Hogy hatott a nokiás doboz története az országgyűlési választásokra?
|
2016. augusztus 11. 12:33
2016. aug. 11. 12:33
Blogsorozatunk kilencedik részében megpróbáljuk körbejárni egyszerű kérdezz-felelek módszerrel, hogy a nokiás doboz történet hogyan járult hozzá a Fidesz kétharmadához 2010 tavaszán. Mert egyes vélemények szerint konkrétan ez a vád okozta a kétharmadot, és annak minden egyéb folyamányát.
Az Alkotmánybíróság gitegyletté silányítását, az "igazságügyi reformot" , Polt Pétert, Handó Tündét...Olyannyira jól sikerült ráhúzni ezt a már akkor is egyszerűen cáfolható vádat a szocialistákra és Hagyóra, hogy utána még két választási kampányban elsütötték a kampányguruk.
Abban, hogy a kétharmad kétharmad lett, komoly szerepet játszott a Hagyót lejárató nokiás doboz kampány. Az új Fidesz kormány Handó Tündét a Országos Bírósági Hivatal elnökévé, Polt Pétert a legfőbb ügyésszé, Szívós Máriát az Alkotmánybíróság tagjává választotta, az új média törvénnyel pedig a média fölötti uralmat is átvették. Ahogy a nokiás doboz hatott a választásokra, úgy a választások is hatottak a nokiás doboz ügyre, ugyanis az előbb említett kinevezetteknek nagy szerepe lett később a BKV-ügy alakulásában.
A Nokia-doboz legenda miatt a baloldalt összemostak a korrupció fogalmával?
Igen. Balogh Zsolt nyilatkozatát követően az egész ország megbotránkozott. A Nokiás doboz a korrupció szimbólumaként került be a köztudatba a 2010-es választások idején. A Gyurcsány-kormányt bírálók számára beigazolódni látszott a korábban a jobboldali média által a köztudatban már sikeresen kialakított előítélet a ,,velejéig romlott, korrupt balliberális kormány"-ról. A baloldal a lejárató kampány hatására nem csak elvesztette a választást. Balogh varázsdoboz története hozzájárult ahhoz is, hogy a Fidesz kétharmados többséget szerezzen.
Milyen következményei lettek annak, hogy Orbánék kétharmadot szereztek?
A kormányra kerülő Fidesz a kétharmadnak köszönhetően kedve szerint írhatta (írhatja) át a törvényeket. Ezen felül saját bizalmi embereit ültethette fontos hatalmi pozíciókba. Így vesztette el függetlenségét az Országos Bírósági Hivatal, a Legfőbb Ügyészség, az Alkotmánybíróság, és a média is.
Régi bevált embereiket nevezték ki?
Igen. Polt Péter például még a Fidesz első kormányzása alatt lett legfőbb ügyésszé kinevezve. 2002-ben, mikor Orbánékat elküldték, megakadályozott minden nyomozást, ami fideszes bűncselekményeket deríthetett volna fel. Orbánék 2010-es újraválasztásakor Poltot kilenc évre betonozták be a legfőbb ügyészi pozícióba. Munkássága alatt egyre több olyan nyilatkozat látott napvilágot, miszerint a Központi Nyomozó Főügyészség a gyanúsítottakat fenyegetéssel igyekszik rábírni terhelő vallomások megtételére. Egy másik Polt Péterhez köthető és nagy vihart kavaró ügy volt, amikor legfőbb ügyészként neki akarták adni a bírósági ügyek áthelyezésének jogkörét, előkészítve a BKV-ügy Kecskemétre szignálását. Azonban, mikor az Alkotmánybíróság ezt megakadályozta, más megoldás született. Az alaptörvény átírása után az OBH elnöke kapta meg ezt a lehetőséget.
Honnan lehet tudni, hogy az OBH elnöke is a Fidesz bizalmi embere?
