Patthelyzetben működik a főváros vezetése
A Fővárosi Közgyűlés nagyobb frakciói éppúgy szorult helyzetben vannak, mint a főpolgármester. Erről beszélt a Hírklikknek Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója arra a kérdésre, lehet-e egyáltalán a jelenlegi körülmények között kormányozni a kétmilliós világvárost. Hiszen nincs főpolgármester-helyettes, a képviselők még a szavazás rendjéről is csak nehezen tudtak megállapodni. A szervezeti és működési szabályzat tervezetét a főpolgármester másodszor is benyújtotta, amiben néhány ponton engedett a Tisza és a Podmaniczky Mozgalom követelésének. Lemondott ugyan a két ülés közti döntési jogainak jelentős részéről, de meghúzta a határokat: ami ellentétes az önkormányzati törvénnyel és a város kiszámítható működésének érdekeivel, ott nem köt kompromisszumot.
Kinek állhat érdekében a fővárosi közgyűlés megbénítása?
Meglátásom szerint ez a helyzet senkinek nem állhat érdekében. De ha mégis a történések mögötti mozgatórugókat keressük, egy bonyolult politikai sakkjátszma lépéseit kell kielemeznünk.
Kezdjük a Fidesszel…
A Fidesz egy szűk mezsgyén kénytelen politizálni. Talán a legkevésbé nekik állhat érdekükben olyan patthelyzetbe kényszeríteni a főváros vezetését, hogy új választást kelljen kiírni. A mai erőviszonyok ismeretében egy új választás nagy valószínűséggel a Tisza Pártot hozná a korábbinál is jobb helyzetbe, és ez a közgyűlés egyetlen másik szereplőjének sem javítaná a pozícióját. A Fidesz szempontjából a legfőbb rivális szerezne sokkal komolyabb előnyt, ezt pedig biztosan el akarják kerülni. Viszont az sem az érdekük, hogy itt minden gyönyörűen működjön, és egyfajta példa legyen, hogy lehet a Fidesz ellenében is kormányozni. Még ha csak egy fővárosról is beszélünk. Innentől ez nagyban meghatározza Szentkirályi Alexandra mozgásterét.
Akkor a Tisza kezében van a döntés?
Ez sem egyértelmű. Őket is a Fideszhez hasonló érdekek motiválják: nekik sem állhat érdekükben bedönteni a fővárosi közgyűlést. Éppen ellenkezőleg, az ő szempontjukból az volna fontos, hogy zavarmentesen működjön Budapest, ne kelljen vele túl sokat foglalkozniuk. Ne bukjon be, mert nem hiányzik nekik most még egy olyan kampány, ami elvinné a figyelmet a 2026-os választásról. Ők nem egy várost akarnak kormányozni.
Még akkor sem, ha egy új választás kikényszerítésével jobb pozíciókat szerezhetnének, és bizonyíthatnának?
A jelenlegi közvélemény-kutatási számokból arra lehet következtetni, hogy nagy arányban ők „vinnék el” a várost, de akkor fel kellene adniuk azt a jelenlegi taktikájukat, hogy Budapest irányításából csak a háttérből vállalnak felelősséget. Egy újabb önkormányzati választáson már nem biztos, hogy Karácsony Gergely ismét nyerhetne, akkor a Tisza is kénytelen lenne a maga jelöltjét megnevezni a városvezető pozíciójára.
Tudnának olyan ismert és szakmailag elfogadható jelöltet nevezni, aki esélyesebb lehet a jelenlegi főpolgármesterrel szemben?
Erre nem tudok válaszolni. A háttérben „építgetett” politikusjelöltjeikről eddig sem sokat tudtunk. Júniusban még csak néhány hónapja voltak a pályán, mégis be tudtak húzni hét uniós képviselői helyett, és ki tudtak állítani egy brüsszeli csapatot. A Tisza eddig csak egyetlen „arcát” fedte fel, Magyar Pétert, másokat nem nagyon engedtek a „porondra”. Ahhoz, hogy eséllyel főpolgármestert tudjanak jelölni, nem kis munka lenne felépíteni valakit. Nem is beszélve arról, hogy ez nyilván kockázatokat is rejt: ha nem nyernek annyira, mint azt a kutatások alapján elvárnák a párttól, megtörhet a lendületük. Ha nyernek, akkor bizonyos kompromisszumokra kényszerülnének, és az is rosszul jönne a magukról kialakított imidzsüknek. Szorítóban vannak. Egyrészt tehát érdekeltek a város zavartalan működésében, másrészt mégsem állhatnak be Karácsony mögé, még abban sem, hogy elfogadják az általa jelölt helyettes személyét. Ha ezt megtennék, a Fidesz azonnal előhúzná a Gyurcsány-kártyát, hogy összemossa őket. Ezért kizárt bármilyen együttműködésük Karácsonnyal, akit a DK jelölt, magával a DK-s frakcióval, és a közgyűlés többi, korábbi ellenzéki szereplőjével is.
