Egyeztetnek a kormánnyal a többezer ukrajnai menekültről

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az UNHCR a II. világháború után jött létre azért, hogy az otthonaikat a háborúban elhagyni kényszerült, illetve hazatérni támogatás nélkül nem tudó európaiaknak segítsen. Az 1950. december 14-én alakult szervezet mandátuma eredetileg mindössze három évre szólt. Időközben azonban újabb háborús konfliktusok robbantak ki a világban, ezek újabb menekültválságokat idéztek elő. Az UNHCR 1956-ban került szembe az első komolyabb menekülthelyzettel, amikor a szovjet csapatok által vérbe fojtott magyar forradalom után tömegesen menekültek külföldre a magyarok. Azóta is folyamatosan van feladatuk, mert Afrikában, Ázsiában, Latin-Amerikában, majd Európában is alakultak ki menekültválságok. 

Magyarországon a rendszerváltás előtt, 1989-ben jelent meg a szervezet, mert a magyar kormány a romániai falurombolások elől idemenekülő emberek megsegítéséhez kért segítséget. Az utóbbi 30 évben bőven volt tennivalójuk, először a jugoszláviai majd a koszovói háború, az elmúlt két és fél évben az ukrajnai háború nyomán kialakult menekültválság miatt. „Itt nyilván nem olyan a feladatkör, mint például a Közel-Keleten, Afrikában vagy akár Délkelet-Ázsia számos válságövezetében, ahol akár menekülttáborokat is működtetünk. Az Európai Unió tagországaiban és más fejlett országokban működő kormányzatok és hatóságok feladata, hogy a menekültekkel foglalkozzanak. Mi ehhez minden szakmai segítséget megadunk, és az állami hatóságok mellett számos civil- és segélyszervezettel működünk együtt a lakhatás, iskoláztatás, munkakeresés és a jogi segítségnyújtás terén. De a partner szervezeteinken keresztül sokszor pszichoterápiás vagy más pszicho-szociális támogatást is nyújtunk” – mondta Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága magyar szervezetének kommunikációs vezetője.    

Ha egy menekültválság túljut a kezdeti státuszon, akkor már kevésbé az élelmiszer-ellátás vagy a lakhatás a feladat, hanem arra koncentrálnak a segítő szervezetek, hogy a menekültek beilleszkedjenek – magyarázta a szakember. Az ukrán háború is a harmadik évében jár már, most mindenkinek az az érdeke, hogy a menekültek integrálódjanak, saját munkájuk, bevételük legyen, eljussanak odáig, hogy saját magukról tudjanak gondoskodni. Így belőlük adófizetők is lehetnek, miközben a gyerekeik iskolába járnak. 

Most, hogy a kormány megváltoztatta a menedékesekre vonatkozó jogszabályt, ezt a folyamatot törte ketté. Ahogy arról a Hírklikk korábban beszámolt, a kormány úgy döntött, hogy augusztus 21-e után már kizárólag az ukrán frontról menekülők kérhetnek menedéket és lesznek jogosultak központi elszállásolásra Magyarországon. Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa ezt a módosítást embertelennek és jogellenesnek nevezte.  Simon Ernő sem dicsérte meg a kormányt. Nagyon ijesztőnek tartja, hogy az utcára tett menekülteknek az őket megillető gondoskodás helyett egy európai uniós tagországban esetleg a hajléktalanellátó rendszerre kell hagyatkozniuk.

Az UNHCR sem tudja pontosan hányan kerültek utcára, de több helyről jelentették nekik, hogy akut és feszült a helyzet a településeken. A helyzet egyelőre képlékeny, így például az, hogy mi lesz az augusztus 20-án már Ercsiben és Mezőváron utcára tett 110 emberrel, csak a következő napokban fog eldőlni. 

Arra a kérdésünkre, hogy kiket és hány embert érint ez az intézkedés, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága magyar szervezetének kommunikációs vezetője azt válaszolta: mintegy 2-3 ezer menedékesnek kellett elhagynia a szállását. Igen sok menekült méltányossági kérelmét elutasította Pál Norbert, az orosz-ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos hivatala. A kormánybiztos döntötte el ugyanis, hogy ki maradhat és ki nem. A kérelmezők igen nagy hányadát utasították el, indoklás nélkül. „Sok olyan esetről tudunk, amikor sokgyermekes szülők, várandós kismamák kerültek ki egy pillanat alatt az utcára” – hívta fel a figyelmet a kialakult helyzetre a szakember.  

