Górcső alatt négy kormányzati „engedmény” - III. Az ügyészi túlhatalom letörése
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint a kormány mindenben engedett az Európai Bizottságnak, majd négy területet sorolt fel, amelyekben konkrét „engedményekre” kész. A közbeszerzések, a korrupció, a jogalkotás és az energiafüggés csökkentése az érintett területek, amelyeken konkrét ajánlásokat tettek – tudatta egy korábbi kormányinfón. Már az első szakértői reakciókból is azt lehetett látni, hogy az „engedmények” nem valódiak, sőt, nem is igazán újak, legfeljebb a hazai közvéleménynek, miután az Európai Bizottságnak már korábban elküldték azokat a helyreállítási alap kifizetéseiről folyó egyeztetések keretében. Sorozatunkban szakértők segítségével egyenként vesszük számba a négy konkrét „engedményt”. Már foglalkoztunk a jogalkotással és az ügyészség szerepével, ezúttal azt igyekszünk tisztázni, mekkora az értéke ügyészség döntésével szembeni bírósági jogorvoslat lehetőségét érintő kormányzati ajánlásnak.
A nyilvánosság előtt – ahogy a Portfolió a minap felhívta rá a figyelmet – először kommunikálta a kormány azon „engedményét”, hogy lehetővé tenné: a korrupciós büntetőügyekben az ügyészséggel szemben legyen helye bírósági jogorvoslatnak. Erről beszélt Gulyás Gergely a kormányinfón. A portál szerint azért is új ez, mert a kancelláriaminiszter korábban többször is azt taglalta, hogy a magyar igazságszolgáltatási rendszer reformja már egy évtizede lezárult és a vádkikényszerítést egyébként sem engedi meg a magyar Alaptörvény. A lap megjegyezte, hogy a jelek szerint a Bizottság nem fogadta el a Polt Péter legfőbb ügyész felől érkezett májusi felajánlást, miszerint az Európai Ügyészség pótmagánvádlóként is kezdeményezhessen idehaza ügyeket és így kontrollt gyakorolhasson a magyar Legfőbb Ügyészség felett.
Magyar György ügyvédet kérdeztük, aki mélyen beleásta magát a kérdésbe, miután ő vezette az ellenzéki Egységben Magyarország Szövetségnek azt a jogi testületét, amelyik az igazságszolgáltatás reformjával foglalkozott (a másik a közjogi, alkotmányozási kérdésekkel).
„Tűrhetetlen, hogy Magyarországon az ügyész állam az államban, és hogy senki nem vizsgálja felül, ha az ügyészség egy ügyben nem emel vádat, mondván, az nem is annyira korrupt – a reformban benne kell legyen a bírósági jogorvoslat lehetősége” – szögezte le elöljáróban a szakember. „Örülünk, hogy a Fidesz is megérti már ezt, s bedobta a köztudatba, de ez kevés, át kellene venniük az ezt tartalmazó, a testületünk által már készre kidolgozott szakmai programot, amelynek egyik alfejezete pontosan ezzel a kérdéskörrel foglalkozik” – közölte, hozzátéve: ha az ellenzék nyert volna, ezt alkalmazta volna.
A programban az áll, hogy jogorvoslati lehetőséget kell nyitni annak, aki feljelentést tett vagy aki az eljárásban érintett, hogy ne kelljen kötelező verdiktnek venni egy nyomozást megszüntető határozatot, ha az ügyész nem emel vádat. Tehát ne legyen az ügyész kizárólagos joga bíró elé vinni az ügyet, és megszüntető határozat esetén a bíró kötelezhesse az ügyészt a vádemelésre. Ezt jelenti a „vádra kötelezés” elve. Illetve – tette hozzá Magyar György – a másik változat: a jogorvoslat keretében a bíró dönthessen arról, mit kezd az üggyel: visszaadja további vizsgálatra, vagy kötelezi a vádemelést (anélkül, hogy a bűnösség kérdésében döntene), esetleg valóban megszünteti az eljárást. „A bíróság mégiscsak egy másik hatalmi ág, nem függ annyira a kormánytól” – indokolta az ügyvéd, hozzátéve: az ugyanis rendben van, hogy az ügyészség a törvényesség őre, de az már nem, hogy kizárólagos a hatalma.
