Az új EU-s miniszter máris belengetett egy vétót az uniónak

Augusztus végén az ELTE Társadalomtudományi Karának adjunktusa, Katona Eszter összegyűjtötte, hány ígéret és hány remélt határidő hangzott már el az EU-s pénzek megérkezésével kapcsolatban. Mikor a látványos infografikáját elkészítette, akkor még két határidő érvényben volt a tizenegy ígért közül. Most már csak egy. Hány ígéret születhet még addig, hogy egy eurócentet is lássunk az EU-s pénzekből?

Megjósolhatatlan. Az biztos, hogy a tárgyalások folyamatosan tartanak. El tudom képzelni, hogy valamennyi pénz akár még az idén év végén, jövő év elején érkezhet a jelenleg még teljesen befagyasztott támogatásokból. Itt különböző keretek, különböző okok miatt vannak blokkolva. Belátható időn belül nem reális, hogy minden feloldódjon.

Navracsics Tibor az év elején azt nyilatkozta, hogy lemond, ha miatta nem sikerül megállapodni márciusig az Erasmus plusz felsőoktatási támogatások kérdésében az EU-val. Mennyire reális, hogy az Orbán-kormányban egyes minisztereknek akkora felelősségük lenne, hogy valóban rajtuk múlhat egy ilyen vitás kérdés rendezése? Le kellene mondania Navracsics Tibornak, hiszen az általa tett ígéretek rendre nem teljesülnek?

Navracsics azt állítja, hogy a Bizottság igényei folyton változnak. A Bizottság pedig azt állítja, hogy nem változtak, ők mindig is ugyanazt kérték. A dolgok értelmezése nyilván a részletekben rejlik. Azt nem gondolnám, hogy a területfejlesztési miniszter egyedüli felelőssége az, hogy mit szállít a magyar kormány. Az Európai Bizottság alapvetően új törvényeket, illetve törvénymódosításokat vár el, ami azért végső soron a magyar parlament, valamint a törvényeket benyújtó kormány felelőssége. Ezeket a vállalásokat egy miniszter egyedül biztosan nem tudja teljesíteni. Az ő egyik fő feladata közvetíteni a Bizottság és a magyar kormány között, hogy ezt miképp látja el, az nekünk valójában láthatatlan. Őt bizonyos értelemben megerősítették, bizonyos értelemben pedig meggyengítették azzal, hogy lett egy dedikált minisztere a kormánynak, aki az EU-s ügyekkel foglalkozik Bóka János személyében. Most már nem egyedül tárgyal kint, mert az új miniszterrel volt ezúttal is Brüsszelben.

Kinevezése után Bóka Jánosról ön azt írta, hogy a csatlakozás óta a legerősebb EU-ügyi embere a magyar kormánynak. Lehet, hogy az ő érkezése Navracsics Tibor pozícióját valamelyest gyengíti, de hozhat-e fordulatot a remélt megállapodás szempontjából? Kívülről ugyanis úgy látszik, Orbán Viktor mellett az egyes minisztereknek nem lehet önálló karakterük. Van-e mégis jelentősége annak, hogy továbbra is Navracsics tárgyal, és annak, hogy most már nem egyedül, hanem Bókával?

Navracsics olyan szempontból lehet hasznos a kormány számára, hogy ő mégiscsak biztos volt öt évig. Van helyismerete. Érti, hogy a bizottság hogyan működik, és egyes biztosokat, például Vera Jourovát személyesen is jól ismeri, hiszen kollégája volt a biztosi testületben. Ilyen értelemben az ő tapasztalata, vagy belelátó képessége segíthet a tárgyalásokban. Bókát pedig az segítheti, hogy neki nagyon erős a mandátuma abból fakadóan, hogy tényleg közel van Orbán Viktorhoz. Ő talán inkább tud hatni a miniszterelnökre. Ez fontos, mert az a tapasztalatunk, hogy végső soron Orbán Viktor dönt. Ha ő azt akarja, hogy adjuk meg a Bizottságnak, amit a Bizottság kér, akkor azt a magyar parlament napokon belül el fogja fogadni. Illetve abban az értelemben is jelenthet erősítést Bóka János érkezése a tárgyalásokon, amelyet szerdai nyilatkozata sugall. Azt mondta, hogy a mostani EU-s költségvetés félidőnél tart, amikor azt át szokták nézni, és a Bizottság még több pénzt kér a tagállamoktól. Az ilyen költségvetési módosításban a magyar kormánynak vétójoga van. Bóka János pedig kijelentette, hogy ez politikai szempontból összekapcsolódik a magyar támogatások ügyével. Vagyis most egy, a miniszterelnökhöz minden eddiginél közelebb álló politikus üzeni azt Brüsszelben, hogy addig mi nem szavazzuk meg a friss pénzt a költségvetéshez, amíg nem adtok nekünk valamit.