Ilyen eset az is, ami Kocs településen történt. A közösségi médiában terjed az a rövid videó, amely megmutatta, hogy a 127 kilakoltatott menedékes – közülük 80 gyerek – a korábbi szálláshelyük körül üldögél és fogalmuk sincs, hol fognak éjszakázni. Később a Magyar Helsinki Bizottság bejegyzéséből kiderült, hogy „a támogatott szállásukról kilakoltatott gyerekek éjszakára matracokat kaptak és az udvarban alhattak, amíg fél 5-kor ki nem nyitott a bolt, akkor ki kellett menniük. Az anyák, nagymamák maradtak az utcán és virrasztottak. Félnek, fáradtak, azt mondják, nem bírnak ki így még egy napot.”

Az UNHCR is figyelemmel kíséri a kilakoltatásokat. Több helyszínről kaptak jelzéseket, hogy bajban vannak. A Magyar Helsinki Bizottság – ahogy az UNHCR – munkatársai is megfigyelőként vannak jelen több településen. „Tudunk olyan esetekről, amikor veszélyeztetett terhes anyukákat, rákbeteg embereket, vagy súlyos egészségügy problémában szenvedő gyerekeket és családtagjaikat fognak utcára tenni. Elképesztő humanitárius katasztrófa előtt áll Magyarország csak és kizárólag a magyar kormány hibájából és ez csak az ő felelősségük. Ugyanis nem látszik, hogy ki az, aki ekkora embertömeget el tud helyezni” – mondta korábban a Hírklikknek Szekeres Zsolt.

Az átmeneti védelemről szóló európai uniós direktíva, irányelv, azaz Magyarországon a menedékes státusz arról szól, hogy aki ezt megkapja, annak az adott ország hatóságai kötelesek biztosítani megfelelő lakhatási körülményeket. Itt és most ez a lehetőség tűnik el. A magyar állam az európai uniós irányelvekben foglaltaknak nem tesz mostantól eleget – hívta fel a figyelmet Simon Ernő, majd hozzátette, még júliusban a menekültek helyzetének kezelése iránti fokozottabb elkötelezettséget kért az UNHCR az EU elnökségét átvevő Magyarországtól. 

A magyar kormány nagyon súlyos hátrányt okoz az érintetteknek – vélte az ENSZ szervezetének kommunikációs szakembere. Sokuk akár már több, mint két éve él Magyarországon, a gyerekek iskolába járnak, a szülők közül már vannak, akik dolgoznak. De ha a szállásuk megszűnik és nem találnak nagyon gyorsan másikat, akkor nem lesz munkájuk sem, a gyerekek kiszakadnak a megszokott iskolai környezetből, a közösségből. Ez az intézkedés megszakítja azt a fajta integrációs, beilleszkedési folyamatot, ami minden menekült helyzetben az adott állam, a helyi közösségek és a menekültek legfőbb érdeke. Akkor oldódik meg egy menekültválság, ha a befogadó országon belül hatékonyan és gyorsan megtörténik az integráció – fejtette ki.  

„Bízunk abban, hogy amikor szembenéz azzal a magyar kormány, mit idézett elő ezzel a jogszabály-változtatással, akkor a hatóságok visszalépnek ettől az intézkedéstől. De legalább újra gondolják, mert ez így nem tartható. Folynak az egyeztetések a magyar kormánnyal, hogy megoldást találjanak erre az uniós jogszabályoknak nem megfelelő helyzetre. Azt szeretnénk, hogy ezek az emberek biztos lakhatáshoz jussanak és függetlenül attól, hogy Ukrajna melyik részéből érkeztek, ott lehessenek mindaddig – de legalább az első három hónapban mindenképpen –, amíg biztonságosan haza nem tudnak térni” – mondta Simon Ernő.