Handó Tündét jelölésével kapcsolatban sok kritika érte, ugyanis férje Szájer József, a második Orbán-kormány által levezényelt közjogi átalakulás egyik kulcsfigurája. Ennek ellenére, illetve valószínűleg pont ezért 2011. december 13-án a Fidesz uralta Országgyűlés titkos szavazással, legalább kétharmados többséggel, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot felváltó Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökévé választotta Handót. Az OBH elnöki posztjával megkapta azt a jogot, hogy bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, ráadásul egy személyben gyakorolhatja az összes kinevezési, áthelyezési, leváltási és irányítási jogkört is. Ezt követően Handó első dolga volt, hogy, jogorvoslati lehetőség nélkül Kecskemétre helyezze a BKV-ügyet.
A Fidesz át tudta venni a média feletti uralmat is?
Elég erőteljesen törekszik rá. 2010-es hatalomra jutásakor a Fidesz azonnal megkezdte az irányú intézkedéseit, hogy megszerezze a média fölötti ellenőrzést is. Újraírták a médiatörvényt. Ennek értelmében létrehoztak egy teljhatalmú Médiatanácsot, amelynek tagjai között egy sincs, akiről a független sajtó iránti rokonszenvet lehetne feltételezni. A testület elnökét, Karas Mónikát a miniszterelnök nevezte ki, tagjait a Fidesz által dominált parlament megbízható kétharmados többsége választotta meg - mindannyiukat kilenc éves időtartamra. A Médiatanács ellenőrzi az összes frekvencia kiosztását, figyeli a tartalmakat a média egész területén, bírságokat szab ki, és előírja azt is, hogy a hírmédia csak az állami felügyelet alatt álló MTI hírszolgálat híreit közölheti.
Még az Alkotmánybíróságban is ülnek Fideszhez köthető bírák?
Igen. Szívós Mária például nem véletlenül érdemelte ki Alkotmánybírói kinevezését. A 2006-os zavargások során a Szívós által vezetett tanács helyezte szabadlábra az előzetes letartóztatásba helyezett személyeket. Az ő nevéhez köthető a BKV-ügy előzeteseinek jóváhagyása, és azok kritika nélküli meghosszabbítása is. A történtek után 2011 júniusában a kétharmados fideszes országgyűlés - a Strasbourg által is megerősített "a szakmai hibák ellenére" - az AB tagjává választotta. Azóta a nyomozati bíróból alkotmánybírává előléptetett Szívós Mária minden, a demokrácia és a jogállamiság szempontjából fontos alkotmánybírósági döntéshez különvéleményt fűz, amelyben kifejti miért is nem ért egyet az adott határozattal. Egyedüliként fogalmazott meg különvéleményt, amikor a taláros testület kimondta az ügyek áthelyezhetőségének alkotmányellenességét.
Forrás: themagicbox.hu
Abban, hogy a kétharmad kétharmad lett, komoly szerepet játszott a Hagyót lejárató nokiás doboz kampány. Az új Fidesz kormány Handó Tündét a Országos Bírósági Hivatal elnökévé, Polt Pétert a legfőbb ügyésszé, Szívós Máriát az Alkotmánybíróság tagjává választotta, az új média törvénnyel pedig a média fölötti uralmat is átvették. Ahogy a nokiás doboz hatott a választásokra, úgy a választások is hatottak a nokiás doboz ügyre, ugyanis az előbb említett kinevezetteknek nagy szerepe lett később a BKV-ügy alakulásában.
A Nokia-doboz legenda miatt a baloldalt összemostak a korrupció fogalmával?
Igen. Balogh Zsolt nyilatkozatát követően az egész ország megbotránkozott. A Nokiás doboz a korrupció szimbólumaként került be a köztudatba a 2010-es választások idején. A Gyurcsány-kormányt bírálók számára beigazolódni látszott a korábban a jobboldali média által a köztudatban már sikeresen kialakított előítélet a ,,velejéig romlott, korrupt balliberális kormány"-ról. A baloldal a lejárató kampány hatására nem csak elvesztette a választást. Balogh varázsdoboz története hozzájárult ahhoz is, hogy a Fidesz kétharmados többséget szerezzen.
Milyen következményei lettek annak, hogy Orbánék kétharmadot szereztek?
A kormányra kerülő Fidesz a kétharmadnak köszönhetően kedve szerint írhatta (írhatja) át a törvényeket. Ezen felül saját bizalmi embereit ültethette fontos hatalmi pozíciókba. Így vesztette el függetlenségét az Országos Bírósági Hivatal, a Legfőbb Ügyészség, az Alkotmánybíróság, és a média is.
