700 ezren nézték?
A Szent István nap hagyományos ünnepi attrakciója „minden eddiginél nagyobb élményt adott" az országnak, „lélegzetelállító tűzijátékot" lehetett látni – állapította meg az augusztus 20-i durrogtatásról a megrendelő Magyar Turisztikai Ügynökség az állami hírügynökségnek. Az MTI-vel a Magyar Turisztikai Ügynökség közölte, hogy több mint 700 ezren követték élőben a mintegy 4,3 kilométer hosszan, a Margit híd és a Petőfi híd között elterülő eseményt, teljesen megteltek a rakpartok.
Élénken emlékezhetünk még, amikor sok évvel ezelőtt Rákay Philip, akkor még csak szimpla műsorvezető azzal szerzett magának országos hírnevet, hogy a Fidesz Kossuth téri nagygyűlésén közölte: lassan kétmillióan vagyunk itt a téren.
Sokan, sokféleképpen gúnyolták ki ezt a létszámbecslést, azóta nem is nagyon akad senki, aki pontos számot merne mondani egy-egy tömegrendezvényen a résztvevők létszámáról. A nappal megrendezett eseményeken drónok segítik néha a létszámbecslést, mert komoly ember nem vállalkozik arra, hogy megbecsülje a résztvevők számát.
Most viszont a Magyar Turisztikai Ügynökség a hályogkovácsok biztonságával közölte: 700 ezren voltak. Kész, punktum. Én azonban, az örök kétkedő, az örök vitatkozó mégiscsak felteszem a kérdést: a sötétben, a fel-fellőtt rakéták fényénél hogyan lehetett ezt a 700 ezret megállapítani?
Minthogy 4,3 kilométeres partszakaszon lehetett végignézni minden idők leggrandiózusabb és egyben legdrágább tűzijátékát, odaképzelték erre az útvonalra a feltehetően ott állók számát? Aligha. Belépőjegyet osztottak volna a rakpartokhoz történő eljutásoknál, és abból állapították meg a számot? Ez is kevéssé valószínű.
Hát akkor?
Egyszerűen a hasukra ütöttek, és bemondtak egy jelentős, jól csengő számot: Budapest lakosságának mintegy harmadát.
Várom a cáfolatot.
