A béremelés a Fidesz jól bevált trójai falova

Kísértetiesen hasonló módon játszódott le a köznevelési törvénnyel együtt megjelenő pedagógus-életpályamodell, és az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény megszületése – benne az orvosoknak járó béremeléssel –, még akkor is, ha közben eltelt jó pár év.

A legszembetűnőbb egyformaság a „beetetésben” érhető tetten. A 2011-ben napvilágot látott pedagógus-életpályamodell koncepció új besorolási rendet, hozzá kapcsolva magas illetményeket ígért. (A pedagógus-életpályamodell tulajdonképpen egy pedagógus bértábla, ami azon kívül, hogy a béreket egy táblázatba helyezi, meghatározza, hogy a pedagógusoknak minősítésen kell átesniük, valamint tartalmazza a béremelésért cserébe megemelt munkaterheiket is. Ezenkívül más perspektívát nem nyújt.) Viszont a magasabb bérért cserébe, a pedagógusoknak le kellett mondaniuk a pótlékokról, túlórákról.

A kormány nem is titkolta, hogy a pedagógusoknak a többletbérért többet kell dolgozniuk. Azt viszont nem verték nagydobra, hogy a bértábla nem honorálja a több diplomát, a nagyobb tudást és a minőségi munkát. Mindenesetre Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár 2013 februárjában azzal dicsekedett, „szeptemberben megkezdődik a pedagógus-életpályamodell bevezetése. Nemcsak bértábla-módosításról van szó, hanem a pedagógusok munkájának újraértelmezéséről, a pedagógusok minősítéséről, a munkaidő másfajta szabályozásáról és egy nagyon jelentős béremelésről." Példaként megemlítette akkor: „egy egyetemi végzettségű kezdő tanár fizetése jelenleg bruttó 134 ezer forint, az életpályamodell életbe léptetése után, a kezdő tanár bére négy forint híján havonta 200 ezer forint lesz.”

Természetes, hogy a magasabb béreket a pedagógustársadalom reménykedve várta, aztán 2013 őszén azzal szembesült, hogy ezért a fizetésemelésért nagy árat kellett fizetnie.

A most, 2020. október 6-án, kedden, végül viharos gyorsasággal elfogadott „orvosbértörvénynek” is nevezett egészségügyi törvényről szóló első hírt Orbán Viktor miniszterelnök október 3-án, szombaton, a Facebookon tette közzé, ott jelentette be, hogy a kormány elfogadta a Magyar Orvosi Kamara (MOK) által előterjesztett, korábban soha nem látott méretű béremelést tartalmazó javaslatot (és a hálapénz kivezetéséről is megállapodás született).      

Arról itt is hallgatott a kormány, hogy az orvosoknál ez a bértábla a különböző tudományos fokozatokat nem ismeri el, ahogy arról is, hogy az emelés csak az alapbérekre vonatkozik. (Az orvosok bére eddig jórészt a különböző pótlékokból és túlórákból állt össze.) Az indoklás szerint, viszont a béremelés után nem kell majd  az orvosoknak  – főleg a fiatal rezidenseknek – két-három helyen túlórázniuk, hanem egy állásban is megkereshetik ugyanazt a pénzt.

Természetes, hogy az orvosok is reménykedve várták.

Az igazság kedvéért, azért tegyük hozzá, hogy jogosan, hisz a megemelt bér a pedagógusoknál is ugyanúgy szükséges volt, mint ahogy az most az orvosoknál.

Hasonlatosra sikerült az egyeztetés is. A Pedagógusok Szakszervezetének és a tantestületeknek egy hónap állt rendelkezésükre, hogy a koncepcióról a véleményüket megírják. Érdemi egyeztetésre a kormány nem adott lehetőséget, mert nem volt kíváncsi a szakmai- és szakszervezeteknek a véleményére. Hozzáteszem, a szakszervezethez elküldött koncepció jelentős részét a köznevelési törvény tette ki, és csak egy kisebb része szólt a pedagógus-életpályamodellről. Valódi érdekegyeztetésre azonban – ahol a szakszervezet szóban is elmondhatta – megerősíthette volna a véleményét, nem került sor. Mivel a kodifikált törvényről sem volt egyeztetés, a pedagógus-életpályamodellt gyakorlatilag anélkül vezették be, hogy a szakszervezettel akár az óraszám-emelésről, akár a minősítési rendszerről szóban egyeztettek volna.

A Pedagógusok Szakszervezetének akkori elnökét sokan számon kérték, hogy fogadhatta el ezt a törvényt, de azt a mondatát, amelyet többször, több helyen is elmondott, miszerint nem volt egyeztetés, már meg sem hallották. Ahogy azt sem, hogy az egész pedagógus-életpályamodellről nem volt részletes tárgyalás, és a szakszervezet már csak azután mondhatta el azzal kapcsolatos kritikáit, miután bevezették. A bevezetés után, azonban az érdekvédelmi szervezet hiába is tette le folyamatosan azokat az asztalra, már süket fülekre talált.

