Kenesei István: a politika még a szókinccsel is befolyásolja az embereket

Több húron játszik a politika, a vármegye, főispán kifejezések ismételt bevezetése a régi nagyságot idézi fel, a vármegye előhívja a 64 vármegyét, amikor még Magyarország volt a Kárpát-medence legnagyobb állama, másfelől a régebbi múltunkkal történő érzelmi azonosulás is megtörténik – mondta a Klikk TV Tíz című műsorában Kenesei István, akadémikus, az MTA Nyelvtudományi Intézetének volt igazgatója arról, hogyan szivárgott át a magyar nyelv a politikába. Hozzátette, a politika egyik feladata az emberek befolyásolása, ehhez a nyelv nagy segítséget ad, hiszen azokban a terminusokban, fogalmakkal, szavakkal kezdenek el gondolkozni az emberek, amelyeket a politika feléjük terel.

„Amikor bejött a szocializmus akkor ki hallott korábban termelőszövetkezetekről? Volt a kolhoz, de annak volt egy stichje, hiszen orosz szó, a termelőszövetkezet pedig magyar.”

A politika mindig igyekszik olyan szavakat, gondolatokat plántáni az emberekbe, amelyek segítik maguk mellé állítani, még akkor is, ha látszatra nem fogadják el, amit a politika akar, de kénytelenek azzal a szókinccsel élni.

A felsőoktatás modellváltása is téves terminus, mert nem volt modell – tette hozzá. A műsorban a professzor a témát nemcsak nyelvészetileg boncolgatja, hanem arról is beszél, hogy a választás előtt, hogyan hozták létre viharos gyorsasággal ezeket a kormánytól nem független kuratóriumokat, amelyek miatt az Erasmus és Horizont+ program is leállt a magyarok számára.