Az ajtó nyitva van, de pénz az még nincs, s egyelőre nem tudni, mikor lesz

Ahogy arról a Hírklikk is beszámolt: Brüsszelben elvi egyezségre jutottak valamennyi fontos kérdésben. Jóváhagyták nemcsak az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós támogatási csomagot és a 15 százalékos globális minimumadót, hanem az 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást tartalmazó magyar helyreállítási tervet és a jogállamisági eljárás lezárására vonatkozó javaslatot is. Konkrétan: Magyarország megkaphatja a helyreállítási alapból számára elvben rendelkezésre álló 5,8 milliárd eurós támogatást, de a lehíváshoz komoly feltételeket kell teljesítenie, nevezetesen, 27, úgynevezett szuperfeltételt, amelyek java a korrupció visszaszorítását és az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését célozza. Továbbra is zárolva tartják a Magyarországnak 2021-2027 között járó kohéziós források 55 százalékát (ez kisebb, mint az eredetileg tervezett 65 százalékos arány). Ahhoz csak akkor lehet hozzáférni, amikor az uniós pénzekkel elkövetett csalások, visszaélések, szabálytalanságok megszüntetésében konkrét eredményeket tud felmutatni az ország. Mindezért cserében Orbán visszalépett a korábbi vétófenyegetéseitől: megszavazza az Ukrajnának szánt támogatáscsomagot és a mellé rendelt hitelfelvételt, valamint hajlandó mégis belemenni a globális minimumadó bevezetésébe – igaz, itt még alkudozik a bevezetés technikáján (a fáma szerint a helyi iparűzési adót is bele akarják számítani ebbe a 15 százalékos kulcsba).

Hogyan értékeli a fejleményeket? – kérdeztük az első hírek után Inotai Andrástól.

A közgazdász professzor szerint két oldalról nézhető a megállapodás: van, aki Orbán sikerének mondja, de van, aki azt emeli ki, hogy ezzel megmaradt az Európai Unió egysége. Olyan kérdésekben is, ahol esetenként nem csak magyar szembenállás lett volna (a globális minimumadó és Ukrajna megsegítésének a kérdésében), hanem a magyar pénzek feltételeihez kapcsolódóan néhány tagállam esetleg semleges maradt volna vagy a magyarok mellett szavazott volna. „Az egység csak a felszínen maradt meg, de ez is nagyon fontos” – szögezte le.

Inotai arra is felhívta a figyelmet: az, hogy nem vész el a helyreállítási alap Magyarország számára, még nem jelenti azt, hogy ki is fizetik azokat a pénzeket. Rengeteg további feltételnek kell megfelelni ahhoz, hogy pénzhez jusson az ország – láthatjuk, hogy a lengyelek már júniusban megállapodtak az EU-val, ám ezidáig még egyetlen centet sem kaptak, hiába a jóváhagyott programjuk. És ne feledjük azt sem, hogy a hét éves pénzügyi tervből 6,3 milliárd továbbra is zárolva van, és csak nagyon világos feltételek teljesítése esetén juthat hozzá Magyarország – húzta alá. „Az ajtó nyitva van, de pénz az még nincs, s egyelőre nem tudjuk, mikor lesz” foglalta össze a helyzetet.

A Politico egy uniós diplomata véleményét idézve az írta, hogy megalázó nap volt ez Orbán számára. Egyetért Ön ezzel? –  kérdeztük Inotait, aki megismételte, hogy a pénzek zárolása megmaradt, arról nem szólva, hogy feltételekhez kötik a hozzáférést, egyelőre 27 szuper-mérföldkőhöz, de ki tudja, még hány következhet ahhoz, hogy a magyar kormány forrásokhoz jusson. A professzor hozzátette, továbbra is fenntartja a véleményét: ha az Európai Unió komolyan veszi a dolgot, akkor minden egyes lépést szigorúan ellenőriznie kell, nemcsak a megvalósításukat, hanem a jogrendbe való beépítésüket-beépülésüket is. Állandóan figyelni kell azt, misi-masi módosításokkal, szándékos átértelmezéssel, stb. ne gátolják meg a tényleges alkalmazásukat. „Ez a játék, vagy talán inkább harc tovább folyik, nyitott, ami mögött már most is nagyon jelentős pénzügyi veszteség van, nem szólva a bizalmi tőkéről, már ha egyáltalán volt még ilyen Orbánnal szemben” – szögezte le. Megismételte a Hírklikknek korábban kifejtett határozott véleményét: „Ha az unió a pénzcsapok megnyitása előtt végül megvárja, hogy a beígért intézkedések ténylegesen beépüljenek a magyar jogrendszerbe, akkor ki fog derülni, hogy az orbáni rendszernek immár 13. éve semmi köze sincs az uniós jogállamisághoz és uniós alapértékekhez. Az egyik szétveri a másikat, azaz vagy nem építik be a jogrendszerbe, vagy ha beépítik, akkor azok szétrobbantják a rendszert.”  

Ez a mostani megállapodás vajon elég-e pénzpiacok megnyugtatására? – kérdeztük. Inotai szerint ezt nem lehet tudni. Úgy látja, hogy ideiglenesen talán igen (a forint erősödött ma reggel – a szerk.), de miután pénz nincs, így „én továbbra is – finoman szólva – nagyon bizonytalannak tartom a pénzpiac reagálását a helyzetre”. Már csak azért is, mert a költségvetési hiány jelentős („kiváltképpen, ha beleszámítom a még nem érkező uniós támogatások terhére előre kifizetett, de a büdzséből kihagyott, külön számlán vezetett összegeket”), a magyar államadósság jelentősen nő. Az adósság finanszírozása azonban komolyan megnehezül, ráadásul az ország akkor szorul hitelfelvételre, amikor a bizalmi tőkéje is nullára redukálódott. 

„Marad továbbra is a bizonytalanság, a játszma ugyanis meghosszabbodott. A magyar kormány a mostani egyezséggel nem nyert semmilyen konkrét pénzt, s nem változott iránta a bizalom sem, ami továbbra is a nullához konvergál” – sommázta Inotai András.