A visegrádi együttműködésben megmaradtak az ellentétek

„Együtt erő vagyunk, szerteszét gyengeség...Az elmúlt öt hónap egyik legfontosabb találkozóján vettem részt a pozsonyi V4 csúcson...Határozottan elítéljük a putyini agressziót, elítéljük egy szuverén, független ország fegyveres megtámadását, elítéljük az ukrán területek annexiójának bejelentését, és azt is, amikor civil célpontokat bombáznak. Elfogadhatatlan a nukleáris fegyverek bevetésével való fenyegetés” – Egyebek között ez is olvasható Novák Katalin köztársasági elnök Facebook-bejegyzésében, amit a Visegrádi négyek államfőinek hét eleji pozsonyi csúcsa kapcsán tett közzé. A tudósításokból kiderül, hogy Novák, továbbá három kollégája, Zuzana Čaputová szlovák, Miloš Zeman cseh és Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök találkozójának egyik legfontosabb témája az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború volt. Bár voltak hangsúlybeli véleménykülönbségek, de az alapokban egyetérteni látszottak – legalábbis ez jön le a tudósításokból. Az eltérések inkább a béke megteremtésének feltételeit illetőek.  Čaputová szerint például a békéhez elégséges lenne az orosz katonák kivonulása az ukrán területekről, Duda úgy véli, olyan békét kell elérni, ami visszavonulásra kényszeríti az orosz haderőt a megszállt ukrán területekről, Zeman ugyanakkor csak általában emelte fel a szavát az atomtámadás ellen. 

Balázs Péter, korábbi külügyminiszter, uniós biztos két éve a következőt nyilatkozta a Hírklikknek: „Már korábban elindult ez a repedezés a Visegrádi négyek között, most pedig a vétóval fenyegető két ország – hazánk és Lengyelország – a V4-ek másik két tagjával, Csehországgal és Szlovákiával is szembekerült” Rá egy évre úgy fogalmazott: „A V4-ben jelenleg az állás 2:2, a csoportosulás pedig akkor szokott jól működni, ha hárman mennek egy irányba...amikor a V4 egységben van, akkor egy jól prezentálható, ismert brand tud lenni Európában és a világban, de ez változik, ahogy a kormányok is változnak”. Azóta azonban Oroszország megtámadta Ukrajnát, s az orosz agresszió már a lengyelekkel is szembeállította a regnáló magyar kormányt, az arány 3:1-re módosult, s így megszakadni látszott a V-4-együtműködés.  

De most, egy hosszabb, látszólagos mosolyszünet után kedvezőbb hírek érkeztek. Vajon mi következik a V4 eheti pozsonyi csúcsából? Egyáltalán, következik bármi is? Vajon újjáéledhet a V4, vagy csak kivétel az államfői találkozó?

„A pozsonyi államfői találkozótól nem fog feléledni a V4” – szögezte le a korábbi külügyminiszter.  Az nem újdonság, hogy Novák Katalin békülékeny hangot üt meg: ő próbál a béke angyalaként tevékenykedni, de mint tudjuk, a hatásköre amúgy csekély, s jelentőségét az is csökkenti, hogy Orbán kinevezettje – mutatott rá. Ezzel együtt, az azért jó jel, hogy ilyen üzenetet enged el, mert valamelyest ellensúlyozza a kormányfői szinten fennálló feszültségeket, amelyek nem változnak, hiszen Orbán kormánya Oroszország ügyében továbbra is egyértelműben szembeszáll a NATO-val és a V4-gyel – fejtegette. Ugyanakkor hozzátette: „azt sem lehet meg nem történté tenni, hogy Szijjártó Péter – egyedüli meghívottként az EU-ból – Moszkvában részt vesz egy energiaügyi konferencián”. 

Egyáltalán mekkora a jelentősége egy V4-es államfői találkozónak? – kérdeztük, utalva arra, hogy Balázs Péter azt is mondta nekünk (az idén nyáron): a „V4-ben cselekedni és együttműködni a kormányok tudnak. Az államfők „jelképes magasságban” lebegnek fölötte, igazából nincs hatáskörük. Jószolgálati utakat tudnak tenni, és szép üzeneteket tudnak elmondani akár a partnereiknek, akár a közvéleménynek”. Most annyit még magyarázatként hozzátett a korábbi szavaihoz, hogy tulajdonképpen három szint működik a V4-ben: a legkonkrétabb a külügyminiszterek operatív együttműködése (amire egyébként sok alkalom is nyílik), az államfői találkozók ritkák és jelképesek, a döntő pedig egyértelműen és mindig a kormányfők hozzáállása. 

A miniszterelnökök szintjén viszont eléggé elmérgesedett a helyzet a csoporton belül – emlékeztetett Balázs Péter. Először az unión belüli magyar-lengyel radikálisabb fellépés miatt, mert a csehek és a szlovákok inkább együttműködőek voltak, ráadásul Szlovákia nem győzte mindig hangsúlyozni, hogy tagja az eurózónának is.

Az újabb hasadás a magyar-lengyel szétágazás miatt történt, ami az Ukrajna ellen indított orosz támadás, a háború nyomán következett be. Ennek a szembekerülésnek egészen durva megnyilvánulásai is voltak – emlékeztetett a korábbi külügyminiszter. Ilyen volt az, amikor a bucsai mészárlás után Jarosław Kaczyński Lengyelország legbefolyásosabb vezetője a következőt mondta: „Ha Orbán azt mondja, nem látja, mi történt Bucsában, akkor javasolni kell neki, hogy forduljon szemorvoshoz”.