A kormány az orvosoknál most Kincses Gyula személyét használta fel a hasonló módon, amikor azt mondta, hogy az egészségügyi törvényt a Magyar Orvosi Kamara is támogatta. A kamara csak a béremelést támogatta, de azt, amit a törvényben végül is az Országgyűlés elfogadott, és aminek a véleményezésére mindössze négy órát kapott a kamara, azt nem. Erről persze nem beszélnek. Jól felépített csapda volt viszont, hogy Kincses Gyulát a Karmelita kolostor erkélyén együtt fotózták a miniszterelnökkel. A MOK elnöke most már hiába magyarázza a sajtóban, hogy a kamara nem fogadja el így a törvényt, azt már senki nem hallja meg. Az emberekben az a kép maradt meg, hogy ott áll az erkélyen a miniszterelnökkel, no, meg az, hogy ez egy „csuda klassz” kormány, mert lám, Kincsessel – aki köztudottan nem barátja ennek a kormánynak – ,és a MOK-kal  is tárgyal, meghallgatta a szakma véleményét, és figyelembe is vette azt. Valamint az is rögzült a közvéleményben, hogy sok pénzt kapnak az orvosok. A MOK még januárban adott ki egy javaslatot: a kamara bértáblája szerint, 687 ezer forint lenne egy rezidens orvos kezdő bruttó fizetése, egy kezdő szakorvosé 1 millió 154 ezer, 37 év munkaviszony után pedig valamivel több mint 2 millió forint lehet egy szakorvos bére.

Ugyancsak hasonlóságot mutat az is, hogy nem egyszerre jutottak, jutnak hozzá a pedagógusok és az orvosok a megemelt bérükhöz. A pedagógusoknak 2013-ban, a PSZ XX. Tisztújító Kongresszusán jelentette be Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, hogy a kormány döntése alapján, az év szeptemberétől bevezetik a pedagógus életpályamodellt, amely a pedagógusok béremelésével is együtt jár. Azt is mondta, a béremelés ütemezéséről nincs végső döntés, nagy valószínűséggel szeptember 1-jétől a béremelés 50 százalékát kapják meg a pedagógusok, a másik felét pedig a következő évben. A későbbiekben ez úgy módosult, hogy 2013 szeptembertől a béremelés 60 százalékát kapták meg a pedagógusok, majd az azt követő években 2017-ig minden év szeptemberében tíz-tíz százalékot. Igaz, mindig nagy csinnadrattával járt, a kormány ugyanis mindig felhívta rá az ország figyelmét, hogy további (tegyük hozzá, egyszer már odaígért) illetményemelésre kerül sor a pedagógusoknál, ráadásul az utolsó tíz százalék már nem is járt mindenkinek, azt differenciálásra használhatták fel az igazgatók. A közvéleményben azonban csak annyi maradt meg, már megint béremelést kaptak a pedagógusok. 

Az orvosok 2021. január 1-jétől kapják meg a béremelés 65-70 százalékát, és 2022-2023 januárjáig érik el az alapbérek a kamara által javasolt mértéket. Viszont az összeférhetetlenségi szabályok között szerepel, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy csak a kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más kereső foglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is.

További hasonlatosság a bevezetésnél, hogy a kormányrendeletet később hozzák meg a törvényhez. A pedagógusoknak a 2012-ben elfogadott 100 paragrafusból álló köznevelési törvényhez – amelyből 46-ot még a hatályba lépése előtt, a nyár folyamán módosítani is kellett –, sokáig kellett várniuk a végrehajtáshoz szükséges kormányrendeletre. Olyannyira, hogy a Pedagógusok Szakszervezete sztrájkbizottságot alapított. (A sztrájkbizottsági tárgyalások egyik eredménye az volt, hogy a munkaterhek megemelésével egy időben, a béremelést is bevezetik. Az elképzelés szerint, ugyanis 2013 szeptemberétől vezették volna be a heti 22-26 tanórát, de a béremelést csak 2014 januártól kapták volna a pedagógusok. A Pedagógusok Szakszervezete az új köznevelési törvény miatt, az Alkotmánybírósághoz fordult. )

Végül a 2013 januárjában a Balog Zoltán EMMI miniszter és a Pedagógusok Sztrájkbizottsága által aláírt sztrájkbizottsági megállapodásban az is szerepelt, hogy a kormányrendelet készítésébe  a sztrájkbizottságot alapító Pedagógusok Szakszervezetét is bevonják.  

A 2020. október 6-án az Országgyűlés által egyhangúlag és villámgyorsasággal elfogadott egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényhez sincs kész a kormányrendelet…

S, ha már ennyi hasonlóságról írtunk, nézzük meg, van-e különbség? Egy – a beígért bérek nagyságán kívül – biztos.

A pedagógusoknak a kormány megígérte, hogy a több részletre elosztott béremelést mindig a minimálbérhez igazítják majd. Nem tették. Az ígéret csupán egy évig élt, utána – 2014 óta – nem változott az úgynevezett „vetítési alap”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a pályakezdők fizetése kevesebb, mint a garantált bérminimum. Ma Magyarországon egy érettségivel rendelkező szakmunkás többet keres, mint egy főiskolát végzett pedagógus.

Az orvosoknál a munkában töltött évek után adják a bért. Nekik nem ígértek semmit, még azt sem, hogy a bérüket karbantartják. ..

Summa summárum: a pedagógusok letudva, az egészségügy letudva. Akármelyik társadalmi csoport is lesz a következő, féljenek a „görögöktől”, még ha ajándékot hoznak is. Pláne, ha béremelésről van szó!