Górcső alatt négy kormányzati „engedmény” - IV. Az energiafüggés csökkentése
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint a kormány mindenben engedett az Európai Bizottságnak, majd négy területet sorolt fel, amelyen konkrét „engedményekre” kész. A közbeszerzések, a korrupció, a jogalkotás és az energiafüggés csökkentése az érintett területek, amelyeken konkrét ajánlásokat tettek – tudatta a kormányinfón. Már az első szakértői reakciókból is azt lehetett látni, hogy az „engedmények” nem valódiak, sőt, nem is igazán újak, legfeljebb a hazai közvéleménynek, merthogy az Európai Bizottságnak már korábban elküldték azokat a helyreállítási alap kifizetéseiről folyó egyeztetések keretében. Sorozatunkban szakértők segítségével egyenként vesszük számba a négy konkrét „engedményt”. Elsőként a jogalkotás területét érintő magyar vállalással, majd az ügyészséget érintő kormányzati ajánlásokkal foglalkoztunk és a közbeszerzések tisztaságát érintő javaslatról volt szó. Most az energiafüggőség problematikája kerül terítékre. Előre mondjuk: a rezsicsökkentés itt is komolyan ludas.
„Magyarországnak a források egy jelentős részét arra kell fordítania, hogy jelentős energiafüggőség csökkentést érjen el az ország” – ez volt a nevezetes négy „engedmény” egyike, amit Gulyás Gergely jelentett be a minap. A kancelláriaminiszter arról beszélt, hogy a hitelként megkapott helyreállítási pénzeket teljes egészében az energiafüggetlenség növelésére fordítanánk.
Mennyire „engedmény” ez? És egyáltalán, mennyire lehet garantálni, hogy valóban ez történik majd, s nem lesz belőle ismét átverés a magyar kormány részéről?
„Kezdjük a végéről: természetesen nincs garancia arra, hogy ha a kormány megkapja a pénzt, be is tartja az ígéretét, dacára annak, hogy minden bizonnyal nagyon komoly írásbeli biztosítékokat fognak előre kérni, megelőzendő, hogy a kormány ismét eltüntesse a támogatást” – mondta Holoda Attila energetikai szakértő, egykori (az Orbán-kormányban dolgozott) államtitkár. Szerinte van logika abban, miért kéri az unió a tagállamoktól, hogy ők is kezeljék kiemelten az energiafüggőséget. Brüsszelben ugyanis azon dolgoznak, hogyan tudnánk azt csökkenteni. Az elvárás, hogy mindenki a saját lehetőségéhez mérten tegye meg a magáét, különösen az olyan nagy energiafüggőséggel rendelkező országok, mint Magyarország.
„Az energiafüggőség csökkentésének egyik lehetősége az energiahatékonyság és -felhasználás visszafogása, ám Magyarországon a kormány éppen az energiapazarlást támogatja, mégpedig a rezsicsökkentéssel” – szögezte le Holoda Attila, aki szerint az alacsony áron elérhető rezsi továbbra is azt a hamis biztonságérzetet sugallja a lakosságnak, hogy nem kell foglalkozni az árral, „a jóságos kormány” megvéd minket. (Szerkesztőségi megjegyzés: a szakértővel a rezsicsökkentésre vonatkozó kormányzati bejelentés előtt beszéltünk.) Igen ám, de mindeközben az emberek nem veszik észre, hogy ezzel forrásokat vonnak el olyan területekről – például oktatás, egészségügy –, ahol égető szükség lenne rájuk. Csak az idén több mint ezer milliárd forintot kell ellentételezéseként az állami vállalatnak kifizetnie azért, mert drágábban szerzi be az energiát, mint amennyiért azt rezsicsökkentve továbbadja a lakosságnak – emlékeztetett.
