Ez történt a héten – Szép szavak a Balkánon, fenyegető szavak és lépések idehaza

Lássuk, mit tartott fontosnak kiemelni a június 19-25.-e közötti hétből. Szerinte „Ez történt a héten: 

Magyar-szerb stratégiai tanács – A miniszterelnök – és vele Novák Katalin köztársasági elnök – a héten újfent Szerbiába látogatott, s Palicson részt vett a Magyar-Szerb Stratégiai Együttműködési Tanács alakuló ülésén. Mondjuk, lassan már úgy járkál a Nyugat-Balkánra, mint Felcsútra: a mostani vajdasági látogatását megelőző héten az albán fővárosban tett hivatalos látogatást, aztán Montenegróban megnézte a magyar válogatott Eb-selejtezőjét, s gyorsan találkozott Jakov Milatovic elnökkel is. A most ismét felkeresett Szerbiában pedig szinte havi rendszerességgel vizitál, márciusban és áprilisban is járt ott, májusban pedig Szijjártó Péter külügyminiszter lépett fel Belgrádban Alekszandar Vučić szerb elnök „CÖF”-demonstrációján. 

Mindez persze nem önzetlen szimpátia. Ahogy Dérer Miklós külpolitikai elemző, az Észak Atlanti Tanács korábbi főtitkára portálunknak megállapította: „Orbán megpróbál valahogyan kitörni az elszigeteltségből”. Ezeken a látogatásokon a magyar vezető fő üzenete, hogy teljes mellszélességgel kiáll és szorgalmazza a régió országainak uniós csatlakozását. S persze még véletlenül sem kihagyva az alkalmat, egybe ostorozza az Európai Uniót a lassú tagfelvétel miatt. A héten azután már Banja Lukában azt is mondta, hogy „ma nincs új dinamika és nincs új energia az európai gazdaságban”, Európa tartalékai pedig a Balkánon vannak. 

S hogy vajon mi végett ez a nagy buzgalom? Miért karolta fel ennyire a térség államainak integrációs ügyét? Szövetségeseket próbál magának keresni, ha már minden más szövetségesével sikeresen összerúgta a port. S persze van további célja is: azt akarja, hogy megkerülhetetlenül fontossá váljék a személye a régió egészében, kvázi „cár-atyuska” szerepre tör, aki mindent megold, bármit kijár, és segít annak, aki neki kedves. Ennek kiváló példája, ahogy szerepet próbál magának szerezni a térség országai közötti feszültség csitításában. (Lásd mondjuk a legutóbbi, Vučić-csal közösen előadott színjátékot: a magyar kormányfő látványosan kérte a szerb elnök közbenjárását három, korábban Szerbiában őrizetbe vett koszovói albán rendőr szabadon engedéséhez – s mit tesz Isten? Orbán pár nappal később, most, hétfőn, Facebook-posztban tudatta, hogy sikerrel járt, „a szerb elnök az imént arról tájékoztatott, hogy a múlt heti találkozónkon megfogalmazott kérésemnek megfelelően, a szerb hatóságok hamarosan kiengedik az őrizetből a korábban elfogott három koszovói rendőrt” – írta. 

Mindezt az ember még megértően is fogadná, akár még méltányolná is, ha nem bújna ki a szög a zsákból: a szög pedig Putyin. Merthogy ez az a térség, ahol ő is aktívan kavar. Paul Lendvai a Der Standard hasábjain a minap egyenesen arra figyelmeztetett, hogy a Szerbiában és a boszniai szerb részállamban uralkodó oroszbarát hangulatban Vlagyimir Putyin közvetve második frontot nyithat a NATO ellen. Feltűnőnek nevezte, hogy egy, a belgrádi kormány által szervezett rokonszenv-felvonuláson közösen lépett fel Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezére, és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter.  

Erről egyébként Szent-Iványi István külpolitikai szakértő is beszélt portálunknak: ő egyenesen rémisztőnek nevezte, hogy a háttérben megbújik egy „csúnya” érdek, mégpedig Vlagyimir Putyin érdeke. Az orosz elnök szeretne kirobbantani egy nagy konfliktust a Balkánon; biztatja a boszniai szerb vezetőt, Milorad Dodikot (aki mellé odaállt Orbán Viktor is), és ugyanezt teszi Koszovóban a szerbekkel. 

