Hogy került a pénz a Varázsdobozba?
|
2016. július 16. 09:41
2016. júl. 16. 09:41
A nokiás doboz azért is varázslatos, mert a pénz minden alkalommal, mikor Balogh beszélt róla, más módon került bele. Balogh nyomozati vallomásában először a Synergont vádolta meg azzal, hogy jutalékot fizetett Hagyónak, az állítólagos 30 millió forint kenőpénz felét Balogh szerint ő maga - természetesen a varázsdobozban - adta át.
A sajtónak viszont már úgy nyilatkozott, hogy a pénzt a BKV közeli cégvezetők adták össze. Egyébként nem csak a pénz forrása, de az átadások körülményei is varázslatosan változtak Balogh beszámolóiban. Egyszer egy parkolóban, máskor egy autóban vette át, s amikor a dobozt átadta Hagyónak, ő vagy belenézett, vagy nem, egyszer maga is látta annak tartalmát, illetve mégsem.
Akkor végül is kitől származott a nokiás dobozba rakott pénz Balogh szerint?
A nokiás doboz egyik legvarázslatosabb tulajdonsága - amellett, hogy már a létezése is legendává vált - hogy akárhányszor mesélt róla Balogh, a pénz mindig mástól származva került bele. A Magyar Nemzetnek adott első, 2010 március 6-i "leleplező" interjúban azt nyilatkozta, hogy az állítólag Hagyó által kért összeget a BKV-nál adták össze a főpolgármester-helyetteshez közel álló vezetők, akik a BKV körüli cégektől szerezték meg a pénzt, mikor már tudták, hogy Balogh fogja kézbesíteni azt. Ezzel szemben az interjút megelőző 2010. február 24-i gyanúsítotti meghallgatásán azt vallotta, hogy a 2x15 millió forint a Synergon Nyrt-től származott. Állítása szerint ugyanis a Synergon jutalékot fizetett Hagyónak a szoftverlicenc-vásárlási szerződés elnyerése érdekében.
Folytatott nyomozást az ügyészség a pénz eredetét illetően?
Nem. A Főügyészség azzal az indokkal vette át nyomozást a BRFK-től, hogy Hagyóhoz állítólag 2x15 millió forint jutott el a Synergontól, amiért is passzív hivatali vesztegetéssel gyanúsítható a volt főpolgármester-helyettes. Azonban Hagyót az ügy egész nyomozati szakaszában egyszer sem kérdezték meg a pénz eredetéről. Sőt a nyomozás két és fél éve alatt a Synergontól sem hallgattak ki senkit. Még a Synergon vezetőjét, Lazarovics Márkot sem. Nem is vádolták meg sem őt sem Balogh-ot vesztegetéssel. Egyedül csak Hagyót. Tehát csak az lett megvádolva vesztegetéssel, aki a pénzt kapta, akik a pénzt eljuttatták, azok nem.
Ez senkinek nem tűnt fel?
Dehogynem. A bíróság előtt, mikor Hagyó észrevételt tett Balogh vallomására, rákérdezett, hogy a Törvényszék rendelkezik-e dokumentummal Lazarovics meghallgatásáról. Mivel Hadnagy Ibolya bírónő is hiányolta ezt a dokumentumot, küldött egy megkeresést a Budapesti Nyomozó Ügyészségnek, amiben megkérdezte, folytatnak-e nyomozást ez ügyben, illetve kit hallgattak meg. Az ügyészség által hivatkozott nyomozati iratokból pedig kiderült, hogy valóban nem folytattak nyomozást a Synergonnal kapcsolatban.
Balogh mikor, hol, hogyan ismerte meg a Synergon vezetőjét?
Erről is eltérően nyilatkozott Balogh. Az első vallomás a találkozó helyéről nem tartalmaz semmit, arról viszont igen, hogy Lazarovics már ekkor felajánlotta Baloghnak a pénzt. Egy másik vallomása szerint egy kávéházban találkoztak első ízben 2008. nyár elején, amikor Balogh érzése szerint Lazarovics célja a nagy informatikai szerződés előkészítése volt. Pénzről e vallomás szerint a megismerkedéskor egyetlen szó sem esik. Egy későbbi vallomásban azonban megint más olvasható. E szerint a megismerkedés előkészítésének és lebonyolításának helye egyaránt a BKV épülete. Kávéházról, lobbi-beszélgetésről a jegyzőkönyv semmit sem tartalmaz. Azt viszont igen, hogy a pénzt Lazarovics itt már szóba hozza.