Régi bevált embereiket nevezték ki?
Igen. Polt Péter például még a Fidesz első kormányzása alatt lett legfőbb ügyésszé kinevezve. 2002-ben, mikor Orbánékat elküldték, megakadályozott minden nyomozást, ami fideszes bűncselekményeket deríthetett volna fel. Orbánék 2010-es újraválasztásakor Poltot kilenc évre betonozták be a legfőbb ügyészi pozícióba. Munkássága alatt egyre több olyan nyilatkozat látott napvilágot, miszerint a Központi Nyomozó Főügyészség a gyanúsítottakat fenyegetéssel igyekszik rábírni terhelő vallomások megtételére. Egy másik Polt Péterhez köthető és nagy vihart kavaró ügy volt, amikor legfőbb ügyészként neki akarták adni a bírósági ügyek áthelyezésének jogkörét, előkészítve a BKV-ügy Kecskemétre szignálását. Azonban, mikor az Alkotmánybíróság ezt megakadályozta, más megoldás született. Az alaptörvény átírása után az OBH elnöke kapta meg ezt a lehetőséget.
Honnan lehet tudni, hogy az OBH elnöke is a Fidesz bizalmi embere?
Handó Tündét jelölésével kapcsolatban sok kritika érte, ugyanis férje Szájer József, a második Orbán-kormány által levezényelt közjogi átalakulás egyik kulcsfigurája. Ennek ellenére, illetve valószínűleg pont ezért 2011. december 13-án a Fidesz uralta Országgyűlés titkos szavazással, legalább kétharmados többséggel, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot felváltó Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökévé választotta Handót. Az OBH elnöki posztjával megkapta azt a jogot, hogy bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, ráadásul egy személyben gyakorolhatja az összes kinevezési, áthelyezési, leváltási és irányítási jogkört is. Ezt követően Handó első dolga volt, hogy, jogorvoslati lehetőség nélkül Kecskemétre helyezze a BKV-ügyet.
A Fidesz át tudta venni a média feletti uralmat is?
Elég erőteljesen törekszik rá. 2010-es hatalomra jutásakor a Fidesz azonnal megkezdte az irányú intézkedéseit, hogy megszerezze a média fölötti ellenőrzést is. Újraírták a médiatörvényt. Ennek értelmében létrehoztak egy teljhatalmú Médiatanácsot, amelynek tagjai között egy sincs, akiről a független sajtó iránti rokonszenvet lehetne feltételezni. A testület elnökét, Karas Mónikát a miniszterelnök nevezte ki, tagjait a Fidesz által dominált parlament megbízható kétharmados többsége választotta meg - mindannyiukat kilenc éves időtartamra. A Médiatanács ellenőrzi az összes frekvencia kiosztását, figyeli a tartalmakat a média egész területén, bírságokat szab ki, és előírja azt is, hogy a hírmédia csak az állami felügyelet alatt álló MTI hírszolgálat híreit közölheti.
Még az Alkotmánybíróságban is ülnek Fideszhez köthető bírák?
Igen. Szívós Mária például nem véletlenül érdemelte ki Alkotmánybírói kinevezését. A 2006-os zavargások során a Szívós által vezetett tanács helyezte szabadlábra az előzetes letartóztatásba helyezett személyeket. Az ő nevéhez köthető a BKV-ügy előzeteseinek jóváhagyása, és azok kritika nélküli meghosszabbítása is. A történtek után 2011 júniusában a kétharmados fideszes országgyűlés - a Strasbourg által is megerősített "a szakmai hibák ellenére" - az AB tagjává választotta. Azóta a nyomozati bíróból alkotmánybírává előléptetett Szívós Mária minden, a demokrácia és a jogállamiság szempontjából fontos alkotmánybírósági döntéshez különvéleményt fűz, amelyben kifejti miért is nem ért egyet az adott határozattal. Egyedüliként fogalmazott meg különvéleményt, amikor a taláros testület kimondta az ügyek áthelyezhetőségének alkotmányellenességét.
Forrás: themagicbox.hu
