Bod Péter Ákos szerint stagfláció előtt állunk

Csütörtök délután 403 forint felett áll az árfolyam, és semmi nem utal csökkenésre. Ez nem csak a nyaralás költségeit emelheti meg, hanem a külföldről importált termékekért is többet fizethetünk, és hitelfelvételnél sem jön jól a gyenge fizetőeszköz.

„A térség valutáitól eltérően – amelyek viszonylag stabilak – a magyar forint kilengései nagyok a kockázatosság miatt. Az indulásakor 232-240 forint volt egy euró, azóta rendszerűen gyengül a gazdaságpolitikának köszönhetően” – mondta a Hírklikknek Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. „Ezek a kilengések rosszkor jönnek így év végén. A cégek most kezdenek átárazni, bérszerződéseket kötnek, nekem az a félelmem, hogy ez az átárazás gyors lesz, felgyorsul az inflációs folyamat.”

Dupla infláció

A jelenlegi hullámon kívül csak 2022-ben volt példa tartósan 400 forint feletti euróárfolyamra, akkor június és december között szinte végig ebben a tartományban mozgott. Két éve, szintén októberben jegyeztük a 434 forintos rekordot. Ebben az időszakban emelkedett meredeken a magyarországi infláció is, amely tavaly januárra évtizedes rekordszintet ért el. Bod Péter Ákos szerint erre most nem kell számítani, de az eurozónához viszonyítva így is kétszer akkora lehet a magyar infláció. „Két éve Európa-szerte is 10 százalék feletti infláció volt, jelenleg 2 százalék. A legrosszabb álmainkban sem gondolhatjuk, hogy újra kétszámjegyű lesz a magyar pénzromlás mértéke, de decemberre akár 5 százalék fölé is emelkedhet, és beragadhat. Amikor máshol 2-3 százalék lesz, nálunk annak a duplája” – mondta a közgazdász. Az inflációhoz tartozó gyenge forint viszont a pénzügyminisztériumnak nem gond, hiszen az áfabevételeken keresztül nem őket viseli meg, hanem a vásárlókat – tette hozzá.

A kormány a minimálbérre, vagy az átlagbérre vonatkozó előrejelzéseivel is hatással lehet a forint árfolyamára. A legutóbbi ígéret szerint 2028-ra szeretnék elérni az ezer eurós bruttó minimálbért, ami a jelenlegi 662 eurót tekintve négy éven belül több mint 50 százalékos emelés lenne. Az egymillió forintos átlagbér eléréséhez is hasonló mértékben kellene emelkednie a fizetéseknek. Érdekesség, hogy Lengyelországban már kis híján valóra vált az ezer eurós minimálbér: a jelenlegi bruttó 4300 zloty 990 eurónak felel meg. „Ha valaki komolyan veszi a kormány minimálbérre, átlagbérre vonatkozó terveit, akkor úgy számol, hogy ehhez költségnövekedés, és ezáltal infláció tartozik. Egy inflációs forint pedig nem tud talpon maradni egy nem inflációs euróval szemben. A Magyar Nemzeti Bank – nagyon bölcsen – a legutóbbi ülésén nem vitte le a kamatot, de még így is gyengült a forint az euróhoz viszonyítva” – emlékeztetett a jegybank korábbi elnöke.

Hatások az árfolyamra

Ingadozást okozhat az is, hogy magyar idő szerint péntek este az egyik legnagyobb hitelminősítő, az S&P dönt a magyar államadósság besorolásáról. Bod Péter Ákos felidézte, hogy a magyar kockázati besorolás jelenleg két fokozattal van a bóvli felett: nem csoda, hogy minden hír, fejlemény nagy kilengésként csapódik le az árfolyamban. 

Hosszú távon pedig azt ugyan nem lehet tudni, mikor lesz 500 forint az euró, de két szempont biztosan nagy hatással lesz az árfolyamra. Az egyik, hogy a német autó- és akkumulátorgyártásra épülő magyar gazdaságot nem csak a német gazdaság stagnálása foghatja vissza, hanem az is, ha a német autógyártók kiszorulnak az értékesítésük jelentős részét adó kínai piacról. A másik pedig, hogy Matolcsy György március 3-án – 12 év után – átadja a Magyar Nemzeti Bank elnöki pozícióját, és sok múlik azon, ki ül majd a székébe. Emlékezetes, hogy Orbán Viktor néhány hete már jelezte, hogy egyik miniszterét látná szívesen ebben a pozícióban és bár nem nevezte meg, de nyilvánvaló, hogy Varga Mihály pénzügyminiszterre gondolt.