Az év (abszurd) grafikonja – a „háborús infláció” jobban sújtott minket, mint az ukránokat
0,34 másodperc alatt 1,3 millió találatot dob ki a Google a kifejezésre: „háborús infláció”. A szankciós infláció kevésbé „népszerű” a keresőben, 153 ezer találatra lelt 0,26 másodperc alatt. Ez azt mutatja, mennyire a közbeszéd témájává tette a kormány ezeket a hazug kifejezéseket, amikkel a javarészt a saját kudarcos gazdaságpolitikája miatt egekbe szökő drágulás miatti felelősségét igyekezett eltolni. A bibi csak az, hogy valamilyen rejtélyes módon. ez a „háborús infláció” – ad absurdum – keményebben sújtotta a magyarokat, mint a hazájukat védő háborúban második éve harcoló ukránokat. A „szankciós infláció” is hasonlóképpen minket pécézett ki: az orosz agresszort büntető intézkedések nálunk kevésbé viselték meg a 26 uniós tagtársunkat: az év első 11 hónapjában, csak egyben volt másutt (Csehországban) magasabb a drágulás üteme. Hiába no, nyomják Krahácsot!
Nem kellett sokat gondolkodni azon, milyen gazdasági adat jellemezné a 2023-as év Magyarországát, melyik az, amelyről a legtöbb szó esett nem is elsősorban a sajtóban, hanem az emberek egymás közötti beszélgetéseiben. Hát az infláció. Nincs olyan család (kivéve a „saját lábukon álló” orbáni rokonokét és haverokét), amelyet ne érintett volna érzékenyen az a mérhetetlen drágulás, ami a lassan magunk mögött hagyott évet jellemezte. A tavaly kezdődött drágulás az év elején már meghaladta a 25 százalékot, ami annyit jelent, hogy a 12 hónappal korábbi árra rárakódott annak még a negyede. Az élelmiszer- és energiakiadásokat érintette a legdrámaibb módon az infláció (az előbbinél például az idei rekord 44 százalék volt), ami azt is jelenti, hogy a lakosság legszegényebb rétegeinek a helyzete – köztük a nyugdíjasok többségéé – tovább romlott.
És mégis, álló évben azt hallhattuk, hogy háborús infláció így, meg úgy – nos, ez arra sarkalt minket, hogy megnézzük, a valóban háborúban álló országban, Ukrajnában hogyan alakultak a fogyasztói árak az idén. Az eredmény pedig megdöbbentő. Nézzék csak!
Jól látják, nincs tévedés! Ukrajnában az infláció az év összes hónapjában alacsonyabb volt, mint nálunk. A dinamika nagyjából egyformán lassul, így a legutolsó, már rendelkezésre álló tényadat szerint novemberben 2,6 százalékponttal elmaradt az ukrán a magyartól.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy az EU által Oroszország, mint agresszor ellen bevezetett büntetőintézkedésekről Budapesten elnevezett „szankciós infláció” kifejezésnek mekkora lehet a valóságtartalma, esetleg -alapja. Nos, pont annyi, mint a „háborús infláció” kifejezésnek. Merthogy valamilyen okból az év eddigi 11 hónapjában egyetlen egyben, novemberben volt egy, s csakis egy olyan ország (Csehország), ahol még a mienknél is magasabb volt az infláció. A többi tíz hónapban mi kullogtunk a sor végén. Sőt! Ha megnézik az alábbi grafikont, láthatják, hogy a magyar infláció a többszöröse az uniós átlagnak, nem szólva a legjobb eredményt e téren elérő országról, amelynek drágulási ütemét a magyar sokszorosan, sőt, nagyon-nagyon sokszorosan meghaladta.
