Kinek jött kapóra a BKV-botrány?

HírKlikk 2016. július 26. 07:40 2016. júl. 26. 07:40

A Fidesznek a választások előtt kapóra jött az ügy. Szinte azonnal, 6 nappal a botrány kirobbanása után a legfőbb ügyészhez fordultak. Már akkor mindenki tudta, aki csak egy kicsit jártas volt a magyar politikai helyzetben, hogy a BKV-ügy nagyon fontos a 2010-es országgyűlési választások szempontjából.

Hagyó 2009 augusztusában lemondott a BKV felügyeletéről. Az MSZP bejelentette, hogy bízik a főpolgármester-helyettes ártatlanságában, ám ennek ellenére a 2010 februárjában - a választási kampány közepén - felkérték a politikust, hogy mondjon le minden pozíciójáról.

Ha hitt az MSZP Hagyó ártatlanságába, miért mondatták le?

Az MSZP-n belüli pozícióharcokat ismerve nem meglepő, hogy az országos vezetés már eleve mindent megtett azért, hogy Hagyót kiszorítsák a területi lista negyedik helyéről. A sajtóban célozgattak, üzengettek, szivárogtattak, nyíltan viszont csak akkor szólították távozásra Hagyót, mikor megjelent, hogy a két volt BKV-vezér terhelő vallomást tett ellene.

Ezek szerint, az MSZP nem is megvédeni akarta Hagyót, hanem csak a kedvező alkalomra vártak, hogy eltávolítsák?

Sőt. Állítólag a nyíltan baloldali kötődésű atv.hu-nak az MSZP legfelső köreiből szivárogtatták ki az információt a Hagyó elleni vallomásokról.

A pártvezetők sem álltak ki Hagyó mellett?

Egyes pártvezetők még meg is erősítették a terhelő vallomások hírét. Burány Sándor, a fővárosi szocialisták akkori vezetője már 2010. február 2-án kijelentette, hogy a nem cáfolt kiszivárogtatás azt jelenti, hogy gyanúsított lesz Hagyóból. Lendvai Ildikó, az MSZP pártelnöke pedig nem sokkal később már bűnösnek titulálta Hagyót. Kijelentette, hogy "Aki bűnös, nem fogjuk védeni, ha valaki bűnös, annak nem lesz helye a szocialista pártban". Hagyótól szinte kivétel nélkül elfordultak azok a "jóbarátok" is, akik még sikeres politikusként mellette álltak.

Forrás: themagicbox.hu