Bizonytalan jövő vár Lengyelországra a választás után

Október 15-én – túlzás nélkül – Lengyelországra fog figyelni Európa. Akkor tartják ugyanis a parlamenti választásokat, amelynek nagy a tétje az Európai Unió szempontjából is. Nem mindegy ugyanis, hogy az EU-nak sokszor Orbánhoz hasonlóan betartó Jarosław Kaczyński pártja, a Jog és Igazságosság (PiS) képes lesz-e újrázni, ami azt jelentené, hogy az október első hétvégéjén Szlovákiában tartott előrehozott választáson nyertes Robert Ficóval – és persze Orbán Viktorral – együtt már egy triót alkotnának a Brüsszel-ellenes országvezetők az Európai Unióban. De a tét a lengyeleknél nem kevésbé óriási: haladnak-e tovább az „orbáni úton” vagy az Európa-párti Donald Tusk vezényletével kurzusváltás jön az országban.

Hogy mire lehet számítani, arról Gordon Istvánt kérdeztük. A Lengyelország-szakértő szerint a kuruzsló az, aki biztosra be tudná most lőni, milyen eredmények születnek majd vasárnap. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne nagy vonalakban sejteni, mely pártok játszanak majd főszerepet, és milyen várható sikerrel.

Jelen pillanatban – és ez majdnem végérvényesen kijelenthető – öt párt, illetve párttömörülés jut majd be a parlamentbe. A győzelemre abszolút esélyes, s minden bizonnyal meg is nyeri a választást a jelenlegi kormánypárt, Jarosław Kaczyński Jog és Igazságosság Pártja. Gordon 35 százalék körülire teszi a PiS eredményét. Másodikként – 30 százalék körüli szavazataránnyal – a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Donald Tusk-vezette jobboldali liberális Polgári Platform végez majd. Mint a szakértő rámutatott, a lemaradása minimális a kormánypárt mögött, több közvélemény-kutatónál a hibahatáron belüli különbségre mérik. A három további, bejutásra esélyes kisebb párt egyenként nagyjából 10-10-10 százaléknyi (+/–) szavazót lesz képes maga mögé állítani – a maradék voks kis pártokra megy. A három közül a célegyenesben – nagy meglepetésre – a Baloldal előre tört, s ma már 10 százalék fölé mérik. A demokratikus ellenzék további indulója, a két középpártból összeállt Harmadik út várható eredménye is 10 százalék körülire saccolható, de nekik – hívta fel a figyelmet Gordon – meg kell küzdeniük, mivel koalícióban indulnak, nem tömörülésben, s ezért nem 5, hanem 8 százalékos küszöböt kell elérniük a bejutáshoz. Hónapok óta ekörül ingadoznak, s megvan az esélyük a bejutásra („szerintem 10 százalék is meglesz nekik”).

A 10 százalék körüli eredményre számíthat még a Konföderáció, amely az elmúlt egy év alatt megjárta a hadak útját: tavaly nyáron 6-7 százalékon mérték, az idén év elejére 10-en, majd nyáron elérték a 17 százalékot, de most ismét 7 százalék körül állnak. Koalíciós partnernek még a PiS számára is kemény ez a párt, amelynek fasiszta irányvonaláról mindent elárul vezetőjének az ötös jelszava: „a zsidómentes, melegmentes, uniómentes, abortuszmentes és adómentes Lengyelországért”.

Érdekességként említette Gordon, hogy a közvélemény-kutatások Lengyelországban nagyon kiterjedtek, nem csak azt mérik, hogy jelen állás szerint mennyien szavaznának egy-egy adott pártra, tömörülésre, hanem azt is, hogy mi a felső határa egy adott párt által elnyerhető szavazati aránynak. A PiS tetőpontjának a 37 százalékot tartják, ez pedig azt jelenti, hogy Kaczyńskiéknak itt a plafon, ugyanis jelen állás szerint egy kivételével nincs olyan párt, párttömörülés, amelyik szóba állna velük. Egyedül a Konföderáció lehet potenciális koalíciós partnere a PiS-nek, de egyikük sem tett „hűségnyilatkozatot”, sőt! A Konföderáció támogatói közül például többen egyértelműen jelezték, hogy ha összeállnak a PiS -szel, akkor kihátrálnak mögüle. Ami meg a PiS-t illeti, Kaczyńskiék nem csapódhatnak azon elvek mellé, amit a Konföderáció képvisel. Gordon azt tartja valószínűnek, hogy ugyan nyer a PiS, de nem áll össze Konföderációval, egyébként már csak azért sem, mert még kettejüknek együtt sem lenne meg a kormányzáshoz szükséges többség, az 51 százalék. 