Szarajevó – Hivatalos látogatás Bosznia-Hercegovinában – A héten Orbán nem csak Szerbiába, hanem Bosznia-Hercegovinába is ellátogatott, ahol azzal a Dodikkal tárgyalt, aki egyébként a napokban – 2014 óta éppen hetedszer – Moszkvában járt és Putyinnal találkozott. A Banja Lukában folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatót Orbán ismét arra használta, hogy bírálja az EU-t, és hangoztassa a szuverén magyar külpolitikát. Mondjuk, a héten történtek fényében különösen „pikáns”, ahogy ecsetelte: „A mi külpolitikánk elutasítja a szankciós megközelítést, semmilyen szankciót nem támogatunk, nem is fogunk” (de erről majd lentebb, amikor az EU 11. szankciós csomagjának megszavazásáról lesz szó).

Hajrá, magyarok! – Mosolygó miniszterelnök, boldog gyerekek – Orbántól nem áll távol ez a fajta politikai pedofília (lásd még rendszeres óvodai látogatásait választások idején, vagy akár a saját unokái szerepeltetését a Facebook oldalán stb.). S ha még ráadásul mindezt egy csili-vili futballstadionban fotózzák, a gyerekek pedig magyar mezt viselnek, nos, az már maga a PR-főnyeremény. Mindenesetre Orbán keddi napja azért jól sikerült, hiszen a magyar labdarúgó-válogatott két gólos győzelmet aratott a litván csapat ellen a Puskás Arénában rendezett Európa-bajnoki selejtező mérkőzésen.

Isten veled, Gyula bátyám! – írta heti összefoglalójában a 88 éves korában elhunyt Tellér Gyula temetése kapcsán. Tellér a tanácsadója volt, haláláig miniszterelnöki megbízottként foglalkoztatta őt, aki – mint egy korabeli Népszabadság cikk emlékeztet rá – főideológusa is volt. Született-e „Orbán-rendszer” 2010 és 2014 között? címmel a Nagyvilág 2014 márciusi számában megjelent tanulmánya inspirálta legfőképpen Orbán Viktor nagy politikai botrányt kavaró tusnádfürdői beszédét. Habár Tellér nem használta az illiberális demokrácia kifejezést, de az Orbán által elmondott gondolatmenet nála jelenik meg. Azaz – tegyük hozzá – megköszönhetjük mi, magyarok neki, hogy megágyazott annak az élhetetlen Magyarországnak, amit az elméletét a gyakorlatba ültetve Orbán megvalósít(ott).

Mindeközben azért történt itthon egy s más, ami valahogyan kimaradt a miniszterelnöki összefoglalóból.

Döntés újabb megszorításokról 

Tudjuk, ez a kormány – a népnyúzó baloldallal ellentétben – soha nem vetemedne arra, hogy megszorításokat hajtson végre – mantrázzák  eleget. Akár még el hihetnénk ezt, ám csak két „aprócska” kiegészítéssel: egyrészt addig biztosan nem, amíg nincs baj, másrészt, ha mégis, akkor majd nem annak hívják. 

A magunk mögött hagyott héten is döntöttek több ilyen nem megszorítónak nevezett megszorító intézkedésről, mégpedig a magát családbarátnak mondó kormány éppen a családpolitika területén húzta meg a nadrágszíjat. Ahogy a Hírklikk is beszámolt róla, az egyik ilyen megszorítás a babaváró hitel átalakítása: bár növelik az összegét (10-ről 15 millióra), de komolyan szigorítanak, s január 1-jétől csak azok a házaspárok vehetik majd igénybe, ahol a nő harminc év alatt van. Az indok különösen érdekes (és egyben átlátszó): kitolódik a gyerekvállalás időpontja. Emellett módosítják a Családi Otthonteremtési Kedvezmény, azaz a csok szabályait: megszüntetik az 5000 lakosúnál nagyobb településeken, miközben falun még emelik is az összeget. Az indok az ingatlanárak emelkedése (mondjuk, most éppen nem ez a jellemző). Ahogy Mellár Tamás országgyűlési képviselő, korább KSH-elnök fogalmazott: „nagyon kilóg a lóláb, egyszerűen nem akarják elismerni, hogy a gazdaság borzasztóan egyensúlyhiányos helyzetében nagy szükség van a különféle megszorításokra, amiket a kormány azonban szerkezeti módosításként próbál eladni”. Az intézkedések megmutatják, hogy a kormány képtelen megfelelő, célirányos, viszonylag kisebb áldozatokkal járó, s mégis megbízható eredményt hozó döntésekre – tette hozzá Mellár. 

