Ígéretek Eldorádója
Már számon tartani is képtelenség, hogy választások közeledtével kiknek, mit és mennyit ígért Orbán Viktor. Persze most nem arra gondolunk, hogy mit és hogyan kapnak fű felett és fű alatt a kezéből etetett NER-társai a közvagyonból, hanem arra, hogy legálisan, mindannyiunk kontójára milyen pluszjuttatásokkal, emelésekkel, prémiumokkal igyekszik rávenni a polgárokat arra: tavasszal szavazzanak ismét a Fideszre. A választások előtti osztogatást olyannyira megszokta már a magyar, hogy jószerivel csak a vállát rándítja meg a hallatán. De az, amit Orbánék most művelnek, nos, az tényleg minden képzeletet felülmúl. Értjük persze, az utóbbi három választás egyikében sem kellett tartania a vereségtől – most azonban van esélye az összefogott ellenzéknek elkergetnie a fideszes kompániát. A jelenlegi rezsim leváltását akarók táborának némi optimizmusra adhat okot, hogy Orbán 2006-ban nemhogy 13. de már 14. havi (!) nyugdíjat is beígért... a választást mégis elveszítette.
Egy kis időutazással kezdenénk. Egy kis videóval. Emlékeznek erre?
Vagy emlékeznek erre a „plakátra”?
Vagy erre?
Ezek csak találomra kiválasztott videók és „plakátkák” Orbán Viktor Facebook oldaláról. Meg tudják mondani, hogy mi bennük a közös?
Eláruljuk: az, hogy a mi miniszterelnökünk nagyon odafigyel arra, senkinek, még véletlenül se legyen kétsége afelől, minden jó, ami éri az embert, az magának Orbán Viktornak köszönhető. Rendre ő jelenti be – hol formálisan, hol „véletlenül elkottyintva” – az örömhírt: pénz áll majd a házhoz. Nyugdíjasok esetében ez végképp aranyszabály nála, de nem kizárólag a legnépesebb szavazótábora értesülhet tőle a jó hírekről.
És jó hírek az elmúlt hetekben-hónapokban – a választások közeledtével egyre sűrűbben – érkeznek is az emberekhez. Családok, nyugdíjasok, fiatalok, közmunkások és minimálbérért dolgozók, rendvédelmisek – alig van réteg, amelynek tagjai kimaradnának a nagy orbáni választási osztogatásból. (De persze csak „alig”, hiszen hallottak önök arról, hogy bármit kapnának a legelesettebbek, a mélyszegénységben élők, a romák? – mármint a „kiló krumplin” túl)?
Példán mutatjuk be, hogy mennyire mindent grammra kimérve, milliméterre „kicentizve” működik ez az osztogatási gépezet: ebben a korábbi cikkünkben összeszedtük, hogy a 2021 januárjától a 2022-es választásokig terjedő időszakra orbáni adományként mit és hogyan csepegtetett a nyugdíjasoknak a propagandagépezet:
2021. január: éves rendes nyugdíjemelés (nagyon alultervezetten, ami mozgásteret adott újabb emelésnek).
Február: a 13. havi nyugdíj egynegyede
Június: nyugdíjkorrekció (az inflációhoz igazodó, a hagyományosan novemberben folyósított korrekciót előrehozták, de már akkor látható módon, arra játszva, hogy novemberben is szükségessé váljék még egy kiigazítás – így kétszer lehetett kommunikálni az osztogatást).
November: újabb nyugdíjkorrekció (lásd fent)
November: nyugdíjprémium (vastagon fogott a ceruza: a választásokra tekintettel, minden nyugdíjas és nyugellátású 80 ezer forintot kapott ezen a címen)
2022. január: éves nyugdíjemelés (amely ezúttal nem is három, hanem mindjárt öt százalék lesz)
Február: 13. havi nyugdíj (Mint az induló videóból láthattuk, már nem is csak a várt kétheti, hanem egyenesen teljes havi pluszt adnak)
És ez csak a nyugdíjasoknak szóló osztogatás. Hol van még a társadalom többi, megcélzott rétege? Íme egy gyors leltár az eddig, a jövő évi választások előtt beígért pénzekről, kedvezményekről stb., arról, ki, mire számíthat.
