A kormány bízik a propagandagépezetében és nem érdekli a nyugdíjasok valós helyzete

Elégedett a nyugdíjasok helyzetével a kormány. Az RTL Híradó megkeresésére azt válaszolták, hogy 2010-hez képest ötödével nőtt az ellátások vásárlóereje, amivel szerintük túlteljesítették az ígéretüket. A Híradónak nyilatkozó nyugdíjasok viszont olyanokat mondtak, hogy a nyugdíj csak a létfenntartásra elég, illetve, hogy az emelést elvitte az élelmiszerek drágulása. 

Farkas András nyugdíjszakértő szerint a helyzet azért is torzított, mert ugyan az inflációt 4,1 százalékra mérik, de a nyugdíjaskosárban nagyobb arányban szereplő élelmiszerek ennél sokkal jobban drágultak. Így azután hiába emelték hat százalékkal, a nyugdíjak többsége ma kevesebbet ér, mint tavaly. Az ok az élelmiszerek további drágulása. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy egyre több nyugdíjas életszínvonala romlik, s ma már 250 ezer nyugdíjas él mélyszegénységben Magyarországon. 

A nagy kormányzati átverés

Érdekli-e a hatalmat, hogy romlott a nem kis részben éppen a Fidesz szavazóbázisához tartozó nyugdíjasok életszínvonala? – kérdeztük Korózs Lajost, aki szerint a válasz erre az, hogy „egyáltalán nem”. Sőt, még az sem hatja meg őket, hogy a szavazóik között nagy arányban vannak nyugdíjasok, merthogy azt vallják, hogy a propagandagépezet segítségével meg lehet az embereket hülyíteni. 

Az inflációkövető nyugdíjemelési rendszer borzasztó nagy átverés – szögezte le a szakember. Ezzel ugyanis gyakorlatilag befagyasztják a nyugdíjakat azon a színvonalon, amelyen az érintett a nyugállományba vonulása előtt élt, s ha még legalább 20-30 évig él, akkor az életszínvonala jottányit nem javul, még ha a kormány végre is hajtja az inflációt követő emelést, „már, ha egyáltalán azt teszi”. Mint az MSZP politikusa megjegyezte: az törvényszerű, hogy ha radikális különbség van a reálbérnövekedés és az inflációt követő nyugdíj között, akkor a nyugdíjasok mindig lejjebb csúsznak az aktivakhoz képest, az árak ugyanis a bérekhez igazodnak.

Mi lesz akkor, ha beváltják, amit Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Indexnek adott interjúban mondott, miszerint „az átlagbérek 50 százalékára fontos lenne felemelni a minimálbért, természetesen több lépcsőben, de legkésőbb 2027-ig”. A G7 ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy tavaly decemberben 266 800 forintra emelkedett a minimálbér, ami a bruttó átlagkereset 46,7 százalékát tette ki. Korózs az erre vonatkozó felvetésünkre a következőképpen reagált: a helyzet még drámaibb lesz. 14 éve már teljesen elszakadtak a nyugdíjak a bérektől, s a szakadék tovább fog mélyülni. Ráadásul a nyugdíjasok táborán belül is mélyül a szakadék, a régen nyugdíjba vonultak már fokozatos leszakadást szenvednek el, s habár a friss nyugdíjak még valamelyest képesek lépést tartani a bérekkel, de az idő előrehaladtával ők is „kárhoztatva” lesznek.

Vissza kellen hozni az indexálást, legalább a vegyeset – szögezte le Korózs, megjegyezve: „megkockáztatom, hogy a bérek növekedésének nagyobb szerepet kellene kapnia”. Plusz a 250-300 ezer nagyon leszakadt nyugdíjas számára nagyon komoly korrekciós programot kellene indítani. 

De – emlékeztetett a szocialista politikus – a kormány még az EU által elvárt nyugdíjreformra sem hajlandó, s jóllehet erre 2025. márciusáig volna lehetősége, ám már a társadalmi vitára bocsátás idén júniusi határidejét sem tartották be. 

Se híre, se hamva a nyugdíjreformnak 

„Nem látom, hogy a kormánynak lenne szakmailag komolyan vehető nyugdíjpolitikája. Úgy érzem, hogy a nyugdíj inkább politikai termék, mint a szociális biztonsági rendszer meghatározó biztosítási intézménye, amely folyamatos és hatásaiban jól modellezett korszerűsítésre, átalakításra szorul. Ez több, mint tíz év alatt nem valósult meg...Amit léptek, az inkább növelte a nyugdíjasok közötti feszültséget, és jogosan váltott ki ellenérzést a társadalom részéről” – mondta Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője a Hírklikknek a nyugdíjasok helyzetével foglalkozó év végi interjújában.  Pedig – mint azzal egy másik cikkünkben mi is foglalkoztunk: a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javítását, a nyugdíjreform előkészítését is vállalta a kormány az Európai Bizottságnak a 2021 tavaszán elkészített és benyújtott Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben. Ebben az szerepel, hogy 2023. december 31-ig elkészül egy független nemzetközi szakértői jelentés a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságáról, és azt közzé is teszik. Ez azonban nem történt meg. A kormány továbbá azt is vállalta, hogy az idén június 30-ig az általa létrehozott munkacsoport jóváhagyásával elfogadott szakpolitikai javaslatokat nyilvános konzultáción, illetve a gazdasági és szociális partnerek részvételével megvitatják. Ez sem történt meg ezidáig. Végül azt is ígérte, hogy 2025. március 31-ig hatályba lépteti a nyugdíjrendszert módosító jogszabályokat.