Magyar fintech-stratégia: ha nem érted, adóztasd meg!
Magyarország újabb támadást indított a fintech cégek ellen, ami komoly aggodalmakat kelt az ország pénzügyi jövője, a digitális innováció és az uniós belső piaci szabályok betartása kapcsán. Az új törvény, amely kiterjeszti a tranzakciós illetéket olyan szereplőkre, mint a Revolut, a Wise és a BINX, egyértelművé teszi: a küzdelem már nem az előre lépésért, hanem az állami bevételek maximalizálásáért folyik.
A kormány hivatalos álláspontja szerint a módosítás a piaci szereplők közötti „egyenlő bánásmódot” szolgálja. Elsőre logikusnak tűnhet: ha a hazai bankok fizetnek tranzakciós illetéket, miért ne fizetnének a fintech cégek is?
A gyakorlatban azonban a lépés inkább torzítja, semmint kiegyenlíti a versenyt. Az új szabályozás betartatása is kérdéses, különösen azokkal a fintech cégekkel szemben, amelyeknek nincs magyarországi leányvállalatuk. Ráadásul mindez szembemegy az európai trendekkel, ahol a digitális pénzügyeket ösztönzik, nem büntetik.
Nem ez az első alkalom, hogy Magyarországon a fintech szektor ellen lépnek fel, de ez a mostani kör jóval agresszívebbnek, protekcionistábbnak és – nem mellesleg – kétségbeesettebbnek tűnik.
És ki fizeti ennek az árát? Természetesen a fogyasztó, mint mindig. A fintech cégek nem fogják lenyelni az új adóterheket, áremelés vagy szolgáltatásszűkítés jöhet. Épp azok az előnyök fognak eltűnni, amelyek miatt emberek milliói választották ezeket a szolgáltatókat: a gyorsaság, az alacsony költségek és a felhasználóbarát megoldások.
A Revolut, a Wise és társaik nem véletlenül nyerték el milliók bizalmát. Fiatal szakemberek, gyakran utazók, szabadúszók és kisvállalkozók számára kínálnak gyors, határokon átnyúló, mobil alapú megoldásokat. A Telex februári elemzése szerint különösen a fiatal generáció körében népszerűek.
Nem ideológiai okból választják őket az emberek, hanem mert működnek, mert olyan problémákat oldanak meg, amelyekre a hagyományos rendszer nem tudott válaszokat adni.
Mindeközben az Európai Unió is figyelemmel követi az eseményeket. Magyarország lépése ellentétes lehet az uniós szabályokkal, amelyek tiltják a belső piacon belüli diszkriminációt és garantálják a szolgáltatások szabad áramlását. Ha ez a példa elfogadottá válik, az EU egységes piaca könnyen széthullhat nemzeti védőfalak mentén.
A fintech cégeknek szóló üzenet világos: aki Magyarországra jön, az számítson meglepetésekre. És ez nem csak egy egyszerű fintech-történet. Ez a fogyasztó története. Ha a szabályozás megbünteti az innovációt, a közönség lesz az, aki drágább, lassúbb és kevésbé hatékony szolgáltatásokat kap.
Vagy talán teljesen félreértettük a stratégiát. Ahogy az Orbán-kormány kifogy mások pénzéből, új bevételi forrást talált: megadóztatni a kreativitást és az innovációt. Miért ösztönöznék a jövőt, ha egyszerűbb kiállítani róla egy számlát?