„Mindenesetre örülünk, hogy már a Fidesz is belátja ennek helyességét” – mondta, némileg ironikusan megemlítve, hogy ezt persze csak akkor teszi, amikor a jogállamisági klauzulákat érvényesítik vele szemben. „Habár Varga Judit igazságügyi miniszter szerint nincs is olyan, hogy jogállamiság, ám amikor szükség van rá, amikor pénzért kell kuncsorogni, akkor csak kiderül, hogy mégis van ilyen” – jegyezte meg. Mint hozzátette: az ellenzéki jogászok ezzel együtt örülnek, hogy végre a Fidesz is belátja ennek az ügyészi teljhatalomnak a tarthatatlanságát. Igaz ugyan, hogy ennek a három nagy ága – a vádra kötelezettség, a korrupciós ügyészség és az Európai Ügyészséghez való csatlakozás – közül egy területen mégis csak valamit nyitni látszik a Fidesz. „De – mint Mátyás király esetében, amikor a szegény lány hozott is meg nem is, adott is, meg nem is ajándékot – a kormány csak bedobta, s nem dolgozta ki a kérdéskört, ami nyilván nem lesz elegendő az Európai Uniónak, meg kell hozzá változtatni az eljárási szabályokat is” – szögezte le.
Magyar György kitért a vádra kötelezettség egy másik „alváltozatára”, arra, hogy szükség lenne a pótmagánvád intézményének kiszélesítésére. Az Egységben Magyarországért jogi kabinetje által készített csomag ezzel szintén foglalkozik. Mint magyarázta: manapság csak bizonyos bűncselekmények esetén van arra lehetőség, hogy az ügyészség által megszüntetett eljárásban pótmagánvádat emelhessen a magánvádló, hogy ügyvédi közreműködéssel ügyésszé váljon. Ezt a lehetőséget szerintük ki kell szélesíteni, hogy jóval több esetben mód nyílhasson ilyen eljárás indítására. „Klauzálisan is legyen meg a feljelentőnek, a vádlónak az a lehetősége, hogy közvetlenül maga is bírósághoz fordulhasson, vádat emelhessen, ha megszüntették az általa kezdeményezett eljárást, s hogy a jogi képviselője ügyészi szerepbe kerüljön – ahogy egyébként a nemzetközi gyakorlatban megszokott” – fejtegette Magyar György.
Ráadásul nem csak szűken, bizonyos korrupciós ügyekben – ahogy a jelek szerint a Fidesz akarja – kell ezt engedni, hanem Büntetőeljárási törvény (Be.) módosításban szélesebb körben taxative felsorolandó ügyekben – mondta az Egységben Magyarországért igazságügyi kabinetvezetője, aki rámutatott: át kellene venniük az ezt tartalmazó, már kidolgozott szakmai programot, aminek elkészítésében olyan komoly jogászok vettek részt, mint Bárándy Gergely, Lattman Tamás, Szepesházi Péter, vagy éppen Kaltenbach Jenő. „A baj az, hogy bedobnak ilyen témákat, hogy így meg úgy fognak változtatni, ami szándéknak jó, de törvénymódosításnak elégtelen” – húzta alá, felszólítva a kormányoldalt: „tessék egyeztetni velünk, üljenek le az egyes parlamenti frakciók szakértői, hiszen ez egy olyan, minden magyar állampolgárt érintő téma, amiben nem elég az, ha valaki a kormány nótáját fújja!”.
Sorozatunk eddig megjelent cikkei:
II. – Az ügyészi túlhatalom letörése
