„Alkalmazkodó huszárok” hadgyakorlaton

„Az időpont nem véletlen, a drasztikusan romló nemzetközi biztonsági helyzetben kiemelkedő fontosságú a gyors reagálás, a magyar haderő ütőképességének és az ország honvédelmi közigazgatásának erősítése” – indokolta a nagyszabású manőver megrendezését Szenes Zoltán. Az is fontos – tette hozzá –, hogy az eseménnyel Magyarország egyúttal megmutathatja: megbízható tagja a szövetségnek. Hazánk kiemelt szerepét jelzi egyébként a Székesfehérváron felállított NATO-hadosztály-parancsnokság, valamint a Magyarországon települt NATO-harccsoport.

A műveletekben fontos a szövetségesekkel való együttműködési képesség fokozása. Ennek érdekében a honvédség kijelölt állománya mellett a Magyarországon működő NATO Éberségi Zászlóalj erői (olasz, horvát, amerikai, török), illetve magyar állami szervezetek is részt vesznek a gyakorlaton. A több nemzet részvételével zajló, rendkívül összetett, az ország jelentős területére (25 helyszínre) kiterjedő hadgyakorlat a védelmi képességek mellett a hadsereg és a civil közigazgatás közti kapcsolatot is érinti.

Folyamatos a katonák és a haditechnikai eszközök átcsoportosítása. Mozgásuk az ország teljes területére kiterjed, földön, vízen és levegőben. Az átcsoportosítások célja alapvetően a várpalotai gyakorlótér, de a csapatok Tiszaroffnál vízi átkelést is végrehajtanak. Mivel a hazánkba érkező NATO-erők fogadását gyakorolják, a pápai és sármelléki repülőterek is érintettek lesznek. A gyakorlat bemutatja ország-világnak, hogyan halad a Magyar Honvédség modernizációja: a PzH 2000 új, önjáró tüzérségi lövegekkel ellátott tüzérosztály rendszerbe állító éleslövészetet hajt végre. A gyakorlaton az ország ellenálló képességének biztosításában fontos szerepet játszó civil közigazgatási szervezetek is részt vesznek. A katonák – tekintettel az orosz fenyegetésre – elsősorban az ország keleti védelmének feladatait gyakorolják – mondta a részletekről a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.

Szenes Zoltán szerint a magyar haderőt kedvezően ítélik meg a NATO-ban, elismerik tevékenységét a különféle nemzetközi missziókban, úgy vélik, hogy a külföldi erők soraiban a magyarok jó teljesítményt nyújtanak. A visszajelzések szerint az ország eleget tesz az új NATO-követelményeknek is, amelyekhez a költségvetési elvárások mellett a képességfejlesztés tartozik. „Ami a hadsereg megfelelő készenléti, fejlettségi állapotát jelenti, úgy gondolom, hogy nem kell szégyenkeznünk. A minap adták át Győrben az első két légvédelmi rakétarendszert, amely norvég-amerikai csúcstechnológia, az idén már az új, nagy szállító helikopterek első példányaival bővült a légierőflotta és rövidesen „magyar” Leopard harckocsik érkeznek” – sorolta az újdonságokat a szakember.

A nagyarányú haderőfejlesztést a romló biztonság indokolja – mondta a magyar hadiiparra vonatkozó kérdésre Szenes Zoltán. Már a 9/11-es New York-i merénylet, a Krím 2014-es elfoglalása, hozzá a mostani izraeli konfliktus miatt állandó a bizonytalanság, szükség van katonai erőre, amely az egész világon reneszánszát éli. „Magyarországon azért kell az erőltetett hadiipari fejlesztés, mert óriási a lemaradás. Elfogytak az anyagi-technikai készletek, leépült a hadiipar, és nem készültek harckocsik, megszűnt a lőszergyártás, nem volt saját szállítógép, amivel például egy válságövezetből ki lehetett menekíteni a magyarokat. A katonai szövetség mellett – ha gyors beavatkozásra van szükség – mindenki először a saját erőihez és eszközeihez nyúl. Ha nincs eszköz, erő, képesség, akkor válsághelyzetben nem lehet gyorsan cselekedni” – foglalta össze a hadsereg korábbi vezérkari főnöke, miért van szükség a gyorsnak tűnő hadi fejlesztésekre.

A NATO mellett – annak egyik pilléreként – közben tovább mélyül az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikája is. Ennek célja, hogy az EU bizonyos válsághelyzetekben képes legyen önállóan is cselekedni, miközben a kollektív területvédelem alapvető intézménye továbbra is a NATO marad.

„Az EU a kétezres évektől kezdte kiépíteni válságkezelési struktúráit, ami hosszabb távon egyfajta stratégiai autonómiát, a saját képességek fejlesztését jelenti. Az unió nem versenyez a katonai szövetséggel, nem hatékonyabb, mint a NATO, tevékenysége külső válságkezelést és nem területvédelmet jelent” – tájékoztatta a Hírklikket Molnár Anna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője. 

Nincs szó tehát európai katonai haderő felállításáról, az EU nem felváltani, hanem kiegészíteni akarja a NATO-t, hiszen néhány ország kivételével (például az Egyesült Államok és Kanada) ugyanazok a tagállamok alkotják, mint a katonai szövetséget. Az európaiaknak többet kell befektetniük védelmi kapacitásaikba, és ezt összehangoltabb módon kell tenniük, hogy készen álljanak az unión kívül esetlegesen felmerülő válságok kezelésére – foglalta össze a lényeget Molnár Anna. Jó példa erre Ukrajna támogatása. Az európai békefenntartó erők szoros együttműködésével, közös lőszerbeszerzésekre vonatkozó megállapodásokkal, több mint 30 ezer ukrán katona több európai országban közösen szervezett kiképzésével az elmúlt másfél évben már komolyan előreléptek azért, hogy a haderők, tágabb értelemben a védelmi apparátusok, a védelmi ipar uniós szintű koordinációval működjenek.