A magánszolgáltatók bevonása a járvány elleni küzdelembe, a mindenen túli veszélyhelyzet beismerése
Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában azt mondta, a betegek ápolásához ágyak, lélegeztetőgépek és emberek kellenek, és lehet, hogy szükség lesz a magánegészségügyben dolgozók kötelező bevonására is – már dolgoznak a szakemberek egy ilyen terven. Dolgoztak. A péntek esti Magyar Közlönyben meg is jelent, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt az országos kórház-főigazgató határozattal berendelheti az egészségügyi szolgálat teljesítésére azon egészségügyi dolgozót, aki a magánegészségügyben dolgozik. Olvasható továbbá benne, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt az országos kórház-főigazgató kártalanításért cserébe kijelölheti magánegészségügyi szolgáltató ingatlanát is a koronavírus elleni védekezés keretében. Lantos Gabriellával, az Új Világ Néppárt alelnökével és egészségügyi szakpolitikusával arról beszélgettünk, mit is jelent ez valójában? Szerinte a jelenleginél sokkal nagyobb bajra készül a kormány. Amit részben maguk okoztak maguknak.
– Valójában mit jelent az, hogy a magánegészségügyben dolgozókat – orvosokat, ápolókat – is bevonják az egészségügyi ellátásba?
– Ez már a mindenen túli veszélyhelyzet beismerése. A veszélyhelyzetben persze megtehetik, de sem az első járványhullám, sem a második hullám idején nem tették meg. Ez most azt jelenti, hogy még sokkal nagyobb bajra készülnek. Amit persze részben maguk okoztak maguknak.
– Mit jelent az, hogy az eszközeiket is bevonják a járvány elleni védekezésbe?
– Valószínűleg az embereket az eszközöket és az épületeket együtt vonják be, de azt is el tudom képzelni, hogy csak az embereket, hiszen az egészségügyben munkaerőhiány van. Az is lehet, hogy az intenzív osztályokat is bevonják, hiszen egyszerűbb a meglévőket használatba venni, és már van több olyan magánkórház, amelyiknek legalább egy szubintenzív részlege van. Igazi intenzív osztálya csak a Budai Egészségközpontnak (BEK) van. Azt nem tudom, hogy a Duna Medical Center most épített-e, de szubintenzív őrzője sok magánkórháznak vagy klinikának van. Ezeket be lehet kapcsolni az ellátásba, hiszen van oxigén, intenzíves nővér és orvos, altató-lélegeztetőgép. Szóval minden van.
– Onnan is át lehet vezényelni majd az orvosokat, ápolókat az állami kórházakba?
– Hát, igen. Végső esetben ez a rendelet arról szól, hogy bármi és bárki felhasználható. Vagy helyben teszik ezt, vagyis mindenki helyben dolgozik, csak az állam az épülettel és a gépekkel együtt őket is konfiskálja erre az időre, de az is lehet, hogy nem tart igényt az épületre meg az eszközökre, csak az embereket vezényli át. Minden lehetséges.
– A saját klinikáikon, műszerekkel fogják ellátni a betévedő betegeket?
– Itt már nem a betévedő betegekről beszélünk, nyilván a covidos betegek ellátására használják őket elsősorban, és akkor oda már az Országos Mentőszolgálat fogja vinni a betegeket. És egy nyúlfarknyi kárpótlási alpont szól csak arról, hogy körülbelül 100 nap múlva majd elvégzik annak a számbavételét, hogy mekkora amortizációval és milyen költségekkel kellett ebben egy magánszolgáltatónak számolnia. Dr. Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont alapító-főigazgatója, tulajdonosa elmondta, hogy a tavaszi hullámban voltak náluk – ha nem is nagy számban – covidos betegek, és kompenzációként azóta se kaptak érte egy fillért sem. Ami már több százmillió forint. Ez nem sok jóval kecsegtet.
– A PRIMUS, a nagy magánszolgáltatókat tömörítő egyesület felajánlotta: ellátják a betegeket. Rajtuk kívül is vannak még nagy magánklinikák, kórházak?
- Igen. A PRIMUS Egyesület csak a legnagyobbakból szervezett néhányat egy egyesületté össze, tagjai az Affidea Magyarország, a DaVinci Klinika, a Doktor24 Cégcsoport, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum, az Istenhegyi Klinika, a Medserv, a Premed Pharma, a Pozitron-Diagnosztika Központ, és a Rózsakert Medical Center. Most ők tették közzé, hogy beszállnának az állami ellátás tehermentesítésébe, ha legalább az önköltségi elszámolás alapján szerződne velük az EMMI. De, hát, láthatóan nem szerződik velük.