Meddig lehet ebben a helyzetben megőrizni a politikai szüzességüket?
Nem egyszerű, az biztos. Éppen ebből fakad ez a kis kamarilla harc is, ami kialakult a Városházán.
Meddig lesz hajlandó Karácsony Gergely gúzsba kötve táncolni?
Mára biztosan megérlelődött benne a felismerés, hogy talán nem is akar minden áron főpolgármester lenni. De ha mégis, akkor olyan helyzetbe szeretne kerülni, amiben megőrizheti a számára fontos jogköröket. Látva a kialakult helyzetet, egy megszólalásában Tarlós István is ezt tanácsolta neki. Jelenleg még tart az alkufolyamat, amelyben az ő kezében van az egyik adu: nagyon erős hivatkozási érv, hogy ő az egyetlen közvetlenül megválasztott vezető a „társaságban”. Ha lemond a jogköreinek egy jelentős részéről, akkor voltaképpen ezt a legitimitását adja föl, tehát a tárgyalásokon szinte biztosan ezt az ütőkártyát használja is.
Néhány száz szavazattal előzte csak meg a riválisát. Mi lehet a fideszes „klónnak” tartott Vitézy Dávid szerepe?
Előtte két út áll. Elképzelhető, hogy a közgyűlés valamelyik erős csoportja, bizonyos háttéralkuk megkötése után, mögé áll és főpolgármester-helyettesnek jelöli. Ebben az esetben el kell döntenie, akar-e öt év múlva Karácsony esélyes kihívójaként megint ringbe szállni? Hisz-e abban, hogy az addigra esetleg megváltozó belpolitikai helyzet ezt lehetővé teszi neki? Vagy lemond erről, és fontosabbnak tartja, hogy a maga elé tűzött szakpolitikai célok megvalósításáért dolgozzon a következő években? Ha e téren van valamiféle küldetéstudata, és lehetőséget kap hozzá, az is jelentheti egy későbbi karrier esélyét. Tulajdonképpen az a kérdés, hogy egy jövőbeli ambíciója az erősebb, vagy a jelen, a szakpolitikai bizonyítás? Neki ebben kell eldöntenie.
A háttérben még mindig ott van a mumus: Sára Botond főispán…
Egyelőre ebben a helyzetben Sára Botondnak nem tulajdonítanék jelentősebb szerepet. Mi történik akkor, ha a pártok nem tudnak megegyezni egyetlen főpolgármester-helyettes személyéről sem, és neki kell jelölnie valakit? Vitézy egyenesen jelezte már, hogy ezt a tisztséget nem vállalja el, ha Sára jelölné. Érthető, tagadni akarja, hogy ő valójában a Fidesz embere. Ezt már az LMP-ben is pedzegették, próbál ettől megszabadulni. A főispánnak joga van bárkit odatenni erre a posztra, de a főpolgármester jogköre, hogy meghatározza, milyen területet bíz a helyetteseire. Abba már Sára nem szólhatna bele, hogy a jelöltjének, mondjuk például, miért csak az a feladata, hogy a pesti parkok állapotát felügyelje.
Ott van még egy viharfelhő: a város jövő évi költségvetése. Ha nem sikerül ebben megállapodni, megint a feloszlatás fenyegetheti a közgyűlést.
Ahhoz meglehetősen „színes” a testület összetétele, hogy ebbe belebukhassanak. Az ma is látszik, hogy 2025 erősen a hiánygazdálkodás éve lesz Budapesten is. Ez kiderült a keretszámokból. Én mégis úgy gondolom, ezen át fogja segíteni a várost éppen az a Fidesz, amely mindent megtett a számlájuk kiszárításáért. Ha megkésve is, de úgy tűnik, hogy a kormány felismerte, mekkora a fővárosban a lakhatási válság, és rábólintottak a Diákváros programjára. Szentkirályi Alexandra ezzel gyakorlatilag elkezdett politikusként működni, vállalta egy fontos terület gondját, ami a budapesti lakosságot leginkább aggasztja. Más kérdés, hogy ezt milyen hitelességgel teszi. A személye talán lehet némi garancia arra, hogy a kormány hajlandó lesz valamennyi pénzt már jövőre is beletolni ebbe a projektbe, s az egy kis könnyebbséget jelenthetne a fővárosi költségvetés szempontjából. Ha már itt tartunk, meg kell említeni az esetleges olimpiai pályázat dolgát is. Nyilvánvalóan a következő évi költségvetés tekintetében ez túl sok segítséget nem jelent, de ha a háttérben születik bármilyen formális vagy informális megállapodás a város és a kormány között, az újabb forrásokat nyithat meg, és cserébe talán konszolidálják Budapest költségvetését. Mert enélkül nem érdemes olimpia rendezéséről még ábrándozni sem.
