszter ezzel szemben részletesen taglalta, hogy 16 éven keresztül bántalmazó kapcsolatban élt. Arról beszélt, hogy férje, a közéletben februárban feltűnt Magyar Péter nem olyan, mint amilyennek mutatja magát, hanem egy nárcisztikus pszichopata, aki könyveket vág a feleségéhez, kukákat borogat és beül az asszony autójának hátsó ülésére, hogy az ne tudjon elhajtani a munkahelyére. Ja, és volt olyan is, amikor késsel a kezében járkált a lakásban. (Ami, valljuk meg, másokkal is előfordul, velem például legutóbb csütörtökön reggel történt hasonló, amikor kenyeret szeltem a reggelihez.) 

Lényegtelen, hogy hisszük-e vagy sem, amit Varga Judit állít a volt férjéről, hogy valójában nem egy szimpatikus, jóravaló, igyekvő fiatalember, hanem egy minden hájjal megkent gonosztevő. Talán még az maradt ki a felsorolásból, és Hajdú Péter erről is elfelejtette kérdezni a Schadl György által „jó miniszter asszonynak” nevezett Varga Juditot, hogy valóban Magyar Péter finanszírozta-e a mohácsi csatavesztést, ő verte-e le az 1848-as forradalmat, és igaz-e az a széles körben elterjedt szóbeszéd, miszerint 1956 novemberében ő hívta be az oroszokat.

Sok mindenről volt szó a Hajdú Péter által elővezetett kommunikációs mutatványban, csak épp a lényegről nem beszéltek. De éppen ez volt a fideszes propaganda célja, hogy a szájtáti népség két ember – ismételjük: vélt vagy valós – házassági viszonyain csámcsogjon, amiről egyébként, ha a felek úgy istenigazában nekiveselkednek, még a mostaninál is szaftosabb részletek kerülhetnek elő.

Mindez azonban legföljebb a bulvárlapok közönségét érdekli, ezzel a szánalmas szomorújátékkal őket akarja a fideszes propaganda megszólítani, kiszolgálni. Nekik akar kedvezni a Magyar Péterről szóló rémtörténetekkel, mert tudja, hogy őket ezzel lehet eltántorítani a lényegtől. Márpedig a lényeg nem az, hogy Magyar puha, vagy kemény fedelű könyveket vágott Varga fejéhez, hanem például az, hogy Polt Péternek mi volt a szerepe ebben a sötét, a végrehajtások és kilakoltatások révén ezreket megnyomorító ügy eltussolásában. Valóban próbálta leállítani az ügyészségi nyomozókat, ahogyan az a felvételen Varga Judit szájából elhangzott, de már nem volt rá lehetősége? Számos kérdést lehetett volna feltenni, amire Varga Judit nem sírással küszködve válaszolhatott volna, ám Hajdú Péterben fel sem merült, hogy a kedden reggel nyilvánosságra került hangfelvétel állításaira rákérdezzen. Ezért is kár, hogy már nincsen Mónika-show, Varga Judit ezzel az erővel oda is bemehetett volna, hogy még alpáribb módon teregesse ki a házastársi szennyest. A Mónika show odaillőbb díszlet lett volna ehhez a szomorújátékhoz, mert, talán még sokan emlékeznek rá, ott úgy szokták felvezetni a szereplőket, hogy „Itt van velünk Béla, aki lerúgta a felesége fejét! Tapsoljuk meg Bélát!”