Az EU Bírósága elutasította a Debreceni Egyetem Erasmus-keresetét
Közeleg a szerződések megkötésének határideje a 2023-as Erasmus plusz pályázati felhívás keretében, de híre-hamva sincs az ehhez szükséges megegyezésnek. Július közepéig a Tempus Közalapítványnak és a támogatásra pályázó egyetemeknek alá kellene írniuk a nyáron lejáró pályázatokat megújító megállapodásokat, hogy a külföldre készülő diákok és oktatók tudjanak tervezni, de még hatályban van a brüsszeli döntés, amely tiltja a csereprogram finanszírozását az alapítványi fenntartásba került 21 magyar egyetemmel.
Közben a Debreceni Egyetemnek nem sikerült elérnie, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) azonnali hatállyal elrendelje az uniós határozat felfüggesztését. A Népszava információi szerint a bírói testület már döntött, és nem adott helyt a keresetben foglalt kérésnek.
Mint ismeretes, hat alapítványi formában működő egyetem májusban beperelte az Európai Bizottságot (EB), amiért ideiglenesen kizárta őket az EU-s csereprogramokból. A Debreceni Egyetem külön kérte a tiltó brüsszeli rendelkezés azonnali felfüggesztését, amit az EUB elutasított, így a perben körülbelül másfél év múlva születhet ítélet, feltéve, hogy a bírák egyáltalán elfogadhatónak ítélik a beadványt. A felperesek arra hivatkoznak, hogy az egyetemi döntéshozatal független az alapítványi kuratóriumtól.
A Népszava ügyet ismerő forrásai szerint az Európai Bizottság és a kormány között folyó tárgyalások még mindig nem vezettek eredményre a közalapítványi formában működő felsőoktatási intézmények irányító testületeire jellemző összeférhetetlenség megszüntetéséről. Jó néhány vitás pontban a felek feltételes egyezségre jutottak, de nincs megállapodás például arról, hogy a kuratóriumi tagságra pályázókat milyen feltételek alapján kellene kiválasztani.
A lap szerint Budapesten talán abban reménykednek, hogy Brüsszel előbb-utóbb engedni fog, mert nem szeretne újabb kormányzati kampányt a nyakába.