Milyen Synergon-szerződésről van szó a nyomozati jegyzőkönyvekben?
Több szerződést is kötött a BKV a Synergonnal. A nyomozás során készült jegyzőkönyvekből azonban nem derül ki egyértelműen mikor, melyik szerződésről van szó. Az első szerződést kormányzati közbeszerzés hatására 2008. június 30-án kötötték meg MicroSoft termékek szállítására, közel 300 millió forint értékben. Ezt a szerződést Balogh Zsolt írta alá. A második, 2008. november 19-i szerződés pedig egy 33 milliárd forint értékű Outsourcing megállapodás volt, melyet már Kocsis István írt alá. Van egyébként egy harmadik, 7 milliárdos Synergon-szerződés is, melyet már a BKK kötött - Tarlós alatt - a céggel 2010. október 27-én. Elgondolkodtató, hogy ha a Synergon valóban korrupciós ügybe keveredett, miért maradt volna vele szerződésben a BKK.
Hagyó utasítására kötötte szoftverlicenc-vásárlási szerződés Balogh a Synergonnal?
Nem. Bár gyanúsítotti kihallgatásakor Balogh azt vallotta, hogy a Synergon-szerződést Hagyó utasítására kötötte meg. Ennek ellentmond azonban, hogy a softverlicence-vásárlás pályázatát nem a BKV írta ki. Központi közbeszerzés volt, azaz az állam és nem a BKV pályázatán nyerte el a Synergon a Microsoft szoftverek szállítását. Ehhez a BKV csak csatlakozott. A központi közbeszerzés tényét saját magával ellentmondva Balogh ugyanebben a vallomásában egyébként meg is erősítette. 2010. augusztus 23. napi folytatólagos gyanúsítotti kihallgatása során azonban már mind a két korábbi változattól eltérően azt vallotta, hogy a szerződést azért írta alá, mert benne volt az aláíró tömbjében és a szükséges előkészítő aláírások rajta voltak. De akármilyen verzióról is beszélt Balogh, a Synergont nem Hagyó preferálta és választotta ki. A BKV csak egy lehetőséggel élt, amikor csatlakozott a Synergonos kormányzati közbeszerzéshez.
Miért kötötte meg Balogh a Synergon-szerződést és fizetett belőle kenőpénzt, ha ezt etikátlannak tartotta?
Balogh azért kötötte meg a Synergon-szerződést, mert álltása szerint abból fizetteki a kétszer 15 milliót Hagyónak 2008-2009-ben. A kenőpénz kifizetését pedig azért érezte szükségesnek, mert állítása szerint Hagyó azzal fenyegette, hogy ellehetetleníti a Szentendrei HÉV utastályékoztató rendszerével kapcsolatos szabálytalanul aláírt 2007. év végi teljesítési igazolása miatt.
Tehát Balogh félt Hagyótól?
Ez sem egyértelmű. Egyrészt ellentmond ennek az, hogy szakmai és vezetői körben okiratokkal bizonyíthatóan közismert tény volt, hogy Balogh írta alá a teljesítésigazolást, így annak nyilvánosságra hozásával való fenyegetés nem kelthetett volna benne félelmet. Hiszen már eleve közismert tény volt. Másrészt alig egy évvel korábban saját maga állt a legszélesebb nyilvánosság elé, s egy országos napilapban és egy kereskedelmi csatorna esti műsorában adott interjúban olvasók és nézők százezrei előtt olyan állításokat tett, melyek valóságtartalmát a tárgyaláson már nem erősítette meg.
Ha annyira félt, már jóval korábban is a nyilvánosság elé állhatott volna, nem?
Megtehette volna, ugyanis 2009 augusztusában találkozott utoljára Hagyóval. (Legközelebb csak a 2010. szeptember 14-i szembesítésen). Ekkor mondott le Hagyó a BKV szakmai felügyeletéről, és az évben Balogh munkaviszonya is megszűnt. Ha akart volna tehát, már 2009-ben is a nyilvánosság elé állhatott volna, hiszen akkor már egyikőjük sem volt a BKV-nál, akkor már nem félhetett attól, hogy Hagyó miatt elveszti állását. De 2009 augusztusa után több mint fél év telt el, és Balogh csak 2010. március 6-án állt a teljes magyar média elé, és vádolta meg Hagyót. Viszont az, hogy Balogh a legszélesebb körű média- nyilvánossághoz fordult, szintén egyértelműen bizonyítja, hogy semmi félnivalója nem volt. Amennyiben akart volna, már jóval korábban, akár egy vagy két évvel azelőtt, a nyilvánossághoz, illetve a hatóságokhoz, a rendőrséghez-ügyészséghez fordulhatott volna, sőt megkereshette volna a főpolgármestert, és az ellenzéki pártok frakció vezetőit is, ezt azonban ennek ellenére csak öt héttel a választások előtt tette meg.
