Ez történt a héten – Nem egészen az, amiről Orbán propagandája szól
Értjük, hogy propaganda, meg hogy politikai célok, meg, hogy beszűkült világlátás – de tényleg csak ennyire futná az Orbán fényezésének nemes feladatát ellátó stáb tehetségéből? Ez merült fel e sorok írójában, olvasván a miniszterelnök Facebook oldalán hetente rendszeresen megjelenő hétösszegző „képregényt”, aminek a címe: Ez történt a héten. A magunk mögött hagyott héten talán olyan „összegzést” sikerült összerakni, amely minden eddiginél elrugaszkodottabb a valóságtól.
Merthogy Orbán Viktor olvasatában a héten a következők voltak a legfontosabb történések:
Kormányülés
Üzbegisztán elnöke
Magyar-török csúcs
Türk Tanács 2022
Oviünnep
Vissza az óvodába
Némi magyarázat – már tőlünk
A kormányülésen (kedden) döntöttek két újabb termék „ársapkázásáról”. S hogy ezt miért nem domborították, mondjuk azzal a mantrájukkal, hogy „megvédjük a magyarokat a háborús infláció hatásaitól”? Hát azért, mert akkor a nyájas olvasónak rögvest az eszébe jutna, hogy eszementen elszabadultak az árak Magyarországon S ahogy a Hírklikk megírta, a világon a tizedik leggyorsabb élelmiszer-inflációját Magyarországon mérték októberben.
A találkozó Üzbegisztán elnökével, a török-magyar csúcs és a Türk Tanács 2022-es ülése bizony egyazon látogatás része volt – egy-egy ilyen összeröffenés alkalmával gyakorlat, hogy a résztvevők kétoldalú tárgyalásokat is folytatnak. Orbán az általa kiemelteken túl amúgy ugyanígy külön találkozott a tanács munkájában szintén résztvevő kazah és türkmén elnökkel is. Arról pedig az általa közzétett videó árulkodott: a külcsín és show a fontos Orbán számára. Nem tudjuk megállni az „Ez történt a héten” bejegyzés alatt olvasható egyik komment citálását: „Összeállt a Türkstreet Boyz, alig várom, hogy kijöjjön az album”.
De visszatérve az „Ez történt a héten” még nem taglalt momentumaira. Van még ugye kettő, ami szintén azonos téma köré csoportosul: 53 év után a miniszterelnök ellátogatott a jubileumát ünneplő régi óvodájába (Erre a héten több – köztük videós – posztban is felhívta a figyelmet). Lehet, a méréseik alapján „emberközeli imázsolásnak” látták szükségét a PR-emberei?
Ez is történt a héten, sőt, ez történt igazán
Ezek tehát Orbán szerint a magunk mögött hagyott hét leglényegesebb eseményei.
Szerintünk azonban nem, és gyanítjuk, nem állunk egyedül (messze nem!) ezzel a véleményünkkel. Merthogy lássuk – címszavakban –, mik voltak azok az események, történések november 7 és 13 között, amelyek tükrözik, befolyásolják, alakítják az életünket, a világunkat.
Megjelent az októberi inflációs adat. Utoljára a Bokros-csomag idején volt ilyen magas a mutató: a fogyasztói árak átlagosan 21,1 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly októberben, az uniós összehasonlításra alkalmas harmonizált index 21,9 százalékos volt, a külső hatásoktól megtisztított maginfláció 22,3 százalékra rúgott. A nyugdíjas infláció 23,6 százalék volt. Az élelmiszerek drágulása egyre elképesztőbb méreteket ölt: 40 százalékot tett ki.
Lemondott Palkovics László miniszter – az egyelőre hivatalosan legalábbis meg nem erősített lépésre az késztette, hogy már az energetika területét is elvennék tőle. (Közben a hír hivatalossá vált, erről itt írtunk. Szerk.)
A veszélyhelyzet meghosszabbításáról tárgyalt a Parlament. A háborúra hivatkozva ez rendkívül szabad kezet biztosít a kormányzáshoz.
S ha már háború. Nagy kudarc érte az orosz agresszort: kénytelen volt feladni és kivonulni a háború megindításának első napjaiban elfoglalt Dnyeper-parti Herszon kikötővárost.
Tovább folytatódott a magyar kormány pitizési hadművelete az uniós források megszerzéséért. Miközben Orbánék részint egyre több engedményt tesznek, részint vétóval próbálnak zsarolni, a másik oldal nem nagyon látszik engedni a keménységből. Új feltételeket támasztanak, illetve a német parlament kormánytöbbsége felszólította a kancellárt, hogy még keményebben lépjen fel a jogállamisági normákon megbukó Magyarországgal szemben.
De voltak jelentős külföldi történések is. Mindjárt rögtön az amerikai félidős választás, ami – óriási meglepetésre – gyakorlatilag Orbán hősének, Trumpnak a bukását hozta. A trumpi összeesküvés-elméletet képviselő republikánus jelöltek sorra vesztettek a választáson, s szemben az általában a regnáló pártnak – ezúttal a demokratáknak – az ilyen félidős választásokon bekövetkező jelentős térvesztésével, elmaradt a republikánus cunami. Ez óriási pofon Orbánnak, aki a kétoldalú kapcsolatokban nyíltan mindent egy lapra, Trump visszatérésére tett.
Ahogy pofon volt egy másik voksolás is, a szlovéniai elnökválasztás. Amit a függetlenként indult baloldali Nataša Pirc Musar nyert meg, legyőzve annak a Szlovén Demokrata Pártnak a jelöltjét, amely az idén tavasszal megbukott, a szlovén Trumpnak is nevezett, Orbán által ugyancsak kedvelt Janez Janšát adta kormányfőként.