Megfenyegetett ellenzéki települések 

A hét hazai botránya címet is elnyerhetné (már ha lenne ilyen verseny) Lázár János építési és beruházási miniszter performansza: az egykori hódmezővásárhelyi polgármester, aki egy időben Orbán kegyvesztettjeként dicstelenül távozni kényszerült az országos nagypolitikai színtérről, hogy azután főnixmadárként feltámadjon politikai tetszhalott állapotából, ezúttal még tőle is szokatlanul nagyon durva fenyegetésre vetemedett. A Rádió 7 Közös nevező című műsorában azt fejtegette, hogy árt a közösségnek, ha Márki-Zay Péter polgármester továbbra is a politikában marad. A kormány tagjaként „azt kell mondjam” – szögezte le –, hogy ha a hódmezővásárhelyiek újra megválasztják Márki-Zay Pétert, „ami persze szívük joga, és van persze lehetőségük erre, akkor a kormánytól semmiféle támogatásra és együttműködésre nem számíthatnak”. 

„Én úgy értékelem, hogy egy miniszter kimondta azt, ami amúgy is valóság, amivel nem tudok mit kezdeni” – ezt már Schmidt Jenő tabi polgármester, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke mondta portálunknak, hozzátéve: a mostani irányítási berendezkedés szerint az önkormányzati rendszer nem külön hatalmi ág, hanem az államrendszer egyik fejezete. A kormány tagjának, a térség parlamenti képviselőjének szíve joga ilyet mondani – közölte, mindenesetre az önkormányzati charta alapján ez nem egy szerencsés kijelentés. Leszögezte azt is: „megvannak a döntési szintek és a települési lehetőségek, amiket a hódmezvásárhelyiek is minden bizonnyal végig gondolnak”.

Witthinghoff Tamás budaörsi polgármester a Hírklikknek sommásan rámutatott: „Lázár János kimondta, hogy miért nem jogállam Magyarország”. Mint hozzátette: persze eddig sem lehetett kétségünk afelől, hogy a Fidesz tisztességtelen eszközökkel manipulálja, zsarolja a társadalmat.

11. uniós szankciós csomag elfogadása 

Ahogy ígértük, visszatérünk Orbán Viktor Banja Lukán elhangzott – és fent idézett – kijelentésére. Hogy is fogalmazott? „A mi külpolitikánk elutasítja a szankciós megközelítést, semmilyen szankciót nem támogatunk, nem is fogunk” – mondta. Persze tiszta forrásból – konkrétan tőle – tudjuk, „hogy ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok" – s bizony-bizony gyakran mást csinált, mint amit mondott. Merthogy csont nélkül megszavazta az Európai Unió 11. szankciós csomagját is, amivel – tudósított a Euronews – szigorítják az Oroszországba irányuló exportot korlátozó intézkedéseket, és célba veszik a Kreml támogatóit is, illetve a szankciók megkerülését gátló eszközzel megakadályozzák, hogy Oroszország rátegye a kezét a szankciókkal sújtott termékekre. 

Lehet persze, hogy mindez Orbán tudta nélkül történt, ugyanis a 21.-i a magyar vétó elmaradásáról szóló hír, Orbán meg 22.-én tartotta azt a sajtótájékoztatót, amelyen elhangzott, hogy semmilyen szankciót nem támogat és nem is fog. Hacsak nem arra gondolt, hogy majd a jövőben...

Újabb uniós elmarasztalás

Azon persze nincs mit csodálkozni, hogy Orbán nem büszkélkedik azzal, hogy a héten ismét elmarasztalta a magyar kormányt az Európai Bíróság. Mint a Népszava összefoglalta: a testület kimondta, hogy nem felel meg az EU-s jognak az a gyakorlat, hogy a menedékkérelmekre vonatkozó szándéknyilatkozatokat csak a belgrádi vagy a kijevi nagykövetségen lehet beadni. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben, s most ez az ügy végződött az Európai Bíróságon.