Hogyan emlékszik vissza Balogh a 2008-as pénzátadás lebonyolítására?
Balogh nyilatkozatai során az egyes cselekmények időpontját és helyszínét is folyamatosan eltérően jelölte meg, így míg korábban kétszer is arról számolt be, hogy a Synergon Nyrt. vezetőjével a Főpolgármesteri Hivatal parkolójában találkozott, addig a 2010. augusztus 23. napján tett vallomásában már azt állította, hogy valahol egy belvárosi kávézóban találkoztak. Balogh szerint ennek a 15 milliónak a kézhez kapását igazolta vissza neki Hagyó egy Szent István túra alkalmával a Hévízi-tóban.
Hogyan emlékszik vissza a 2009-es pénzátadásra?
Az állítólagos 30 millió forint kenőpénz másikfelét Balogh szerint ő maga adta át a legendássá vált nokiás dobozban. A pénzt különböző vallomásai szerint hol egy parkolóban, hol egy autóban vette át a Synergon vezetőjétől. Kérdéses azonban, hogy Lazarovics miért megint Baloghnak adott pénzt, mikor már nem is ő volt a BKV vezérigazgató. Amikor Balogh a dobozt átadta Hagyónak, a főpolgármester-helyettes vagy belenézett, vagy nem, egyszer maga is látta annak tartalmát, illetve mégsem. Lényegtelen egyébként, mert mindkét esetben valótlanságot állított, mivel nem került sor semmiféle pénzátadás lebonyolítására. Ezt igazolja egyrészt az, hogy Balogh nem tartja fent az erről szóló nyomozati vallomását. Másrészt ezt egy rendőri jelentés is igazolja.
Mi áll abban a rendőri jelentésben?
A 2010. április 1-én kelt rendőri jelentés szerint - a Synergon és a BKV között 2007. január 1. és 2010. február 1. között - két banki átutalás zajlott le. Az összegek teljes egészében megfelelnek a szerződésben rögzített összegekkel. A jelentés nem csak azt tartalmazza, hogy mikor utalt a BKV a Synergonnak, hanem arra is kitér, hogy mi lett a beérkezett összegek további sorsa. Vagyis részletesen felsorolja annak további mozgását, ebben pedig sem a 15 milliós tétel, sem pedig Balogh Zsolt, mint kedvezményezett neve nem szerepel.
Akkor végül is kitől származott a nokiás dobozba rakott pénz Balogh szerint?
A nokiás doboz egyik legvarázslatosabb tulajdonsága - amellett, hogy már a létezése is legendává vált - hogy akárhányszor mesélt róla Balogh, a pénz mindig mástól származva került bele. A Magyar Nemzetnek adott első, 2010 március 6-i "leleplező" interjúban azt nyilatkozta, hogy az állítólag Hagyó által kért összeget a BKV-nál adták össze a főpolgármester-helyetteshez közel álló vezetők, akik a BKV körüli cégektől szerezték meg a pénzt, mikor már tudták, hogy Balogh fogja kézbesíteni azt. Ezzel szemben az interjút megelőző 2010. február 24-i gyanúsítotti meghallgatásán azt vallotta, hogy a 2x15 millió forint a Synergon Nyrt-től származott. Állítása szerint ugyanis a Synergon jutalékot fizetett Hagyónak a szoftverlicenc-vásárlási szerződés elnyerése érdekében.
Folytatott nyomozást az ügyészség a pénz eredetét illetően?
Nem. A Főügyészség azzal az indokkal vette át nyomozást a BRFK-től, hogy Hagyóhoz állítólag 2x15 millió forint jutott el a Synergontól, amiért is passzív hivatali vesztegetéssel gyanúsítható a volt főpolgármester-helyettes. Azonban Hagyót az ügy egész nyomozati szakaszában egyszer sem kérdezték meg a pénz eredetéről. Sőt a nyomozás két és fél éve alatt a Synergontól sem hallgattak ki senkit. Még a Synergon vezetőjét, Lazarovics Márkot sem. Nem is vádolták meg sem őt sem Balogh-ot vesztegetéssel. Egyedül csak Hagyót. Tehát csak az lett megvádolva vesztegetéssel, aki a pénzt kapta, akik a pénzt eljuttatták, azok nem.
