A strandolás veszélyei

Hallójárat gyulladás

A külső hallójárat gyulladása nyáron meglehetősen gyakori. strandolás közben ugyanis a fülünkbe is víz megy, és ez egyeseket olyannyira zavar, hogy piszkálgatni kezdik a fülüket. A gyulladásnak két formája lehet: a pattanásszerű, körülírt hallójárat-gyulladás azért nagyon fájdalmas, mert feszíti a porchártyát. A betegség másik formája általában a hallójárat teljes hosszát érinti, duzzanattal jár, dugulásérzést, folyást okozhat, és szintén fájdalmas lehet. Szakorvosi tisztítást, kezelést igényel.

Allergia

Az allergia a szervezet túlérzékenysége valamilyen anyagra. Az allergiás nátha a lakosságnak csaknem tíz százalékát érinti. Allergiás nátha szezonálisan is felléphet, de sokaknál egész évben tart. A szezonális allergiás nátha bizonyos virágporok, pollenek jelenlétéhez kötődik, és ez azt jelenti, ha valaki valamely fa, fű vagy gyom pollenjére allergiás, csak akkor szenved a betegségtől, amikor ez a pollen a levegőben van. 

Allergiás nátha, szénanátha

Az allergiás nátha elsősorban szem- és torokviszketést, orrdugulást, tüsszögést és vizes orrfolyást okoz. Az is megkülönbözteti az allergiás náthát a megfázástól, hogy a panaszok heteken keresztül nem szűnnek.

Allergiás nátha már gyermekkorban is kialakulhat, sőt, az ilyenkor fellépő allergiás nátha gyakran szövődik asztmával is, ezért a kis betegek fokozott orvosi ellenőrzést igényelnek.

A pollenallergiások számára legfontosabb a védekezés. Aki ebben a betegségben szenved, ne mezőn nyaraljon, hanem – ha megteheti – induljon hegyvidékre vagy tengerpartra. Ha autóval megy, lehetőleg ne használja a szellőzőrendszert, hanem inkább időnként szellőztesse ki alaposan az autót, majd húzza fel az ablakokat.

Orrdugulás

A légúti allergiához társuló orrfolyás, orrdugulás nagyon kellemetlen, ezért a betegek – főleg, ha még nem is tudják, hogy allergiások, illetve ha nem jártak orvosnál – könnyen az orrcseppekhez nyúlnak. Az orrdugulás elleni, lohasztó orrcseppeket hosszú távon szigorúan tilos légúti allergia esetén használni! Ezek „valódi" nátha, gennyes arcüreggyulladás kezelésére valók, mert olyankor lehetővé teszik az orrüreg szellőzését és a váladék elfolyását.

Egy hétnél tovább azonban nem ajánlatos használni a lohasztó orrcseppeket, mert gyógyszerfüggőség alakulhat ki, tartós használat esetén, degeneratív folyamatok jöhetnek létre az orrnyálkahártyán.

Torokgyulladás

Nyáron is gyakori a torokgyulladás. Ha valaki például kezeletlen pollenallergia miatt nem kap levegőt az orrán, s ezért nyitott szájjal alszik, kiszáradhat a szája, a torka, és ez torokgyulladásra is hajlamosíthat. A meleg hónapokban is terjed a vírusos torokgyulladás, ami néhány nap alatt elmúlik, ha kerüljük a hideg italokat, s torokfertőtlenítő tablettát szopogatunk. Ha nem csökkennek a panaszok, ha nagyon rossz a közérzet, ha lázas a beteg, vagy ha az orvos komolyabb bakteriális fertőzést (például mandulagyulladást) állapít meg, akkor antibiotikus kezelésre is szükség lehet.

A nyári torokgyulladások nagy része azonban a fagyizás és a jéghideg italok fogyasztása miatt alakul ki, sőt, a hideg italtól és jégkrémtől akár heveny mandulagyulladás is felléphet. Tehát ha nem akarjuk a várva várt nyaralást lázasan, ágyban fekve tölteni, lassan nyaljuk a fagylaltot, és – bármennyire csábító is – ne hörpintsük föl egy hajtásra a jéghideg üdítőt.

Napszúrás

Napszúrást a tartós, fejre irányuló, sugárzó hőtől kaphatunk. Ez ellen sapkával, a fej eltakarásával védekezhetünk; legjobb, ha a déli órákban árnyékban tartózkodunk. Hőguta akkor lép fel, ha nem tudjuk leadni a hőt a magas páratartalom vagy a túlságosan zárt, nem szellős ruha miatt.

