A Covid-19 az egyik legrugalmasabb, ember által ismert biológiai organizmus
A Semmelweis Egyetem kutatóinak a Nemzeti Népegészségügyi Központ, Nemzeti Biztonsági Laboratórium kutatóival együttműködve, először sikerült az aktív, fertőzőképes koronavírus szerkezetét megvizsgálni – számolt be kutatási eredményeiről a Semmelweis Egyetem.
Dr. Kellermayer Miklós, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja által vezetett munkacsoport a Nemzeti Népegészségügyi Központ Nemzeti Biztonsági Laboratóriumának kutatóival együtt, a koronavírus szerkezetét vizsgálta, amelynek során kimutatták: a vírust koronaszerűen borító tüskék rendkívül mozgékonyak, az organizmus pedig különlegesen ellenálló (alakja könnyedén összenyomható, de gumilabdaszerűen helyreáll, a fizikai behatás pedig nem tesz kárt se a struktúrájában, se a tartalmában).
Dr. Kellermayer szerint, a vírus mechanikai és öngyógyító tulajdonságai biztosíthatják a környezeti körülmények széles köréhez való alkalmazkodást, ami szokatlanul nagy fertőzőképességében is közrejátszhat.
Hozzáteszik: a vizsgálat azért is számít egyedülállónak, mert míg a szakirodalomban a vírusról eddig megjelent cikkek mindegyike inaktivált, kémiailag kezelt vagy fagyasztott mintán készült, addig dr. Kellermayer Miklós és munkacsoportja azonban aktív és fertőzőképes koronavírust vizsgált.
A Semmelweis Egyetem és a Nemzeti Népegészségügyi Központ Nemzeti Biztonsági Laboratóriumának kutatói megvizsgálták az organizmus szerkezetének egyéb tulajdonságait is.
A vírusok a gazdatestet elhagyva – magyarázzák –, általában sebezhetővé válnak, a SARS-CoV-2 azonban tárgyak felületén megtapadva is hosszú ideig fertőzőképes maradhat. A kutatás szerint, ehhez a részecskét borító tüskék rugalmassága is hozzájárulhat. A magyar kutatók által vizsgált organizmus (a cambridge-i 25 és a német 41-gyel szemben), 61 tüskével rendelkezett
Dr. Kellermayer Miklós szerint, ez is azt bizonyítja, hogy a vírusszerkezet változékonysága nagyobb lehet, mint korábban gondolták.
Mindezek mellett, a tüskéket alkotó fehérjék fizikai vizsgálata megmutatta, hogy a koronaszerű alkotóelemek rendkívül mozgékonyak.
A kutatók úgy gondolják, ez a nagy sebességű mozgás segíthet a vírusnak könnyebben megtalálni a gazdasejteket és összekapcsolódni azokkal.
A SARS-CoV-2 hőellenállását vizsgálva azt is kimutatták, hogy a vírus megjelenését tekintve, alig változik, ha tíz percen át 90 Celsius fokos hőnek van kitéve (mindössze néhány tüskéjét veszítette el, de a szerkezete sértetlen maradt).
A kutatók szerint, ez magyarázatot adhat arra is, miért maradt fertőzőképes a meleg éghajlatú országokban, vagy a nyári időjárás ellenére is.