Ez senkinek nem tűnt fel?
Dehogynem. A bíróság előtt, mikor Hagyó észrevételt tett Balogh vallomására, rákérdezett, hogy a Törvényszék rendelkezik-e dokumentummal Lazarovics meghallgatásáról. Mivel Hadnagy Ibolya bírónő is hiányolta ezt a dokumentumot, küldött egy megkeresést a Budapesti Nyomozó Ügyészségnek, amiben megkérdezte, folytatnak-e nyomozást ez ügyben, illetve kit hallgattak meg. Az ügyészség által hivatkozott nyomozati iratokból pedig kiderült, hogy valóban nem folytattak nyomozást a Synergonnal kapcsolatban.
Balogh mikor, hol, hogyan ismerte meg a Synergon vezetőjét?
Erről is eltérően nyilatkozott Balogh. Az első vallomás a találkozó helyéről nem tartalmaz semmit, arról viszont igen, hogy Lazarovics már ekkor felajánlotta Baloghnak a pénzt. Egy másik vallomása szerint egy kávéházban találkoztak első ízben 2008. nyár elején, amikor Balogh érzése szerint Lazarovics célja a nagy informatikai szerződés előkészítése volt. Pénzről e vallomás szerint a megismerkedéskor egyetlen szó sem esik. Egy későbbi vallomásban azonban megint más olvasható. E szerint a megismerkedés előkészítésének és lebonyolításának helye egyaránt a BKV épülete. Kávéházról, lobbi-beszélgetésről a jegyzőkönyv semmit sem tartalmaz. Azt viszont igen, hogy a pénzt Lazarovics itt már szóba hozza.
Milyen Synergon-szerződésről van szó a nyomozati jegyzőkönyvekben?
Több szerződést is kötött a BKV a Synergonnal. A nyomozás során készült jegyzőkönyvekből azonban nem derül ki egyértelműen mikor, melyik szerződésről van szó. Az első szerződést kormányzati közbeszerzés hatására 2008. június 30-án kötötték meg MicroSoft termékek szállítására, közel 300 millió forint értékben. Ezt a szerződést Balogh Zsolt írta alá. A második, 2008. november 19-i szerződés pedig egy 33 milliárd forint értékű Outsourcing megállapodás volt, melyet már Kocsis István írt alá. Van egyébként egy harmadik, 7 milliárdos Synergon-szerződés is, melyet már a BKK kötött - Tarlós alatt - a céggel 2010. október 27-én. Elgondolkodtató, hogy ha a Synergon valóban korrupciós ügybe keveredett, miért maradt volna vele szerződésben a BKK.
Hagyó utasítására kötötte szoftverlicenc-vásárlási szerződés Balogh a Synergonnal?
Nem. Bár gyanúsítotti kihallgatásakor Balogh azt vallotta, hogy a Synergon-szerződést Hagyó utasítására kötötte meg. Ennek ellentmond azonban, hogy a softverlicence-vásárlás pályázatát nem a BKV írta ki. Központi közbeszerzés volt, azaz az állam és nem a BKV pályázatán nyerte el a Synergon a Microsoft szoftverek szállítását. Ehhez a BKV csak csatlakozott. A központi közbeszerzés tényét saját magával ellentmondva Balogh ugyanebben a vallomásában egyébként meg is erősítette. 2010. augusztus 23. napi folytatólagos gyanúsítotti kihallgatása során azonban már mind a két korábbi változattól eltérően azt vallotta, hogy a szerződést azért írta alá, mert benne volt az aláíró tömbjében és a szükséges előkészítő aláírások rajta voltak. De akármilyen verzióról is beszélt Balogh, a Synergont nem Hagyó preferálta és választotta ki. A BKV csak egy lehetőséggel élt, amikor csatlakozott a Synergonos kormányzati közbeszerzéshez.
Miért kötötte meg Balogh a Synergon-szerződést és fizetett belőle kenőpénzt, ha ezt etikátlannak tartotta?
Balogh azért kötötte meg a Synergon-szerződést, mert álltása szerint abból fizetteki a kétszer 15 milliót Hagyónak 2008-2009-ben. A kenőpénz kifizetését pedig azért érezte szükségesnek, mert állítása szerint Hagyó azzal fenyegette, hogy ellehetetleníti a Szentendrei HÉV utastályékoztató rendszerével kapcsolatos szabálytalanul aláírt 2007. év végi teljesítési igazolása miatt.