|
Nem tanultunk Forgó Morgótól Borzasztó érdekes, hogy a magyarok nem képesek takarékoskodni, holott már a hetvenes években beindult az első erre ösztönző kampány – fejtegette Holoda. A Forgó Morgó reklámon jókat mosolygott a magyar, megjegyezte, milyen aranyos, de senki nem csinált semmit. És a rezsicsökkentés miatt sem törődnek azzal, mennyi energiát fogyasztanak, még ott sem tesznek semmit, ahol erre mód lenne – mondta, egy olyan vizsgálatra is hivatkozva, amelyben ő is részt vett: 26 százalék volt csak hajlandó lejjebb tekerni a fűtést ott, ahol erre megvolt a lehetőség. |
Önmagában a nagy importfüggőség persze nem meglepő – tekintett vissza az előzményekre a szakértő. A hetvenes évektől kezdődően, fokozatosan csökkent az unióban a saját termelésű energia aránya. Ráadásul a gazdasági fejlődéssel együtt az energiaigény is egyre nőtt, így mind jobban kellett támaszkodni az importra. Holoda kitért az alapproblémára is: az oroszok elaltatták az uniós politikusokat és bürokratákat, akik elhitték, hogy minden rendben lesz, ha az adott ügylet megfelel a szabályoknak. „Senki nem feltételezte az oroszokról, hogy ennyi évvel a rendszerváltozás után ismét visszanyúlnak az energiához, mint fegyverhez – ahogy Orbánról sem feltételezték, hogy így viselkedik majd az elit klubban” – szögezte le.
Mindenesetre az EU – nem tagadva, hogy közösen kell megtalálni a diverzifikált beszerzési forrásokat, útvonalakat – azt akarja elérni, hogy minden tagország tegye meg azt, amit saját erőből tud. De ez csak a feladat egy része, el kell érni azt is, hogy csökkenjen a gázfelhasználás. Ehhez az energiatakarékosság járul hozzá. Hiszen az nem elég, ha diverzifikáljuk, lecseréljük a forrást, hatékonyabban kell használni, nem szabad pocsékolni az energiát, ahogy egyébként Magyarországon – de általában is a volt szocialista országokban – ez még mindig gyakorlat.
Holoda emlékeztetett arra, hogy erre a célra az Európai Unió már korábban is adott pénzt, például napelem-felhasználásra vagy az energiahatékonyság javítására. Az más kérdés, hogy ez utóbbi esetében – főként az épületeknél – nem elsősorban a (finanszírozás hiánya miatt a leginkább rászoruló) lakosság kapott belőle, hanem a (jobb hitellehetőségekkel rendelkező) közintézmények. 2015-ben például komolyabb uniós támogatás érkezett energiahatékonysági projektekre, ám Lázár János – aki akkor is miniszter volt – kiállt és közölte, hogy nem a lakosság, hanem közintézmények, közületek kapnak majd belőle, a lakosságnak pedig biztosítanak egyfajta kedvezményes banki hitelkonstrukciót. Mondta ezt akkor, amikor a lakosság legégetőbb problémája éppen az volt, hogyan keveredjenek ki a devizahitelek terhe alól – mutatott rá az Orbán-kormány cinizmusára Holoda.
Most pedig az Európai Unió ismét szeretne pénzt adni, de kifejezetten lakossági, lakótelepi energiakiváltásra, az energiafelhasználás csökkentésére – az egyik lehetőség a napelemmel segített villamosenergiával történő fűtés, ám ehhez a komplett rendszert ki kell cserélni (például a kazánt). Ezzel szemben a geotermális energia hasznosításával ki lehetne váltani a földgázt, és ebben mi tényleg nagyhatalom vagyunk, elsősorban a középhőmérsékletű tartományból sok energia kiszedhető, amire a lakosság, főleg a távhő révén esetében vevő lehet. „Ez valódi energiamegtakarítás lenne, s függetlenedés is egyben” – szögezte le Holoda Attila szakértő.
Sorozatunk eddig megjelent cikkei:
I. – Jogalkotás
II. – Az egyszereplős közbeszerzések
III. – Az ügyészi túlhatalom letörése