– Ma kezdődik a tárgyalás, nem?
– Úgy tudom, hogy fölajánlkoztak, de azt a magyar állam nem fogadta el.
– Hogy-hogy?
– Az RTL Klub Híradójának – amikor az a felajánlott lehetőségről megkérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát – azt válaszolták: „a betegek ellátása továbbra is zökkenőmentes…, a magyar egészségügy készen áll a növekvő betegszámmal együtt járó feladatok ellátására.”
– A magán egészségügyben nem félnek attól, hogy úgy járnak majd, mint a gyógyszerbeszállítók, sokáig hiteleznek a kórházaknak, és a végén még le is alkuszik az állam a tartozásból?
– Erről szól a már említett Varga Péter Pál nyilatkozat. Igen, ez veszély, de ezek a magánszolgáltatók elég tőkeerősek, megtehetik, hogy gesztust gyakorolnak. Én nem utasítottam volna el ezt a felajánlkozást, hiszen járóbeteg-ellátásról beszélünk önköltségi áron, ezt azért nem mondanám egy óriási összegnek. Természetesen ahhoz képest, amennyit egy járóbeteg rendelésért egy állami rendelőben kifizet az állam, ahhoz képest azért sok, hiszen ezerpárszáz forint az egy magánszolgáltatónál alacsonyabb, mint az önköltségi ár.
– Akkor a betegek hogyan jelentkezhetnek náluk, ha valami bajuk van?
– Ilyen egyelőre nincs. Ez egy ajánlat, amit a PRIMUS Egyesületbe tömörültek tettek, de az állam nem fogadta el, úgyhogy a magánszolgáltatóknál nem lesz ellátás a közfinanszírozott kassza terhére. Jó ötlet volt, ami már ötletszinten is elhalt, hiszen nem kért belőle az állam.
– És akkor megteheti, hogy ingyen „einstandolja” az egészet?
– Most ezt teszi, igen. Erre mondják, hogy „ügyes”.
– Ezek után mi várható az ellátásban?
– Nap, mint nap egyre több olyan hír lesz, hogy éppen hol, mi nem működik. Azért ahhoz nem kell Nobel-díj, hogy az ember megjósolja, ha elmegy több ezer ember az egészségügyből, a meglévő ellátási színvonal biztosan romlani fog, még akkor is, ha ezt az ellátási színvonalat csak a szokásos nagyságrendben kellene nyújtani. De hát, nem. Hiszen itt a harmadik hullám mindennél durvább felívelő szakasza. Tehát ugyanannyi emberrel is rosszabb lenne az ellátás, kevesebbel meg nem lesz. Erről szól a mosonmagyaróvári történet, ahol napok óta nem tudják ellátni a sürgős eseteket a kórház szülészeti, nőgyógyászati és gyermekosztályán, mert a dolgozókat át kellett irányítani a Covid részlegre. Minden nap erről fog szólni még egy csomó sztori.
– Ez elég szomorú kilátás, különösen akkor, amikor még az oltások is elég zűrzavarosan történnek…
– Az oltások is, igen. Egy év nem volt elég, hogy a meglévő adatbázisban, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) elkészítsék azt a regisztrációs felületet, ahol ott vannak benne a betegadatok, a beteg elérhetőségei, a beteg címe. Semennyi adatszinkronizációs probléma nem merült volna fel, ha ezt a regisztrációs felületet ott hozzák létre, ahol a betegadatok vannak, és nem egy politikai kommunikációs felületen, és megpróbálják feleslegesen összeszinkronizálni a kettőt. Ez eleve nem sülhetett el jól, és ezt már rég tudta mindenki. Ennél azonban még rosszabb a helyzet, mert el sem lehet képzelni, honnan fogják tudni, hogy ki, hol, milyen oltást kapott. Az egész egy káosz lesz, és megy vissza minden a háziorvosokhoz, mert ők az egyetlenek, akik tényleg tudják, hogy ki a beteg, hol lakik, mi a taj-száma, milyen betegségekben szenved, és, be van-e oltva, vagy sem. Ezt ma egyedül a háziorvosok tudják megcsinálni. Vagyis van megoldás ebben a káoszban is, de az nagyon lassú lesz, és a háziorvosok igen sok munkájába kerül majd.