Tehát Balogh félt Hagyótól?
Ez sem egyértelmű. Egyrészt ellentmond ennek az, hogy szakmai és vezetői körben okiratokkal bizonyíthatóan közismert tény volt, hogy Balogh írta alá a teljesítésigazolást, így annak nyilvánosságra hozásával való fenyegetés nem kelthetett volna benne félelmet. Hiszen már eleve közismert tény volt. Másrészt alig egy évvel korábban saját maga állt a legszélesebb nyilvánosság elé, s egy országos napilapban és egy kereskedelmi csatorna esti műsorában adott interjúban olvasók és nézők százezrei előtt olyan állításokat tett, melyek valóságtartalmát a tárgyaláson már nem erősítette meg.
Ha annyira félt, már jóval korábban is a nyilvánosság elé állhatott volna, nem?
Megtehette volna, ugyanis 2009 augusztusában találkozott utoljára Hagyóval. (Legközelebb csak a 2010. szeptember 14-i szembesítésen). Ekkor mondott le Hagyó a BKV szakmai felügyeletéről, és az évben Balogh munkaviszonya is megszűnt. Ha akart volna tehát, már 2009-ben is a nyilvánosság elé állhatott volna, hiszen akkor már egyikőjük sem volt a BKV-nál, akkor már nem félhetett attól, hogy Hagyó miatt elveszti állását. De 2009 augusztusa után több mint fél év telt el, és Balogh csak 2010. március 6-án állt a teljes magyar média elé, és vádolta meg Hagyót. Viszont az, hogy Balogh a legszélesebb körű média- nyilvánossághoz fordult, szintén egyértelműen bizonyítja, hogy semmi félnivalója nem volt. Amennyiben akart volna, már jóval korábban, akár egy vagy két évvel azelőtt, a nyilvánossághoz, illetve a hatóságokhoz, a rendőrséghez-ügyészséghez fordulhatott volna, sőt megkereshette volna a főpolgármestert, és az ellenzéki pártok frakció vezetőit is, ezt azonban ennek ellenére csak öt héttel a választások előtt tette meg.
Hogyan emlékszik vissza Balogh a 2008-as pénzátadás lebonyolítására?
Balogh nyilatkozatai során az egyes cselekmények időpontját és helyszínét is folyamatosan eltérően jelölte meg, így míg korábban kétszer is arról számolt be, hogy a Synergon Nyrt. vezetőjével a Főpolgármesteri Hivatal parkolójában találkozott, addig a 2010. augusztus 23. napján tett vallomásában már azt állította, hogy valahol egy belvárosi kávézóban találkoztak. Balogh szerint ennek a 15 milliónak a kézhez kapását igazolta vissza neki Hagyó egy Szent István túra alkalmával a Hévízi-tóban.
Hogyan emlékszik vissza a 2009-es pénzátadásra?
Az állítólagos 30 millió forint kenőpénz másikfelét Balogh szerint ő maga adta át a legendássá vált nokiás dobozban. A pénzt különböző vallomásai szerint hol egy parkolóban, hol egy autóban vette át a Synergon vezetőjétől. Kérdéses azonban, hogy Lazarovics miért megint Baloghnak adott pénzt, mikor már nem is ő volt a BKV vezérigazgató. Amikor Balogh a dobozt átadta Hagyónak, a főpolgármester-helyettes vagy belenézett, vagy nem, egyszer maga is látta annak tartalmát, illetve mégsem. Lényegtelen egyébként, mert mindkét esetben valótlanságot állított, mivel nem került sor semmiféle pénzátadás lebonyolítására. Ezt igazolja egyrészt az, hogy Balogh nem tartja fent az erről szóló nyomozati vallomását. Másrészt ezt egy rendőri jelentés is igazolja.
Mi áll abban a rendőri jelentésben?
A 2010. április 1-én kelt rendőri jelentés szerint - a Synergon és a BKV között 2007. január 1. és 2010. február 1. között - két banki átutalás zajlott le. Az összegek teljes egészében megfelelnek a szerződésben rögzített összegekkel. A jelentés nem csak azt tartalmazza, hogy mikor utalt a BKV a Synergonnak, hanem arra is kitér, hogy mi lett a beérkezett összegek további sorsa. Vagyis részletesen felsorolja annak további mozgását, ebben pedig sem a 15 milliós tétel, sem pedig Balogh Zsolt, mint kedvezményezett neve nem szerepel.
Forrás:
themagicbox.hu
