Az állam jól jár, a magyar polgár kevésbé, ha hitelez az államnak
Ez egy gazdasági mutató a sok közül, amelyben jól teljesít a magyar kormány – mondta Mihályi Péter közgazdász, egyetemi tanár arra a kérdésünkre, hogy jó-e az, ha javarészt magyar kézben van a magyar államadósság. Nagyon sok magyar állampolgár van, akik bizonyára vesztettek azon, hogy a magyar államnak nyújtottak hitelt, mert a kamat nem érte el az infláció mértékét – tette hozzá. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője ugyanakkor a magyar állam szempontjából kulcsfontosságúnak nevezte annak kérdését, hogy magyar szereplők finanszírozzák a magyar államadósságot, mert ez válságok idején stabilitást nyújthat az országnak.
Orbán Viktor hétfőn az őszi parlamenti ülésszakot nyitó beszédében a magyar gazdaság állapotát tekintve, a kevés kecsegtető számadat közül azt emelte ki, hogy a magyar államadósság kétharmad részt honi szereplők kezében van, 24 százaléka pedig a magyar háztartásoknál.
„Azért fontos, hogy kinek a kezében van az államadósság, mert ha stressz éri a gazdaságokat, akár a magyar gazdaságot, akkor az egyes szereplők másként reagálnak erre a stresszre. Ha nagyobb részt van belföldi kézben az adósság, akkor a külső sokkoknak kicsit kevésbé van kitéve az ország. Ez nem jelenti azt, hogy ha nagyon rossz az ország megítélése, akkor a belföld mindig vásárolni fog állampapírokat, de amikor kockázatkerülés jellemzi a külföldi befektetőket, és inkább belföldi szereplők hiteleznek az államnak, akkor kevésbé sérülékeny Magyarország” – válaszolta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője arra a kérdésre, hogy tényleg van-e oka büszkének lenni Orbán Viktornak a fentebb idézett adatokra.
A belföldi befektetőknek ráadásul nagyobb arányban tudunk forint kötvényeket, forint finanszírozást kibocsátani, aminek köszönhetően a devizakockázat is kiszűrődik – tette hozzá a pénzügyi szakember. Németh Dávid emlékeztetett a 2008-2009-es válságra, amely bizalmi válság volt. Ilyen esetekben kulcsfontosságú lehet, hogy kik hiteleznek egy adott államnak, saját polgárai vagy külföldi befektetők. Akkoriban volt is olyan pillanat, hogy a Nemzetközi Valutaalapnak és az Európai Uniónak ki kellett segítenie a magyar államot. Egy ország állampolgárai az érzelmi kötődés miatt hajlamosabbak jobban megbízni az ország hitelező képességében, a belső folyamatokat is jobban átlátják, és kevésbé sietnek eladni kötvényeiket külső szemmel aggasztó hírek hallatán – összegezte Németh Dávid.
A hitelező szempontjából vizsgálva a kérdést, azonban kissé másként fest az államadósság finanszírozása. Erre hívta fel a figyelmet Mihályi Péter közgazdász, egyetemi tanár. „Ha valaki valakinek kölcsönt ad, akkor két szempont merül fel: visszakapja-e a pénzét és milyen kamattal. Mindkettő egy-egy kockázat. Attól függően, hogy a magyar állam a magyar állampolgárokkal köt ilyen üzletet, vagy külföldiekkel, a kockázat máshol van. Abban az esetben, ha magyar állampolgárok hiteleznek a magyar államnak, akkor ők viselik a kockázatot” – állapította meg. Nem arról van szó ugyanis, hogy Bécsben vagy New Yorkban magánemberek hiteleznek a magyar államnak, hanem bankok és konzorciumok, amelyek döntéshozói pénzügyi szakemberek és egész nap kockázatelemzéssel is foglalkoznak – mutatott rá Németh Dávidhoz hasonlóan Mihályi Péter is. Szerinte tehát ebben az esetben Orbán Viktor miniszterelnöknek teljesen igaza van, a magyar állam szempontjából kedvezőbb, ha magyar állampolgárok adják a hitelt.
A közgazdász kitért arra is, hogy ez jellemző Japánra és Olaszországra is. Más országokkal összevetve, Németh Dávid pedig azt emelte ki, hogy ez teljesen változó adat, amit befolyásol az is, hogy hány százalékban élnek hitelből egy adott országban, és úgy fest, ahány ország, annyiféle arány látszódik azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékben fektetnek be saját államukba.
Mihályi Péter azonban a hitelezők, tehát akár például a japán, az olasz vagy jelen esetben a magyar állampolgárok szempontjából kiemelte, hogy általában veszítenek azon, ha a saját államuknak hiteleznek. Továbbá Magyarországon az önkéntesség sem egészen egyértelmű. A magyar állam ugyanis adókedvezményeket és mindenféle juttatásokat biztosít a magyar hitelnyújtóknak, illetve a banki kamatokat megadóztatja és az alternatív megtakarítási lehetőségeket korlátozza. Összességében tehát elmondható, hogy tudatosan tereli az állampolgárokat az államkötvény-vásárlás felé. „Könnyű ezt végiggondolni. Magyarországon az elmúlt évben volt olyan időszak, amikor éves szinten az infláció 20-25 százalék volt, de ekkora kamatot senki sem kapott” – jegyezte meg a közgazdász.
Ez egy gazdasági mutató a sok közül, amelyben jól teljesít a magyar kormány a maga szempontjából. Nagyon sok magyar állampolgár bizonyára vesztett azon, hogy a magyar államnak nyújtott hitelt, mert a kamat nem érte el az infláció mértékét. „A közelmúltban jelent meg egy statisztika, ami elég meglepő. Az derült ki, hogy tíz családból egynek van magyar államkötvénye, tehát azért ez nem olyan kevés. Minden tizedik család hitelt nyújt a magyar államnak. És közben könnyen lehet, hogy rosszul jár vele” – foglalta össze Mihályi Péter.
