A diáklázadás is Trumpot segítheti
Nagy amerikai egyetemek diákjai országszerte tüntetnek amiatt, hogy Izrael hadserege több tízezer palesztint ölt meg a Gázai övezetben – sok zsidó társuk pedig az októberi palesztin terrortámadás, az erősödő antiszemitizmus ellen tiltakozik. Az, hogy a legtöbb egyetem vezetése a fiatalokkal való tárgyalás helyett a rendőri erőszakot választotta a megmozdulások letörésére, tovább élezte a konfliktust, amely várhatóan még tovább terjed majd.
A tüntetések a New York-i Columbia Egyetemen kezdődtek. A világ egyik legjobb egyeteméről van szó, ahol Nobel-díjasok is tanítják a képességeik alapján kiválogatott diákokat. A fiatalok azt is követelik, hogy az egyetem, amelynek alapítványai révén 15 milliárd dolláros vagyona van, vonja ki befektetéseit izraeli cégekből, különösen fegyvergyártó vállalkozásokból. Szakértők szerint ez teljesíthetetlen követelés. A Columbia és más nagy, részben volt diákjai alapítványaiból élő egyetemek pénze ugyanis befektetési alapokban fekszik és gyakorlatilag megállapíthatatlan, hogy e betétekből hová, milyen összegeket ruháznak be.
A Columbia hallgatóinak tiltakozó akciója akkor kezdődött, amikor Minouche Shafikot, az egyetem vezetőjét egy republikánus többségű kongresszusi bizottság azzal vádolta, hogy nem tesz eleget az antiszemitizmus visszaszorításáért. A törvényhozás konzervatívjainak nyomására hasonló ügyben a Harvard és a Pennsylvaniai Egyetem vezetői már lemondásra kényszerültek. Shafik arab származású, nemzetközi hírű közgazdász, a Columbia előtt a nem kisebb hírű London School of Economics élén állt. Mint kiderült, meghátrált a szélsőséges republikánusok előtt, nem állt ki diákjainak szólásszabadsága mellett, sőt: hazatérve megfenyegette az egyetem területeit elfoglaló, tartósan letáborozott diákokat: ha nem távoznak, nem folytathatják tanulmányaikat és kirakják őket a kollégiumokból is. Mikor ez nem használt, kihívta a rohamrendőrséget, amely igen kemény erőszakkal távolította el a tüntetőket az egyetemről, ahol egy épületet is megszálltak – vagy 120 megbilincselt fiatalt szállítottak börtönbe.
A Columbia oktatóinak nagy többsége is elítélte a történteket, annál is inkább, mivel Shafik az egyetem szenátusának hozzájárulása nélkül cselekedett. Ezt a korlátozó rendszabályt 1968-ban vezették be, amikor a Columbia diákjai Amerika vietnami háborúja ellen léptek fel hasonló módon – és váltak ugyancsak hasonló rendőri erőszak áldozataivá. A tanárok egy, a palesztinok ügyét támogató csoportjának nyilatkozata szerint „az egyetem elvette az akadémiai szabadságot, a szólásszabadság alkotmányos jogát, hogy elhallgattassa a faji megkülönböztetés, a megszállás és a népirtás ellen tiltakozó diákokat.” Azok egyébként 1985-ben a dél-afrikai apartheid-rendszer elleni fellépésükkel is felhívták magukra a figyelmet.
A hallgatók, akik között nem kevés arab származású is van, a gázai helyzet rendezését, palesztin állam felállítását követelték és tiltakoztak az ellen, hogy „terroristáknak” minősítsék az arabokat. A zsidó diákok pedig, akik szintén jelentős számban tanulnak ott, a szaporodó antiszemita megnyilvánulások ellen emeltek szót – és vannak köztük olyanok is, akik kiállnak a palesztinok ügye mellett.
A képhez tartozik, hogy az egyetemi vezetés és a rendőrég megállapítása szerint a tüntetések mögött külső, rendzavarásban érdekelt elemek is voltak – így például látták az egyik, Donald Trumpot támogató szélsőjobboldali mozgalom a „Proud boys” (Büszke fiúk) embereit. Ők ott voltak 2021 januárjában a törvényhozás washingtoni palotája elleni ostromban, támogatva Donald Trumpot, aki nem akarta elismerni választási vereségét és átadni a hatalmat a győztes Joe Bidennek.
A Columbia diákjainak példáját szinte azonnal követte több más nagy New York-i egyetem, majd a tiltakozó mozgalom átterjedt az USA egyre több államára, már harmincnál több nagy, rangos egyetemre Kaliforniától Texasig, Arizonától Louisianáig. A legtöbb helyen ugyancsak rendőrök vagy a Nemzeti Gárda, a hadsereg tartalékosainak bevetésével, erőszakkal, könnygázzal, hangbombákkal oszlatták fel a megmozdulásokat. Összesen mintegy 1,600 diákot vettek már őrizetbe, a foglyok száma folyamatosan tovább nő.
Az egyetlen kivétel az ugyancsak élvonalbeli Brown Egyetem volt, amelynek tanári testülete megállapodott a diákokkal, hogy azok abbahagyják a tüntetést és leteszik a tanév végi vizsgákat, majd azután leülnek tárgyalni követeléseikről. A Kaliforniai Egyetem halasztja a megoldást: úgy döntött, hogy biztonsági okokból nem rendezi meg 65.000 hallgatójának évzáró ünnepségeit.
Egyelőre semmi nem utal arra, hogy az egyetemisták országos tiltakozása csillapodna, annál kevésbé, mivel a sorozatos rendőri erőszak csak tovább szítja az indulatokat. A választási kampányában vesztésre álló Joe Biden elnök helyzetét tovább nehezíti az ügy, hiszen a tüntetők őt is bírálják Izrael szinte korlátlan támogatása miatt, ezért az elnök eddig igyekezett elkerülni az érdemi állásfoglalást a vitatott kérdésekben.
Szóvivője közölte, hogy Biden figyelemmel követi a fejleményeket, mind a tüntetéseket, mind a rendőri intézkedéseket. Egyébként úgy véli, hogy „minden amerikainak joga van a békés tüntetéshez, de épületek elfoglalása nem békés tüntetés...” Az elnök, akárcsak az egyetemi vezetők, abban reménykedik, hogy júniusra, a tanév befejeztével, lecsillapodik a tüntetések hulláma.
Donald Trump helyzetét erősíti, hogy ellenfelét további támadások érik, de az ügyben ő is igencsak óvatos. Pártja ugyancsak Izrael messzemenő támogatása mellett áll, de szeretné megkapni a vagy 3,5 millió arab származású amerikai szavazatát, és számítana más, a palesztinok ügyét védelmező polgárokra is. Az amerikai arabok túlnyomó többsége egyébként nem bevándorló, hanem az országban születtek.
Az egyetemi viharok nem kis mértékben hathatnak ki a jövő Amerikájára. A most forrongó diákok adják a következő elitet. Kiállásuk a véleményszabadság, a sokszínű, demokratikus társadalom mellett némi reményt nyújt arra is, hogy Donald Trump várható további négy éves uralmát újabb súlyos sebek nélkül éli túl országa.