Ez azt jelenti, hogy a tárgyalásokon Navracsics Tibor próbál hatni az Európai Bizottságra, míg Bóka János a miniszterelnökre?

Ezt tudjuk feltételezni, de az Orbán-kormány inkább hasonlít egy bizánci udvarra, mint egy jól átlátható politikai gépezetre. Nem mernék semmit egyértelműen állítani, mert nem látok bele. Az valószínűsíthető, hogy EU-s ügyekben Bóka most közelebb van Orbán füléhez, mint bárki más. Már csak azért is, mert együtt ülik végig a brüsszeli csúcsokat. Ez a „serpa szerep”, egy valódi, létező szerepkör az EU-ban. Ez azt jelenti, hogy ő az a magyar kormány részéről, aki tudja, hogy mi történik a zárt ajtók mögötti tárgyaláson, és tud közben kommunikálni a miniszterelnökkel. Ezt más nem teheti meg.

A brüsszeli tanácskozók feltehetően képben vannak mind Navracsics Tibor, mind Bóka János formális és informális pozícióját illetően. Túlzott kremlinológiai kíváncsiskodás azt felvetni, hogy a jövőben a tárgyalásokon Navracsics Tibort csak udvariasan meghallgatják majd, de valójában Bókával fognak tárgyalni?

Ezt sem mondanám. Vannak a tárgyalásoknak technikai és politikai részei. Azt vettem ki a legutóbbi nyilatkozatokból, hogy a technikai részeket továbbra is Navracsics tárgyalja le. Ő mutatja meg, hogy milyen törvénymódosításokra lenne kész a magyar kormány a megegyezés érdekében. Az az érzésem, hogy a megegyezéshez szükséges politikai alkut pedig inkább Bóka köti meg. De ezt alapvetően csak az utóbbi hetek nyilatkozatai alapján feltételezem, mintsem tényszerűen tudnám.

Várható-e érdemi változás az európai parlamenti választásokig, vagy addig a már megszokott húzd meg, ereszd meg tárgyaláspolitika zajlik majd?

Ez a fajta tárgyaláspolitika zajlik már évek óta, és rendszerszinten nem is fog változni. Igazán nagy, brutális áttörésre nem számítok egyik irányból sem. Ami az idén elintéződhet, az részben az Erasmus-Horizont programokhoz való magyar hozzáférés megszerzése. Erre némi remény van, legalábbis a két miniszter erről beszélt Brüsszelben. A másik kérdés pedig az, hogy a márciusban a magyar parlament által megszavazott igazságügyi reformokat elfogadja-e a Bizottság? És úgy tekinti-e, mint hogy a legfontosabb horizontális feltétel teljesült. Ha így lesz, akkor bizonyos pénzek a hét éves költségvetésből elkezdhetnek érkezni Magyarországra. Korántsem a teljes összeg, de akkor bizonyos programokat elkezd finanszírozni a Bizottság. Ennek az értékelése saját, nem hivatalos információim szerint körülbelül október közepe-vége felé várható. Ez a két olyan ügy, amellyel történhet valami ebben a naptári évben, de egyik sem jelenti azt, hogy az egész jogállamisági kérdés és a befagyasztások megoldódnának decemberig.