Ercsiben és Mezőváron az államalapítás ünnepén kell kiköltözniük szállásukról a menekült kárpátaljaiaknak

Már augusztus 20-án megszűnik néhány szálláson a menekültek ellátása, miután a kormány egy nyári rendelettel módosította a rendszert, amelyből így kiszorulhatnak a kárpátaljaiak, köztük sok magyar roma család – értesült a Telex. Ezrek kerülhetnek utcára, akiknek paradox módon a menekültként való ellátásuk egyik akadálya épp a kettős állampolgárságuk lehet. Akinek a támogatása megmarad, az sem lehet biztos abban, hogy egy újabb módosítás nem fosztja meg tőle.

Ahogy arról a Hírklikk többször is beszámolt, a Magyar Közlönyben június végén jelent meg az a rendelet, amely szerint ezentúl csak Ukrajna aktív háborús területeiről érkezett menekültek kaphatnak csak támogatott szállást. Ezzel Nyugat-Ukrajna és Kárpátalja menekültjei kiesnek a magyar állami menekültrendszerből. A másik, a menekültek számára kedvezőtlen „újdonság,” hogy augusztus 21-től kezdve a Máltai Szeretetszolgálatot kivéve, minden magyar segítőszervet kiszórnak az eddigi rendszerből.

A kárpátaljaiaknak az első pont miatt kell távozniuk, anélkül, hogy tudnák, hova. „Vissza nem megyünk, valószínűleg haza sem érnénk, elvinnének katonának, aztán a háborúba” – mondta a Telexnek az egyik férfi. Az asszonyok és a gyerekek ugyan mehetnének, de a férfiak nélkül a megélhetésük kétséges. Alkalmi munkát nem találnának otthon, ráadásul sok házból kikötötték már a villanyt is, mivel két éve nem fizették az alapdíjat, hiszen nem is éltek ott. Már ennek a visszakapcsolása is nagy költséggel járna, de a hazautazás is anyagi terhet jelent, segítséget ehhez sem kapott senki, aki kiszorult a támogatási rendszerből.

A szállásadókkal az állam kötött szerződést, a lakók után napi ötezer forintot kaptak a fenntartók az ellátás biztosításáért cserébe. Ercsiben elmondták a lakók, hogy az élelmezésre fejenként napi ezer forintot kaptak a fenntartótól.

„Nagyon hálásak vagyunk az eddigi segítségért, de elég baj, hogy ezt most elvették, tehetetlenek vagyunk. Hová mehetnénk? Elmegyünk majd a Nyugati pályaudvarra” – mondta egy asszony. 

A rendelet érvénybe lépésétől alig 10 nap volt arra, hogy a módosítás alapján kiesők fellebbezhessenek. Volt, aki ezt megtette, bár így is elutasították, sokan viszont nem is tudtak a határidőkről. „Nekünk nem szólt senki” – idézi a Telex egy asszony panaszát az ercsi szállásról. Az érdiek között volt igénylő, de vagy nem kaptak érdemi tájékoztatást az elutasítás okáról, vagy az asszony kapott ugyan ideiglenes hosszabbítást a támogatásra, de a férje nélkül, így a család nem tudna együtt maradni.

A július 10-i határidő után pedig alig hat hét maradt a kiköltözésig. Ha lenne is pénzük a családoknak, sokszor az sem jelentene megoldást: „Gyerekkel, Kárpátaljáról. Hát leteszik a telefont, ahogy meghallják. Van, aki nyíltan megmondta, hogy romáknak nem adja ki a lakást.”

Kétségtelenül felvethető kérdés, meddig lehet fenntartani a jelenlegi támogatást, de annak váratlan elvágása vitatható döntés és az bizonyosan nem társadalmi érdek, hogy a családokkal ezrek kerüljenek hirtelen az utcára. A menedékeseknek járó támogatás megvonása egyébként nem jelenti, hogy az országot el kellene hagyniuk, erre már csak azért sem kötelezhetők, mert kettős állampolgárokról van szó. Részben épp ez az akadálya a támogatás fenntartásának. Volt, aki Németországban próbálkozott az első hetekben, de onnan épp a magyar állampolgárság miatt tanácsolták el, mondván, így nem tekinthető ukrajnai menekültnek, segítséget Magyarországról kell kapnia.

Szekeres Zsolt a Magyar Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa a Hírklikknek elmondta beperelik a magyar államot, amely most elképesztő humanitárius katasztrófa előtt áll, csak és kizárólag a magyar kormány hibájából és ez csak az ő felelősségük. Ugyanis nem látszik, hogy ki az, aki ekkora embertömeget el tud helyezni. Ráadásul az érintetteknek az európai uniós jog alapján joguk van arra – mivel kényszerből, a háború elől menekülve vannak itt –, hogy az állam segítsen nekik abban, hogy lakni tudjanak valahol. Ezt vonja meg tőlük önkényesen és embertelenül a magyar állam.

A Bizottság közleményben kérte, hogy legalább a bíróság döntéséig maradhassanak szállásaikon gyerekeikkel azok az anyák, akik jogorvoslatot kértek. „A kormány szereti magát a családbarátság élharcosaként láttatni. Itt kisgyerekes családok százairól van szó. A kormány szereti magát az ukrajnai menedékesek nagylelkű istápolójaként bemutatni. Itt hazájukból elüldözettek ezreiről van szó. A kormány előszeretettel döngeti a mellét, mint a határon túli magyarok, köztük az ukrajnai magyar kisebbségi közösség rendíthetetlen védelmezője. Itt többségükben kárpátaljai magyarokról van szó. Három jó oka is lenne tehát a kormánynak, hogy végre az emberséges arcát mutassa. Ha mégsem tenné, azzal a nemzeti ünnep másnapján családok százait tenné hajléktalanná, amire az állami ellátórendszer semmilyen módon nincs felkészülve” – írta a Helsinki Bizottság.

A szakemberek szerint a hazai szociális ellátórendszer nincs felkészülve ennyi ember elhelyezésére. Ahogy mostanában egyre többször, civil szervezetek igyekeznek valamelyest enyhíteni a sok gyereket is érintő humanitárius katasztrófán. Az UNICEF szintén azon dolgozik, hogy azok, akiket programjaikon keresztül elérnek, ne kerüljenek utcára. A Magyarországi Helsinki Bizottság becslése szerint mintegy négyezer olyan ukrán menekült él ma Magyarországon, akik – mint most Ercsiben és Mezőváron – majdnem biztosan utcára kerülnek. Hiszen ahonnan Magyarországra érkeztek, most nincs aktív harci cselekmény, ezért az Orbán-kormány döntése miatt elveszítik az uniós jogukat arra, hogy támogatott szálláslehetőségük legyen. A Hírklikk tudomása szerint jelenleg csak az UNICEF és hazai partnerei dolgoznak azon, hogy az Ukrajnából idemenekültek közül legalább 217-nek legyen továbbra is hol laknia az országban. Ez a négyezerhez képest nem túl sok, közülük 110-en azt sem tudják, hogy a méregdrága tűzijáték éjszakáján hol fognak aludni. Esetleg a Nyugati pályaudvaron…

Forrás: Telex/Hírklikk