Bizalom és bizalmatlanság

Az ország fele bizonytalan. Egy újabb (Idea Intézet) felmérés szerint arra kérdésre, hogy mely ország fejlesztésében készülő oltóanyagot adatná be magának, a magyarok 35 százaléka azt mondta, egyikkel sem, 15 százalék pedig nem tudja eldönteni. Az ok? Az oltáshoz való hozzáállást leginkább a vakcina biztonságosságáról alkotott kép befolyásolja. A megkérdezettek több mint a fele egyáltalán nem, további egynegyede alig veszi figyelembe az oltásellenes, oltásszkeptikus csoportok véleményét. Az oltással kapcsolatos kormányzati kommunikáció és a sajtóban megjelenő információk a válaszadók több mint kétharmadát befolyásolják, a közösségi médiában megjelenő információk pedig kevesebb, mint 60 százalékukat.

Tehát a kormányzati kommunikáció, a sajtóban és a közösségi médiában megjelenő információk a meghatározóak. Csakhogy az Európai Tanács szerint „a sajtópaletta 2010 óta történő jelentős átszabásával a magyar kormány mára uralja a média nagy részét, a kevés megmaradt független termék akadályok sorával néz szembe, például a hirdetési bevételek hiányával, a korlátozó szabályozási környezettel és a független újságírók hiteltelenítését célzó kampányokkal.”

Akkor, amikor a koronavírus-járvány második hulláma tombol az országban, amikor a 2020-as adatok azt mutatják, hogy Magyarország népességarányosan a világ 200 országából a 16. legrosszabb helyen szerepel a halálozásokat tekintve, azaz a járvány nálunk okozta a 16. legtöbb halálesetet, akkor, amikor Magyarországon találták népességarányosan a (41.) legtöbb fertőzöttet, a közbeszéd még mindig nem az oltások fontosságáról szól a kormánymédiában. Sőt! A hatalom megszerzéséért a halálkampánytól sem riad vissza az ellenzék – mondta a HírTV-nek a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója, Hollik István. Arra reagált így, hogy az ellenzéki pártok az oltási tervet bírálták. Pedig volna miért.

Azzal kezdődött, hogy december közepén Rogán Antal egy tévéműsorban még azt mondta, hogy aki nem regisztrál, az „hátrébb kerül a sorban”. Pár nappal később, december 16-án a járvány elleni védekezés sikereiről tartott sajtótájékoztatón Simicskó István kijelentette, hogy „nem kötelező regisztrálni a vakcinainfo.gov.hu-n ahhoz, hogy az ember oltást kapjon”. Idén, január 9-én a fővárosi tisztifőorvos helyettese azt írta, hogy aki nem regisztrál, az önmagát zárja ki az oltandók köréből, mivel nem tudhatnak róla, hogy be akarja oltatni magát.

Ezeket az állításokat cáfolta most a Koronavírus Sajtóközpont közleménye azzal, hogy mivel az oltás önkéntes, mindenkinek jeleznie kell a szándékát. Ezt a regisztrációval teheti meg, utána osztják be a hatóságok az oltásra az oltási terv kategóriái alapján. Közölték azt is, hogy a regisztráció lehetősége egész évben nyitva marad, de aki később jelentkezik, hátrébb kerülhet a sorrendben.

A vakcinainfo.gov.hu azonban nem felejtett el arról hírt adni, hogy az ország négy legnagyobb, 400 fő fölötti létszámú intézményében csütörtökön összesen több mint 1200 oltásra jelentkező személy kapta meg az oltást (762 fő gondozott, és 440 fő intézményi dolgozó). Szombaton és vasárnap azok az otthonok is sorra kerültek, ahol több mint 150 idős él; ez országszerte összesen 61 intézményt érint, amelyekben 5215 bentlakó és 1874 dolgozó, összesen 7089 fő jelentkezett az oltásra. Csakhogy, ha azt vesszük, hogy a négy nagy idősotthonban minimum 1600, a kisebbekben 9150 nagyon veszélyeztetett, idős ember lakik, és közülük alig a fele jelentkezett oltásra, akkor baj van. Ahogy Lantos Gabriella, az új Világ Néppárt egészségügyi szakértője fogalmazott: „Ez pedig halálosan veszélyes dolog.”

Az oltásokról és a vakcinákról még mindig keveset tudunk, de úgy tűnik, azok ismertetése helyett a kormányzati sajtó inkább azzal van elfoglalva, hogy lejárassa az ellenzéket, a baloldalt. Pedig nem az ellenzék beszél összevissza.A miniszterelnök egy hete jelentette ki, hogy  a kormány oltási terve alapján „amennyiben hirtelen több millió vakcina állna rendelkezésre, akkor azok beadása a több mint tízezer választási helyszínen történhetne meg, az állampolgároknak tehát oda kellene menniük, ahol szavazni szoktak”. Csak miután rájöttek, hogy azok az iskolákban vannak leginkább, most a háziorvosokhoz fordultak segítségért. Egy részük ugyanis levelet kapott a fővárosi kormányhivatal népegészségügyi osztályától. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár az oltási program felgyorsítása érdekében 5000 háziorvosi rendelőt jelölt ki oltópontként. Horváth Ildikó kérése nyomán a Miniszterelnökség Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkársága felméri a kormányhivatalokon keresztül a rendelők alkalmasságát (rendelkeznek-e azok oltópontként való működéshez szükséges infrastruktúrával, váróteremmel, öltözővel). A háziorvosoknak a levélre válaszul el kellett küldeniük, hogy rendelőjük alkalmas-e oltópontként a feladatok ellátására.

És, bár az oltási sorrendet a kormány fölállította, de az oltási és logisztikai tervet nem hozza nyilvánosságra. Többek szerint azért, mert nincs. Az viszont kiszivárgott, hogy a kormány olyan forgatókönyvet is készít, amely azzal számol, hogy ha kellő mennyiségben rendelkezésre áll majd koronavírus elleni védőoltás, akkor egy hétvége alatt 1-1,5 millió embert is beoltanak.  

Már, ha a kijelölt 5000 oltópontot sikerül kialakítani, oltóhelyenként 2 adminisztrátort biztosítani, aki átveszi a kitöltött nyilatkozatokat, ellenőrzi a személyes adatokat, lakcímet és aki az az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT-be) rögzíti a szükséges adatokat. Ezen kívül kell még egy vizsgáló orvos, aki a beteget szükség szerint kikérdezi, tájékoztatja, megvizsgálja és dönt az oltás beadásáról.

Csak nehogy úgy járjunk, mint a lélegeztetőgépekkel, amik ugyan elegendő számban rendelkezésre állnak (sőt, raktárban is hever több ezer), csak személyzetet nem mindig tudunk hozzájuk biztosítani, mert nincs.

Szóval, a bizalom. A bizalom a magyar értelmező kéziszótár szerint a körülmények kedvező alakulásába vetett hit, bizakodás. Ugyanakkor az emberi együttélésnek és társulási formának alapvető viszonyulása is. A bizalmatlanság formális módja annak, hogy nem bízunk egyik félben egy helyzet során, amely nagy kockázattal, mély kétellyel jár.

Nagymamám nagyon okos asszony volt. Már kisgyerek koromban a lelkemre kötötte, soha ne hazudj annak, aki bízik benned, és soha ne bízz abban, aki hazudik neked. A bizalmat csak egyszer lehet elveszíteni, de soha többet nem lehet visszaszerezni!