A melegben végzett, kimerítő fizikai munka hatására hőkimerülés jelentkezhet, tünetei között szerepel az aluszékonyság és a végtaggörcsök. Mindhárom esetben hideg helyiségbe kell vonulni, és érdemes hűvös italt kortyolgatni. A kánikulai napokon legalább három liter folyadékot – de nem alkoholt! – igényel a szervezetünk.

Kiszáradás

A kiszáradás elsősorban a napimádókat veszélyezteti. Aki hőségben napozik, keményen dolgozik, és nem iszik, émelyegni kezdhet, ami már a kiszáradás első tünete.

Sérülés, fertőzés

Semmilyen sérüléssel nem szabad strandra, uszodába vagy termálfürdőbe menni. Nemcsak a nagyobb sebekkel, hanem a kisebbekkel sem: például ha valaki elvágta az ujját, lehorzsolta a térdét vagy berepedés van két lábujja között.

A hideg vizes medencéknél nem elsősorban a víz okozza a problémát, hanem a medence partja, a strand kövezete és a zuhanyzó. Ezeken a területeken könnyen kerülhet a bőrre baktérium vagy gomba, amely a sebbe vagy a sérülésre jutva, fertőzést okoz. Ezért nagyon fontos a lábmosó használata, amely megakadályozza, hogy kosz kerüljön a medencébe, és fertőtleníti is a lábat. A zuhanyozóban pedig ajánlott papucsban beállni a víz alá.

Ha valakin nincs sérülés, akkor is van esély a megfertőződésre, bár lényegesen kisebb. A kórokozók igyekeznek megtapadni a bőrön, a szőrzeten és a nyálkahártyákon, de ha valaki strandolás után alaposan és rendszeresen tisztálkodik szappannal és folyóvízben, akkor ezek nem okoznak bajt.

Hasmenés

A meleg vizes medencékben minden széklettel szóródó baktérium és vírus egy bizonyos ideig életben marad, sőt – ha szerves anyagok is kerülnek a 30-38 Celsius-fokos vízbe – a baktériumok gyorsan el is szaporodnak. Az ilyen baktériumok vagy vírusok a lenyelt vízzel hasmenést okozhatnak.

Halálosak lehetnek a klórozott fürdők

A medencék vizét általában klórral fertőtlenítik, de szakemberek szerint, egyre több jel utal arra, hogy e vegyi anyagnak egészségkárosító hatása is van. A klór a vízben feloldódva elpusztítja azokat a mikroorganizmusokat, amelyek az emberi bőrről, hajról vagy izzadsággal kerültek a vízbe. E fertőtlenítés nélkül óriási lenne a fertőzésveszély. Azonban a klórnak nemcsak előnyei vannak.

Egy amerikai tanulmány szerint, ugyanis a klór növeli az asztmás betegségek kialakulásának kockázatát, és rákkeltő hatású is lehet bizonyos körülmények között.

Egy nemzetközi kutatócsoport 49 egészséges önkéntes segítségével vizsgálta, hogy mi történik azok szervezetében, akik 40 percen át tartózkodtak klórozott vizű medencékben. Az orvosok előtte és utána is megmérték az önkéntesek vérében lévő olyan biomarkerek koncentrációját, amelyek a rákot okozó anyagok bizonyítékai. 

A fürdőzés után a trihalogén-metánok koncentrációja átlagosan hétszer magasabb volt, mint előtte. Bizonyos vérsejtekben nőtt a mikroszemcsék száma is, amely az örökítőanyag károsodási folyamatának jele, és amelyet közvetlenül a vizsgálat előtt váltott ki valamely klórvegyület.

A fürdőzők testnyílásaiból, váladékából, bőréről és nyálkahártyáiról ártalmatlan és betegítő kórokozók milliárdjai jutnak a vízbe: gombák, baktériumok, vírusok és paraziták. A szakemberek szerint, a “„átványos” bőr- és egyéb fertőzéseknél sokkal veszélyesebbek azok a nyavalyák, amelyek makacs tüneteket okoznak, ám mire ezek jelentkeznek, már eszünkbe sem jut, hogy napokkal azelőtt a strandon szedhettünk össze valamilyen betegséget.