Évek óta folyik az Orbán-kormány ellen az eljárás, egyelőre nem látszik a vége
Az uniós tagállamok Európa-ügyi miniszterei a héten ismét megvitatják a magyarországi demokrácia és jogállamiság helyzetét az úgynevezett hetes cikkelyes eljárás esetében. Az EU soros spanyol elnöksége a szerdai tanácskozáson nem alapos és elmélyült vitára módot adó meghallgatást tervez, hanem viszonylag rövid véleménycserét az aktuális fejleményekről.
A több mint öt éve zajló folyamat egy helyben topog: az EU27-ek félévente egyszer napirendre tűzik a témát, megbeszélik, hogy mi történt az elmúlt hat hónapban, majd minden marad a régiben. Pedig ha akartak volna, már rég továbbléphettek volna az eljárásban, megállapítva, hogy Magyarországon valóban súlyos veszélyben vannak-e az unió alapértékei – írja a Népszava.
Az Európai Parlament épp azért kezdeményezte 2018. szeptemberében a 7. cikkelyes procedúrát a Judith Sargentini képviselő által összeállított és nagy többséggel elfogadott jelentésében, hogy a tagállamok deklarálják: az Orbán-kormány tartósan megsértette-e az EU szerződéseibe foglalt demokratikus és jogállamisági normákat. Az eljárás szabályai szerint a vizsgálatot ajánlások, majd az ajánlások végre nem hajtása esetén szankciók követhetik, például az érintett ország szavazati jogának a megvonása. Az EU Tanácsba delegált tagországok azonban még mindig a vizsgálati fázisnál tartanak, és eszük ágában sincs szorítani a présen. Pedig sem az ajánlások jóváhagyásához, sem a szerződésszegés megállapításához nem kell teljes egyetértésre jutniuk, csak a korlátozó intézkedésekről szóló döntés igényel egyhangúságot. (Magyarország érintettként nem vesz részt a döntéshozatalban.)
A 7. cikkelyes eljárást kezdeményező EP évek óta sürgeti, hogy a kormányok végre léptessék a következő szakaszba a folyamatot és fogalmazzanak meg ajánlásokat a magyar kormánynak. Egy friss jelentéstervezet – amelyről hétfőn szavaz az EP állampolgári jogi bizottsága – nem csak felszólítja a tagállamok képviselőiből álló uniós testületet, hogy állapítsa meg, Magyarország súlyosan és tartósan megsértette-e az európai uniós értékeket, hanem figyelmezteti arra is, hogy felelős az EU-szerződésekbe foglalt értékek védelméért, és mulasztása hosszú távú és potenciálisan káros következményekkel járhat.
Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő – aki 2019-ben vette át Judith Sargentinitől a magyar dossziét – sajtóközleményben sajnálkozott amiatt, hogy a kormányközi EU Tanács tétlenül szemléli a magyarországi jogállamiság súlyosbodó helyzetét. Példaként említi, hogy a kormánynak a melegek jogait sértő intézkedései miatt a kulturális élet egyik prominens személyiségének kellett távoznia a tisztségéből, s hogy az uniós intézmények még mindig várják a konkrét bizonyítékokat Budapesttől a beígért igazságszolgáltatási és korrupcióellenes reformokról.
Információink szerint a jövő januárban hivatalba lépő belga soros EU elnökség sem fog bekeményíteni, az utánuk következő magyar elnökség hat hónapja alatt pedig szinte biztosan leáll a 7. cikkelyes folyamat.
