Bérstatisztika
2020. szeptemberben a bruttó átlagkereset 392 300 forint volt, 8,8 százalékkal magasabb, mint 2019 szeptemberében, azaz egy évvel korábban. 2020. január–szeptemberben – az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva – a bruttó átlagkereset 395 000, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 262 700 forintot ért el, mindkettő 9,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. (KSH)
1. Rögtön az elején rögzítsük, hogy az öt fő alatti vállalkozásoknál dolgozók keresete (munkabére) most sincs benne a mérésben, tehát a közölt értékek jelentős mértékben magasabbak a valóságos kereseti adatoknál. Köztudott, hogy az öt fő alatti vállalkozásoknál nagy tömegben alkalmaznak minimálbéres munkavállalókat, akik ha számításba kerülnének, szignifikáns módon „húznák le” az átlagkeresetet. (Magyarországon – pillanatnyilag összesen 1 millió 41 ezer ember van bejelentve minimálbéren /bruttó 161.000,--Ft/hó/fő/ és garantált bérminimumon /bruttó 210.600,--Ft/fő/hó/).
2. 2020. szeptember és 2019. szeptember viszonylatában egyaránt 8,8 százalékkal nőttek a bruttó és nettó átlagkeresetek. Ugyanez az összevetés 2020. augusztus/2019. augusztus viszonylatában még 9,1 százalékot mutat, tehát a béremelkedés dinamikája csökkent. A 2020. negyedik negyedéve nem sok jóval biztat, így egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy ez a tendencia folytatódni fog.
3. Az első háromnegyed év összevetésében (2020./2019.) a bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenység a gazdasági ágban volt a legmagasabb (bruttó 705 000 forint/hó/fő), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (bruttó 249 900 forint/hó/fő). Vélhetően a differencia nőni fog, hiszen a krízishelyzet egyik legnagyobb vesztese a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazat és ez a tendencia a bérekben is vissza fog tükröződni.
4. A részmunkaidős munkavállalók továbbra sem szerepelnek a mérésben, ebből eredően, az átlagkereset érték nem mutat valós képet. A munkájukat már elvesztő – többségükben képzetlen és alacsony bérű – alkalmazottak keresete értelemszerűen nem mérhető, viszont az elbocsájtásokból eredő technikai átlagkereset-növekedés számottevő, és torzítja a képet.
5. Sokadszor ismétlem, hogy az átlagérték közlésén túl, az úgynevezett medián érték nyilvánosságra hozása is indokolt, hiszen már a fentiekből is látható, hogy nincs valós kép a bérhelyzetről. Az átlagszám ugyanis eltakarja a különbségeket, és nem ad tájékoztatást az értékek szóródásáról. Magyarországon igen sokan keresnek az átlag alatt, viszont az átlag feletti kevesebbek – a kiemelkedően sokat kereső jómódúak – felfelé húzzák az értéket. A valóságot jobban mutatja a medián érték (helyzeti középérték). Ez az érték az, amelyiknél az emberek fele kevesebbet és az emberek fele többet keres. Ezt hívják a fizetések mediánjának, ami becslések szerint 15-20 százalékkal is kevesebb lehet, mint az átlag. A differencia esetünkben 50-60 ezer forintot jelenthet, azaz ennyivel magasabb az átlagérték a medián értéknél.