A másik oldalon Tuskék 30 százaléka mellé bejöhet 10-10 százalékkal (+/–) a másik két demokratikus párt, így hármuknak közösen kormányalakitás-közeli eredménye lenne. Ám – mondja a szakértő – van itt egy „de” is: kérdés, hogy a Harmadik Út hajlandó lenne-e szóba állni Tuskékkal. Merthogy például a Tuskék által a közelmúltban szervezett egymilliós országos tüntetésen a Harmadik Út vezetői nem voltak jelen. Persze az más kérdés, hogy később, az eredményektől függően, hajlandók lesznek-e megpróbálni a koalíciót– ha igen, akkor összejöhet Tuskék kormányalakítása.

Azt persze nem tudni, hogy mik folynak a háttérben, Gordon szerint ezt soha, még utólag sem fogjuk megtudni. „Mindenesetre egy dolog biztos: talán még soha nem fordult elő lengyel választás esetén, hogy ennyire távol legyünk a biztostól” – mondta. Ráadásul még mindig változhat a helyzet – derült ki a Lengyelország-szakértő szavaiból. Egy ilyen szempontból is kifejezetten érdekes momentumot is megemlített, egy olyat, ami az utolsó pillanatban komolyan befolyásolhatja – a PiS kárára – a választás kimenetelét. Hétfőn este „televíziós vetélkedőt” rendeztek („nem is nevezném vitának, mert vetélkedő volt inkább”), mégpedig az ottani köztelevízióban, ami egy az egyben úgy működik, mint a magyar. (Erről a Euronews is beszámolt, tudósítását itt olvashatják – a szerk.) A „vetélkedőn” azonban nem jelent meg Jarosław Kaczyński, maga helyett elküldte a miniszterelnökét, Mateusz Moravietzkit, ő pedig helyette egy isten háta mögötti vidéken egy gazdatalálkozón vett inkább részt. Az előzmény az volt, hogy Donald Tusk több hónapja próbálta rávenni Kaczyńskit, hogy ketten üljenek le vitára, de ő ezt többször elutasította, noha részrehajlással nem vádolható televíziós állomások is felajánlották annak megszervezését. Néhány napja azonban a köztévé felajánlotta, hogy megrendezik a vitát, igaz, nem a két, hanem az öt legnagyobb párt vezetői számára. Mindenki meg volt győződve arról, hogy Donald Tusk ezt nem fogja vállalni, de ő erre rácáfolt, amire Kaczyński közölte, hogy akkor viszont ő nem lesz jelen. Tusk persze végig hergelte, „hogy legalább a saját PiS tévédben beszélgess velem”, de hiába. Gordon szerint azonban ezzel sokat veszíthet. Az pedig már csak hab a tortán, hogy azon az isten háta mögötti gazdarendezvényen, amelyre végül Kaczyński a tv-vita helyett elment, alaposan elagyabugyálták a Tuskékhoz csatlakozó egyik kis pártocska, az Agrounió képviselőjét.

Sokak szerint Lengyelországban – a magyarországihoz hasonlóan – sem lehet ma már tisztességes választást tartani – vetettük fel. Gordon István erre annyit reagált, hogy Magyarországon talán ma már nem csal a Fidesz, de ahogy elkezdte és kialakította, annak eredményeként ma már nem lehet tisztességesnek mondani a választást. Lengyelországban persze Kaczyńskiéknak nincs kétharmaduk, így nem is tudták annyira a saját javukra változtatni a rendszert, főként azért, mert ott még él, létezik a független sajtó, s el tud jutni bárhova. Sőt! Például amikor a közelmúltban kitört a nevezetes vízumbotrány (vízumok millióit adták el jó pénzen a többi között Afrikában és Ázsiában), akkor ugyan a közmédia  mélyen hallgatott róla, miként a kormány sem reagált semmire, ám a Szenátus elnöke, élve azon jogával, hogy ő azon főméltóságok egyike, akiknek jogában áll bemenni a köztelevízióba, s megszakítás nélkül kell  közölni a mondandóját, részletesen beszámolt a mindenhova eljutó köztévében a botrányról. Így azután az ország minden szegletébe eljutott a kormányzó erőt érintő botrány híre.