300 millió dolláros tengeralattjárót veszíthetett el Oroszország az ukrán dróntámadásban
A hír több részlete még megerősítésre vár, mert az orosz tájékoztató szervek hallgatnak a lényegi kérdésekről. A drónfelvételek és a katonai elemzők szerint a csapás (nem is egy) – megtörtént.
A nyugati jelentések jórészt teljes pusztulásról vagy javíthatatlan károkról szólnak
A szerda estig megismerhető adatok szerint Ukrajna az orosz haditengerészet egyik Kilo osztályú tengeralattjáróját célozta meg Szevasztopolban, egy összehangolt és többlépcsős támadás keretében, amelyben cirkálórakéták és drónok vettek részt. Említik egy lengyel gyártmányú Ropucsa partraszállító hajó sérüléseit is – írja az Euronews.
Az orosz hivatalos források javítható károkról szólnak. Moszkva a tengeralattjáró (a Minszk vagy a Doni Rosztov) megsemmisülését nem említi, ellenben beszél több ukrán halottról és a támadó eszközök elfogásáról.
Egyelőre csak az vehető biztosra, hogy egyik jármű sem süllyedt el, de a károk mértéke és javíthatósága még kérdéses.
Az orosz egységek az Ordzsonikidze javító bázison vesztegeltek, amikor legalább 10 ukrán cirkálórakéta csapott le rájuk. A támadó fegyverek mibenléte még nem bizonyos, de legnagyobb valószínűség szerint a brit Storm Shadow fegyverekről van szó.
Az orosz közlés szerint az ukrán tengeri drónokat és búvárcsónakokat egytől-egyig likvidálták.
Az előzmények
A Borisz Jelcin utáni orosz haditengerészet eddigi két legnagyobb vesztesége városok nevét viselte, előbb 2000 augusztusában a Kurszk robotrepülőgép-hordozó atomtengeralattjáró pusztult el teljes személyzetével (118 fő) a Barents-tengeren.
A tragédiáért sokan az új elnököt, Vlagyimir Putyint hibáztatták, amiért késlekedve fogadta el a felkínált amerikai-brit-norvég segítséget a legénység kimentésére, miközben barbecue-partit rendezett Fekete-tengeri nyaralójában.
Az elnök népszerűsége a gyászjelentést követő mérés szerint nyolc százalékos zuhanást mutatott, de a hatalom megtartásához még így is bőven elegendő maradt.
A következő drámai veszteség tavaly áprilisban történt, amikor találat érte a Moszkva cirkálót, a Fekete-tengeri flotta zászlóshajóját. Ez a hadihajó kulcsszereplője volt a grúziai, a szíriai és a krími konfliktusoknak, és ez az egység koordinálta az Ukrajna elleni tengeri rakétacsapásokat is.
A Moszkva elvesztésének komoly lélektani, érzelmi, sőt, vallási következményei is voltak.
Érdekesség, az orosz hadihajókat gyakran városokról nevezik, el, és a 2024-re megrendelt új tengeralattjáró a Mariupol nevet viseli majd.
Mi a Kilo?
A 70-es években tervezett eredeti Kilo-osztály mára jórészt elavultnak számít, viszont a belőle továbbfejlesztett változat, a Project 636 Varsavjanka immár Oroszország stratégiai tűzerejének fontos részese. A jórészt Szentpéterváron gyártott nem-nukleáris típusok közül ez számít a legkorszerűbbnek, főként gyorsasága és alacsony zajszintje miatt, amivel a lopakodó tengeralattjárók közé sorolható.
A digitális szonár előnyhöz juttatja tengeralatti ellenfeleivel szemben, akikre hat torpedót tud kilőni. A Moszkva pusztulása után ezek a járművek kaptak egyedül engedélyt, hogy megközelítsék Ukrajna tengerparti sávját.
A jármű piaci értéke teljes fegyverzettel 300 millió dollár, legfőbb vevői pedig Kína (10 db.), Vietnám (6 db.) és Algéria (4 db.), de folynak tárgyalások Indiával, Dél-Afrikával, a Fülöp-szigetekkel és Venezuelával.
Indonézia viszont visszavonta megrendeléseit, mert nem találta a fegyvert elég fejlettnek, és helyette inkább dél-koreai tengeralattjárókat rendelt.
A hadihajók esetleges pusztulása vagy súlyos sérülése a dokkban azt jelzi, hogy Oroszországnak különös figyelmet kell fordítania a krími bázisok megerősítésére, vagy a javító kapacitások áthelyezésére távolabbi pontokra, így Kercsbe vagy Novorosszijszkba.
További járművek esetleges elvesztése nagy hátrányt jelentene Oroszországnak, mert az 1936-os Montreaux-i Egyezmény értelmében Törökország köteles megtiltani hadviselő felek tengeri járműveinek áthaladását a Boszporuszon, és ehhez eddig Recep Tayyip Erdoğan török elnök tartotta is magát.
Azaz sem újabb Kilo, sem más haditengerészeti jármű nem csatlakozhat a Fekete-tengeri orosz flottához, és annak fogyatkozása nagy kihívás az orosz félnek.
(A kiemelt képen Putyin a Kurszk atomtengeralattjáró periszkópjánál 2000-ben.)
