A botrány

HírKlikk 2016. július 18. 12:06 2016. júl. 18. 12:06

Ugorjunk vissza az időben 2009. július 23-ra, ugyanis akkor robbant ki a sajtóban a BKV botrány Szalainé Szilágyi Eleonóra humánpolitikai igazgató végkielégítésével kapcsolatban. Az éppen szabadságát töltő Hagyó azonnal vizsgálatot rendelt el az ügyben.

A Magyar Nemzet szerint ugyanis feleslegesen megkötött szerződések és túlzott végkielégítések voltak a BKV-nál. Mára kiderült, hogy ezen szerződések nagy részét a mai napig megköti a BKK. Erről viszonylag keveset ír a sajtó, és emiatt nem tartóztattak le senkit.

Mit mondtak a szerződések szükségességéről a szakértők?

Semmit. Az ügyészség a vádiratban szükségtelennek, és feleslegesnek titulálta a BKV által kötött szereződéseket, és inkriminálta azokat. Tette mindezt úgy, hogy nem kérte ki szakértők véleményét. A vádirat tehát kommunikációs és reklám szakemberek bevonása nélkül mondta ki tényként, hogy a BKV marketingtevékenysége, a vállalat állítólagos monopolhelyzete miatt teljesen szükségtelen. Az ügyészség érvelésének szakmaiatlanságára egyébként Hagyó mutatott rá bírósági vallomásában. Feltette ugyanis a kérdést, hogy "vajon ki rendelkezik a vádhatóságnál közlekedésmérnöki, nagyvárosi közösségi közlekedés-szervezési, logisztikai és kommunikációs, illetve marketing szakértelemmel, amely ilyen súlyú és tartalmú megállapítás megtételéhez óhatatlanul szükséges"?

Mit mondtak a vádlottak és a tanúk az érintett szerződések szükségességéről?

Az tárgyaláson eddig megkérdezett vádlottak és tanúk mind szükségesnek tartották a megkötött szerződéseket. A BKV volt vezérigazgatója több szerződést is kötött, és emlékeztetett rá, hogy 2006-2007-ben a 4-es metró projektigazgatóságán mindössze tucatnyian dolgoztak, ami egy 500 milliárdos projekt esetében borúlátásra adott okot, és szükség volt a tanácsadói szerződésre. Hagyó sajtósa is hosszasan indokolta a BKV Zrt. és a PR-ügynökségek közötti szerződések szükségességét. Véleménye szerint a BKV Zrt. évi 110 milliárd forintos költségvetéséből nem jelentős összeg a kommunikációra felhasznált 300 millió forint. Sőt nem csak a védelem, de még a vád tanúi is hasznosnak és szükségesnek ítélték a BKV-nak készített elemző anyagokat.

Lesz meghallgatva szakértő?

A bírósági vallomástételek során Hagyó és vádlott társai többször is keményen bírálták az ügyészség munkáját, és sérelmezték a kommunikációs-szakértők bevonásának hiányát is. Végül Antal Attila, a per III. rendű vádlottja bízott meg igazságügyi szakértőket a szerződések felülvizsgálatára. Hadnagy Ibolya bírónő pedig - az ügyészség kérését elutasítva - elfogadta a vádlottak indítványát arra, hogy fogadják el e szakértői véleményt a BKV kommunikációjával kapcsolatban. Így ennek köszönhetően a kommunikációs kiadások szükségessége kapcsán végre szakértők véleménye is a tárgyalás anyagává válik.

Jelenleg költ a BKK marketingre?

Annak ellenére, hogy az ügyészség a vádiratban szükségtelennek nevezte a BKV ajándéktárgyakra fordított kiadásait, a közlekedés marketingjére Vitézyék is költenek. Hagyó ezt bizonyítandó az egyik tárgyalási napon BKK logóval ellátott, közpénzből megrendelt, ingyen osztogatott tárgyakat mutatott a bíróságnak, amelyeket elmondása szerint egy kisgyerek kapott ingyen a BKK által támogatott PR-eseményen, a 2012-es Mobilitási Héten, egy hajókiránduláson. Vicces tény, hogy bár a vádirat szerint bűncselekménynek minősülnek a BKV ajándéktárgyakra költött kiadásai, azokra még a rendőrség is igényt tart. Egy levélben ugyanis a BRFK arra kérte a BKV-t, hogy "az előző évek gyakorlata alapján ajándéktárgyakkal, szóróanyagokkal, termékmintákkal, ajándékcsomagokkal stb... támogassák a rászoruló általános iskolások számára szervezett Közlekedési és Bűnmegelőzési tábort.

Forrás: themagicbox