Közmunkások
Kezdjük az egyik legfrissebbel, a közmunkásokkal. A jól hangzó, de valójában felemás „gesztus” bejelentése is Orbán Viktorra „hárult”: december 15-én Facebook posztjában üzente meg, hogy az eddigi bruttó 85 ezer forintról bruttó 100 ezerre emelik jövőre a közmunkások bérét (ami az ugyancsak megemelt minimálbér 50 százaléka), illetve a minimum középiskolai végzettségű közmunka után járó bruttó bért 130 ezerre (a garantált bérminimum felére). Ez mintegy 85 ezer választópolgárt érint, kérdés, mennyien gondolják végig: az emelés valójában – minden szempontból – filléreket jelent csak a számukra (erről itt lehet részletesen is olvasni), illetve, hogy miért pont most emel a kormány, amikor előtte évekig nem tartotta ezt szükségesnek.
Minimálbér, garantált bérminimum
A már említett minimálbér és garantált bérminimum szépen emelkedik jövőre. Az előbbi, mintegy 20 százalékos emelés után bruttó 200 ezer forintra (nettó 133 ezer), az utóbbi pedig 260 ezer forintra nő.
Adó(mentessége)k
A gyerekes családok visszakapják a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójuk összegét. (Maximum 809 ezer forintot térít vissza az állam, az átlag mintegy 316 ezer forint lehet.)
A 25 éven aluli fiataloknak nem kell jövőre személyi jövedelemadót fizetniük.
Jut a cégeknek is: 17-ről 13 százalékra csökken a munka közterhe. Ugyancsak mérséklődik 15,5 százalékról 13 százalékra az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho), s meghosszabbítják a kis- és középvállalkozások helyi iparűzési adó-kedvezményét.
A kisvállalati adó kulcsát 11-ről 10 százalékra csökkentik.
Jutalmak, egyéb „osztogatások”
2022 év elejére előrehozzák a rendvédelmi dolgozók amúgy 2023-ra betervezett prémiumát.
A babakötvény után járó állami támogatás összegét a duplájára – 6 ezer forintról 12 ezerre – emelik.
Nő az állam eladósodása
Minderre fedezete csak hitelből van az államnak. A száz- és ezermilliárdos plusz kiadások – még a haveroknak, NER-cimboráknak és -báboknak stikában vagy burkoltan zúdított pénzeket nem is számolva – súlyosan terhelik az államot. Már az 1009 milliárd forintos novemberi, havi költségvetési hiány is minden idők második legmagasabb deficitje volt, amivel a hónap végére 3900 milliárd forintra duzzadt a hiány. Ez – mint a Portfolió elemzésében rámutat – a menet közben megduplázott éves célt is megközelítette. Még szerencse, hogy az osztogatás jövő évre betervezett részét már a jövő évi költségvetésből kell fizetni, illetve az egyre duzzadó államadósság lebontása is a következő évek, évtizedek kormánya(i)nak lesz a feladata. Főhet a feje annak, aki jövőre megnyeri a választásokat.
Hogyan is fogalmazott Inotai András közgazdász professzor októberben, még akkor, amikor nem volt ismert az osztogatás teljes mértéke? „Ha a rendelkezésre álló, bejövő hitel oroszlánrészét azonnali osztogatásra fordítjuk – ahogy Orbánék teszik –, annak nagyon súlyos pénzügyi, inflációs és egyéb további következményei lesznek” – mondta. Ezekhez jelentősen hozzájárul a lakosság egy részének felelőtlen viselkedése, akár a parttalan hitelfelvétel és eladósodás keretében, akár a hitelmoratórium továbbvitelével – folytatta a gondolatmenetét. „Mindennek a vége pedig tömeges pénzügyi csőd lehet, egyéni, de akár összgazdasági szinten is. Ezt nem látja át a társadalom. A kormány ugyanis rendkívül aljas módon és felelőtlenül visszaél az emberek hiszékenységével, tudatlanságával” – vázolta a rémisztő lehetőséget Inotai még októberben. Azóta a helyzet tovább romlott.
